VISSZA a hatályon kívül helyezett rendeletekhez VISSZA a főoldalra
GOMBA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
4/2005. (VI.29.) sz. egységes szerkezetbe foglalt rendelete
„az állattartás helyi szabályairól” mely magába foglalja a
6/2005./VIII.19./ sz. rendeletet.
Hatályon kívül helyezte a 11/2010. (VI.25.) számú önkormányzati rendelet
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
1.§
E rendelet célja elősegíteni az állattartók és az állatok tartásával érintett személyek (szomszédok) érdekeinek érvényesülését, meghatározni jogaikat és kötelezettségeiket és ezzel biztosítani, hogy az állatok tartása és állati hulladékok elhelyezése mások nyugalmát, biztonságát ne veszélyeztesse, mások vagyonát, értékeit ne károsítsa és a helyi sajátosságokra figyelemmel meghatározzák az állattartás magasabb szintű jogszabály által nem szabályozott módját.
2.§
1. E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel – Gomba község közigazgatási területén minden állattartó természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
2. E rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állat-egészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, illetve e szerveknél állatok tartásával és felügyeletével megbízott hivatásos állományú vagy szolgálati viszonyban álló tagjaira. Nem terjed ki továbbá a vadállatok és veszélyes állatok, illetőleg veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartására, az ilyen állattal rendelkezni jogosult természetes, vagy jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, valamint az ilyen állat felügyeletét ellátó természetes személyre. E rendelet hatálya nem terjed ki az ebtenyésztésre sem.
3.§
E rendelet alkalmazásában
1. állattartó: az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az állattal rendelkezni jogosult, illetőleg aki az állatot, vagy az állatállományt felügyeli.
2. állattartás: állatok célzatos és tudatos elhelyezése és biológiai igényeinek folyamatos kielégítése egy ingatlanon. Nem minősül állattartásnak a családi szükséglet kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt, vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.
3. haszonállat: a d)-g) pontokban felsorolt állatok.
4. nagytestű haszonállatok: ló, szarvasmarha, bivaly,szamár,öszvér
5. kistestű haszonállatok: sertés, juh, kecske
6. egyéb kis állatok: baromfifélék
7. prémes állat: nyúl, csincsilla, nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény
8. kedvtelésből tartott állat: az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, amelynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgál emberi fogyasztásra. (pl. eb, macska, díszállat, akváriumi állatok, stb.)
9. vakvezető eb: az az eb, amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.
10. jelző eb: a halláskárosultak segítségét szolgálja, amelynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.
11. belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó-kijelölt része.
12. külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.
13. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
14. szakhatóság: alatt az Állami Népegészségügy és Tisztiorvosi Szolgálatot, a hatósági állatorvost, Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomást, I. fokú építéshatóságot és környezetvédelmi hatóságot kell érteni.
II. FEJEZET
AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
4.§.
1. Gomba község közigazgatási területén állatot tartani e rendelet szabályai szerint – az építési, állatvédelmi és állategészségügyi, a környezet és természetvédelmi, továbbá a közegészségügyi jogszabályok betartásával, valamint a társadalmi együttélési szabályok tiszteletben tartása mellett – lehet.
2. Az állatok közterületen tartása, legeltetése tilos.
5.§
1. Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármely módon történő bántalmazása, valamint egymásnak ugratása.
2. Az állattartó köteles az állattartás során a jó gazda gondosságával eljárni, az állatok fajának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (32/1999. (III. 31.) FVM rendelet)
3. Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
6.§
Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon.
III. FEJEZET
HASZONÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI
7.§
Belterületen 720 m2 –t elérő, illetőleg meghaladó ingatlanon legfeljebb az alábbi létszámú haszonállat tartható:
· 5 db nagytestű haszonállat (ló, szarvasmarha, stb.), vagy
· 10 db kistestű haszonállat, (sertés, juh, kecske), vagy
· 5 db kistestű haszonállat és 3 db nagytestű haszonállat, továbbá ezen felül,
· legfeljebb 100 db baromfi (liba, kacsa, pulyka, csirke, gyöngytyúk, stb.), valamint
· 30 db nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, valamint
· 80 db galamb
· 50 méhcsalád
és ezen állatfajok szaporulata ( 3 hónapos korig).
8.§
Belterületen 720m2 alatti ingatlanon az alábbi létszámú haszonállat tartható:
· Legfeljebb 5 db kistestű haszonállat (sertés, juh, kecske), továbbá ezen felül
· legfeljebb 50 db baromfi (liba, kacsa, pulyka, csirke, gyöngytyúk, stb.), valamint
· 20 db nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, valamint
· 30 db galamb.
· 15 méhcsalád
és ezen állatfajok szaporulata ( 3 hónapos korig).
9.§
1. A 7.-8. §-ban megjelölt nagy- és kistestű haszonállati létszám, akkor tartható, ha e rendelet 11. § (5)-(7) bekezdésiben szereplő védőtávolságok és a zárt rendszerű trágyagyűjtés, kezelés feltételei biztosítottak az állattartással érintett ingatlanokon.
2. E rendelet hatályba lépése után a meglévő építési engedéllyel vagy engedély nélkül épült és jóhiszeműen működő állattartó helyek (ólak, istállók, karámok) esetében az előírt védőtávolságok alkalmazása alól a jegyző felmentést adhat, amennyiben a társadalmi együttélési szabályok nem csorbulnak és e rendelet 11.§ (3)-(4) és (8) bekezdésében előírtakat megvalósították.
10.§
Külterületen a vonatkozó építésügyi, állatvédelmi és állategészségügyi, környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.
11.§
1. Az állatok tartására szolgáló építmények, és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása „az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról” szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet értelmében, annak 9.§-ában meghatározott kivételektől eltekintve, építési engedély alapján, ezen rendelet 11.§ (5)-(7) bekezdéseiben szereplő védőtávolságok megtartásával történhet.
2. Meglévő más célra engedélyezett épületet állattartásra csak a rendeltetés megváltozására irányuló építéshatósági engedély birtokában lehet felhasználni.
3. Trágyát és trágyalevet szivárgásmentes, fedéllel ellátott, zártrendszerű gyűjtőben kell tárolni. A híg trágyát zárt csöveken keresztül kell az aknába, tartályba elvezetni. A trágyatároló befogadóképességét a tartott állatlétszámhoz igazítva több havi trágya
4. tárolására alkalmas méretűre kell készíteni. Külterületi mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb hat hónapig ideiglenes, nem zárt rendszerű tárolással földdel,szalmával, vagy fóliával fedve a trágya tárolható, ha a talajvíz 1.5 méternél mélyebben, ill. felszíni vízfolyás 100 méternél távolabb van.
5. A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását, illetőleg a csapadékvíz oda történő befolyását meg kell akadályozni.
6. Baromfifélék, galamb, házinyúl és eb elhelyezésére szolgáló ketrec, ól, kifutó, kennel esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 8 méter távolságot kell tartani.
7. Nagy- és kistestű haszonállat istállója, kifutója esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól 10 méter, közterülettől legalább 15 méter távolságot kell tartani.
8. Zárt trágyatároló, trágyalégyűjtő elhelyezése esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 15, méter, közterülettől 15 méter távolságot kell tartani.
9. Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó épületek állandó tisztántartásáról, karbantartásáról, szükség szerinti fertőtlenítéséről, meszeléséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres és hatékony irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen szag közömbösítéséről.
10. E rendelet hatályba lépése előtt építési engedéllyel vagy engedély nélkül épült és jóhiszeműen működő állattartó helyek ( ólak, istállók, karámok) esetében az állattartás akkor tartható fenn, ha az 1.§-ban meghatározott érdekek összeegyeztethetők.
IV. FEJEZET
EBTARTÁSI SZABÁLYOK
12.§
1. Belterületi ingatlanon 3 (három) eb; illetőleg ezek szaporulata tartható, a szaporulat legfeljebb három hónapos korig.
2. Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb tartásáról a jegyző dönt, az ebek tulajdonosának írásbeli kérelme alapján. A kérelemnek tartalmaznia kell az eb tartási hellyel közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosának, használójának, bérlőjének írásbeli beleegyező (hozzájáruló) nyilatkozatát.
3. Veszélyes állatok, valamint veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása a települési önkormányzat jegyzőjétől engedélyt kell kérni. Veszélyes állatok és veszélyes eb meghatározása, tartásukra, tartásuk engedélyezésére és az eb veszélyessé nyilvánítására külön jogszabályok vonatkoznak. (8/1999. (VII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet)
4. A közterületen felügyelet nélkül szabadon lévő, elkóborolt. ill. gazdátlan
ebet a polgármesteri hivatal gyepmesterrel befogatja. A gyepmester a befogott ebbel a foglalkozására vonatkozó egyéb jogszabály szerint intézkedik. Az ebet tulajdonosa a polgármesteri hivatal,ill. a gyepmester az eb befogásával kapcsolatos költségeik megtérítése után kaphatja vissza.
13.§
1. Az eb tartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét felügyelet nélkül ne hagyhassa el, közterületen és más ingatlanokon tartózkodók életét, testi épségét ne veszélyeztesse, szabad mozgásukban másokat ne gátoljon, anyagi kárt ne okozzon.
2. Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan, vagy ház bejáratán szembetűnő helyen erre utaló figyelmeztető feliratot kell elhelyezkedni.
14.§
1. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.
2. Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak legkisebb mérete 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, legalább 2 méter távolságot be kell tartani, a kennelt a szomszéd felől élő sövénnyel, ill. más takarással kell ellátni.
3. Ebet megkötni, a mozgástér biztosítása érdekében, legalább 4 méter huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méteres lánccal lehet.
15.§
Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható. A kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb ingatlanról történő kijutását és a kerítés résein a kiharapást megakadályozza. A szabadon tartott eb számára minden esetben méretének megfelelő, az időjárás viszontagságai ellen védelmet nyújtó ólat kell biztosítani.
16.§
Tilos ebet – a vakvezető és jelző eb kivételével – beengedni, bevinni, illetve tartani:
1. Vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe,
2. Üzletbe, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,
3. Ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
4. Temető, játszótér területére.
17.§
(1) Az eb tartó köteles az ebet úgy tartani, hogy az eb:
1. A házban, illetve annak szomszédságában lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon,
2. Testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse.
(2) Az ebet közterületen pórázon kell vezetni, harapós vagy támadó természetű ebet méretétől függetlenül szájkosárral kell ellátni.
V.FEJEZET
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
18.§
1. A körjegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti
az állattartót az állatok védelme érdekében.
2. E rendelet 7.-8. §-aiban, meghatározottaktól eltérő, magasabb létszámú haszonállattartás, valamint a 12.§-ban megállapított létszámot meghaladó eb tartás ügyében csak egyedi engedélyezési eljárás keretén belül, a szakhatóságok véleményének szükség szerinti kikérését követően lehet érdemben dönteni. Méltányossági alapon való döntés, a képviselő testület által átruházott hatáskörben a polgármestert illeti.
19.§
Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki e rendelet:
(1.)
1. 4. §. (2) bekezdésében foglalt, az állatok közterületen tartása és legeltetésére vonatkozó tilalmat megszegi,
2. 5.§. (3) bekezdésében foglalt, az állattartó által tartani nem kívánt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állat szabadon engedésére vonatkozó tilalmat megszegi,
3. A 7.-8. §-okban engedélyezett haszonállati létszámot meghaladóan tart állatállományt, és ehhez a 18.§ (2) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárás lefolytatására nem került sor, vagy az engedélyező határozatban foglaltakhoz képest, vagy a kérelem elutasítása ellenére magasabb haszonállati létszám található az ingatlanán,
4. A 10.-11. §-okban előírt állattartási szabályokat megszegi,
5. A 12. §-ban meghatározottaktól eltérően belterületi ingatlanon 3 (három) ebnél többet tart engedély nélkül,
6. A 13.-14.-15. §-okban foglalt ebtartási szabályoknak nem tesz eleget,
7. A 16. §-ban meghatározott beviteli tilalmat megszegi,
8. A 17. §-ban meghatározott tilalmat megszegi.
(2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjével szemben a polgármesteri hivatal bírságolásra feljogosított dolgozója 500.-Ft-tól-10 000-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
VI.FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20.§.
1. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, de szabályait 2005. szeptember
1-vel kell alkalmazni.
Kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével, a helyben szokásos módon gondoskodik.
2. Az e rendeletben részletesen nem érintett kérdésekben a mindenkor hatályban lévő közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályokat kell alkalmazni.
Kis József sk. Maczó Jánosné sk.
polgármester körjegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva.
G o m b a , 2006. december 18..
Lehota Vilmos sk. Maczó Jánosné sk.
polgármester körjegyző
VISSZA a hatályon kívül helyezett rendeletekhez VISSZA a főoldalra
1.mód:6/2005/VII.19./ Hatálybalépés: 2005.szeptember 3.