Építményadó
Utolsó módosítás időpontja: 2019.12.24.
Eljárás tárgya:
Az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény) utáni építményadó.
A nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén nem keletkeztet adókötelezettséget az önkormányzat illetékességi területén üdülésre, pihenésre alkalmas épület tulajdonjoga, illetve az ilyen épülethez, épületrészhez fűződő vagyoni értékű jog, amennyiben az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint nem minősül lakásnak.
Az adó alapja
Az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke
70 Ft/m2 az építmény m2-ben számított hasznos alapterületének figyelembevételével .
Adómentesség
Mentes az adó alól:
a szükséglakás,
a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), a garázs, a fedett terasz, tornác, lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek teljes alapterülete
Bejelentkezés építmény adó hatálya alá
Az adó alanya az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az év első napján az építmény tulajdonosa.
Az építmény tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés földhivatalhoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
A Megállapodás nyomtatvány felhasználásával az ingatlan tulajdonosai megállapodhatnak, hogy közülük egy tulajdonos teljesíti az építményadóval kapcsolatos kötelezettségeket (bevallás, változás jelentés, adófizetés...)
Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén az annak gyakorlására jogosult.
Az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, az adózás az adóbevallás megtételével veszi kezdetét, külön bejelentkezés nem szükséges.
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
Építményadó bevallást minden egyes külön helyrajzi számon nyilvántartott épületről külön nyomtatványon kell készíteni.
A bevallás alapján az adóhatóság írja elő határozatában a fizetési kötelezettséget.
Adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet a lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően az adóhatóság felé a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67%-ban rokkant rokkantnyugdíjas magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel.
Építmény: az olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre.
Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.
Az építményadó alkalmazásában egy épület részének önálló adótárgyi minőségéhez elengedhetetlen, hogy az műszakilag elkülönített és külön bejárattal ellátott legyen. Az épület egy része műszakilag akkor elkülönített, ha az épületen belül van olyan helyiség vagy helyiségcsoport, amely az épület többi részétől (a környező helyiségcsoport(ok)tól) függetlenül – de az épület Htv. szerinti fogalmának minden elemét viselve – önálló funkció hordozására is alkalmas. A műszaki elkülönítettség tehát nem feltétlenül jár együtt például külön víz-, gáz-, villanyóra meglétével.
Az ingatlan állapotát (fajtáját) elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartásban rögzített állapot alapján kell megállapítani. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási adatok ellentmondásosak, akkor a használatbavételi engedély, ennek hiányában a tényleges használat, használaton kívüli ingatlan esetében pedig az ingatlan fizikai paraméterei alapján kell azonosítani az ingatlan fajtáját.
Benyújtandó dokumentumok:
- bevallás
(szükség esetén megállapodás, adófelfüggesztési kérelem)
Bevallási határidő: adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül (adóévet követő év január 15-ig)
Befizetési határidő: március 15. – I. félév, szeptember 15. – II. félév (évközi határozat esetén a jogerőre emelkedést követő 15. nap)
Irányadó jogszabályok:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény;
az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény;
a helyi adókról szóló 4/2015. (I.30.). sz. rendelet.
Kapcsolódó
önkormányzati számlaszám
11742056-15730600-10600285
Ügyintézési határidő:30 nap
Letölthető dokumentumok:
A pdf ikonra kattintva új ablakban megnyílik a nyomtatvány, ahonnan a fájl
elmenthető.
Ügyintézés helye:
Gomba Község Polgármesteri Hivatala |
2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca 2. |
Központi telefonszám: (+36 29) 433-927; |
Adóügyi előadó: (+36 29) 633-067 |
Fax: (+36 29) 433-894 |
e-mail: hivatal@gomba.hu |
ügyintéző e-mail: molnar.zita@gomba.hu |