Képviselő-testületi ülés előterjesztései

Tárgy: Tájékoztatás az aktuális törvényi változásokból eredő önkormányzati feladatokról

A Magyar Országgyűlés a 2011. évi téli ülésszakon jelentős jogalkotási munkát végzett. A módosított és újonnan elfogadott törvényekből több határidős önkormányzati feladat következik. Történt olyan törvénymódosítás is, mely alapján a helyi önkormányzat rendeletalkotásra kapott felhatalmazást. Előterjesztésemben ezekről nyújtok tájékoztatást Képviselőtársaim részére.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (5) bekezdésével adott felhatalmazást a jogalkotó, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg. A törvény 42/C. § (1) bekezdése mondja ki, hogy az ebtartás helye szerint illetékes önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. A normaszöveg megengedő, így a helyi rendeletalkotás nem kötelező jellegű. A 42/C. § (7) bekezdéséből azonban következik, hogy a hozzájárulás bevezetése esetén az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.

A módosított törvény írja elő továbbá azt is, hogy az önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. Az ebösszeírás kötelező, az eb tulajdonosa és tartója a szükséges adatokat köteles rendelkezésre bocsátani. Az összeírás alapján elektronikus nyilvántartást kell vezetni az állatvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében. Az összeírást ebrendészeti hozzájárulás bevezetése nélkül is meg kell oldani az önkormányzatnak.

Az ebrendészeti hozzájárulás bevezetése esetén a hozzájárulás mértékét az önkormányzat

b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma),

figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot.

a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett (Komondor, Kuvasz, Mudi, Puli, Pumi, Magyar, agár, Rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla és Erdélyi kopó) magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett,

c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott,

e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint

f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott

A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

Ebösszeírás Gombán utoljára 2008-ban történt. Költsége nem érte el a 200 ezer forintot. Az akkor összeírt ebek száma 1064 db volt. A Szomorú Szív Alapítványnak évente kifizetett összeg 140 ezer Ft + ÁFA, mely ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedésnek minősülhet. Amennyiben a képviselő-testület az ebrendészeti hozzájárulás rendeletben történő megállapítása mellett dönt, becsült adatként 1100 ebbel, és az elmúlt évek tényadatai alapján valószínűsíthető ~400 ezer forintos költséggel számolva az egy ebre jutó hozzájárulás összege 370,- Ft körül kerülhet megállapításra, ha egyéb törvényben meghatározott feladat kiadásával nem számolunk. Ezt növelheti az ebrendészeti hozzájárulás kivetésével kapcsolatos adminisztráció irodaszer, nyomtatvány és élőmunka költsége.

A fentiek alapján az ebrendészeti hozzájárulás kivetésével kapcsolatos javaslatomat az alábbiak szerint teszem meg:

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésének lehetőségéről szóló tájékoztatót és az alábbi határozatot hozta:

1. A képviselő-testület ebrendészeti hozzájárulást a település közigazgatási területén nem vezet be.

2. A képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a kóbor ebek elszaporodásának megakadályozása érdekében az 1. pontban rögzített döntésről a Kenyeres Kerti Krónikás soron következő számában nyújtson tájékoztatást a lakosság számára.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2012. április 15-én fog hatályba lépni. A kihirdetett jogszabály 254 § (2) bekezdése előírja, hogy az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.

A törvény végrehajtása során Gomba Község Önkormányzatának 56 hatályos alaprendelete közül az alábbiak igényelnek módosítást:

- A települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról szóló 13/2011. (VIII.10.) sz. önkormányzati rendelete,

- Az egyes helyi közutak forgalmának szabályozásáról szóló 6/2011. (IV.15.) sz. önkormányzati rendelete,

- az állattartás helyi szabályairól szóló 11/2010. (VI.25.) sz. önkormányzati rendelete,

- a köztisztaságról és környezetvédelemről szóló 18/2008. (V.30.) sz. önkormányzati rendelete,

- az önkormányzat által megállapított közüzemi díjakról szóló 15/2008. (V.30.) sz. önkormányzati rendelete,

- a köztemetőről és a temetkezések rendjéről szóló 9/2008. (III.28.) sz. önkormányzati rendelete,

- az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről szóló 19/2004. (X.28.) sz. önkormányzati rendelet,

- a szervezett köztisztasági szolgáltatásokról szóló 19/2003. (XI.27.) sz. önkormányzati rendelet,

- Gomba Község középületeinek állami és nemzeti ünnepeken, valamint egyéb alkalommal történő fellobogózásáról szóló 17/2000. (XII.15.) sz. önkormányzati rendelete, valamint

- Gomba község címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló 8/1996. (IX.26.) sz. önkormányzati rendelete.

Javaslom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy a szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó önkormányzati rendeletek módosítását a munkaterv szerint 2012. április 12-én megtartandó ülésén vegye napirendjére.

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó önkormányzati rendeletek módosításának kötelezettségét ismertető tájékoztatót és az alábbi határozatot hozta:

1. A képviselő-testület a szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó önkormányzati rendeletek módosítását a 2012. április 12-én tervezett ülésén veszi napirendre.

2. A képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a módosító rendelet előkészítéséről gondoskodjon.

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A 2011. december 31-én hatályba lépett nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) tartalmaz kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából 2012. február 29-ig rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés[1] szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

A 2012. január 1-én részlegesen hatályba lépett Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 156. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény „Az önkormányzat vagyona” cím alatti 78-80. §-ait, valamint a 80/A-80/B §-ait. Az önkormányzat vagyonára vonatkozó törvényi előírásokat ez év elejétől a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályozza.

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 27/2008. (X.31.) sz. önkormányzati rendeletünk az Ötv. hatályon kívül helyezett részének, valamint a szintén hatályon kívül helyezett államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény vonatkozó részeinek felhatalmazása alapján került megalkotásra. A fentiek alapján érthető az önkormányzat záros határidővel megszabott rendeletalkotási kötelezettsége.

A jelenlegi önkormányzati törzsvagyonba sorolt vagyonelemek közül a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott –vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon fogalom meghatározását a törvény 3. § (1) bekezdés 12. pontja határozza meg akként, hogy az önkormányzati vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok sorába nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.

A fentiek alapján a vagyonrendeletünk függelékében szereplő forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonelemek tételes áttekintése szükséges az új törvényi előírások szerint kötelező rendelet megalkotásához. A jogszabály által biztosított határidő figyelembe vételével a rendelet tervezetét a február 9-én tartandó ülésre az apparátus előkészíti. Kérem az alábbi határozati javaslat támogatását.

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 27/2008. (X.31.) sz. önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést és az alábbi határozatot hozta:

1. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 27/2008. (X.31.) sz. önkormányzati rendelet felülvizsgálatát a 2012. február 9-én tervezett ülésén veszi napirendre.

2. A képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a módosító rendelet előkészítéséről gondoskodjon.

2012. január 1-én részlegesen hatályba lépett a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény. Az átmeneti rendelkezések 159. § (1) bekezdése értelmében a törvény hatálybalépése előtt létrejött kisebbségi önkormányzat elnevezése nemzetiségi önkormányzat.

A (3) bekezdés rendelkezése szerint a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a költségvetési tervezésről szóló, törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodások hatályát a törvény nem érinti. Azonban 2012. június 1-ig a nemzetiségi törvény szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat meg kell kötni azzal, hogy az érintett helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése során az új megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit.

A nemzetiségi törvény 80. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;

c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;

e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; és

f) az a)–e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – a viselése.

A fentiekben meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.

a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.

A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

Az átmenti rendelkezések között a fenti tartalmú megállapodás megkötésére kapott határidő, azaz a június 1. csak abban az esetben tartható a munkaterv szerinti ülések figyelembe vételével, ha a megállapodások megkötésére a 2012. április 12-ére tervezett ülésen sor kerül. Ennek figyelembe vételével az alábbi határozati javaslatot terjesztem a tisztelt Képviselő-testület elé:

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Gomba Község Nemzetiségi Önkormányzatával a nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. § (3) bekezdésében előírt megállapodás megkötésére vonatkozó tájékoztatót és az alábbi határozatot hozta:

1. A képviselő-testület a Gomba Község Önkormányzata és Gomba Község Nemzetiségi Önkormányzata között kötendő megállapodás jóváhagyását a 2012. április 12-én tervezett ülésén veszi napirendre.

2. A képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a megállapodás előkészítéséről gondoskodjon.

Tájékoztatom Képviselő-társaimat, hogy a hivatkozott törvények a www.magyaroszag.hu internetes oldalon a keresés opció alatt, a nemzeti jogszabálytárban elérhetőek.

[1] (4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.