Vissza

E8. napirendi pont

Előterjesztés

A Képviselő-testület 2012. január 19-én megtartandó ülésére

Tárgy: Javaslat a Gólyafészek Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Előterjesztő: Dr. Zimonyi Károlyné intézményvezető

Előkészítő: Dr. Zimonyi Károlyné intézményvezető

Tisztelt Képviselő-testület!

Nevelőtestületünk felülvizsgálta a Szervezeti és Működési Szabályzatát, és a szükséges módosításokat elvégeztük, egységes szerkezetbe foglaltuk.

Kérem a Tisztelt Képviselőtestületet, hogy az előterjesztésben foglaltakat megvizsgálni, véleményével, javaslatával kiegészíteni, s a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen.

Gomba, 2012. január 19.

                                                                       Tisztelettel:

                                                                                                    Dr. Zimonyi Károlyné

                                                                                                         intézményvezető

Határozati javaslat

…/2012. (I.19.) sz. határozat

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Gólyafészek Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta:

1.      A Képviselő-testület az előterjesztést elfogadta.

2.      A Képviselő-testület a Gólyafészek Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a módosításokkal jóváhagyja.

3.       A képviselő-testület felkéri az intézményvezetőt, hogy a módosított és egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései megismerésének lehetőségét biztosítsa.

4.       A képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a döntésről az intézményvezetőt tájékoztassa.

Határidő: értelemszerűen

Felelős: intézményvezető

A

GÓLYAFÉSZEK ÓVODA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

2 0 1 2.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.         Törvényi háttér

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja az intézmény szervezetének működését meghatározó helyi szabályozás, amely a magas színvonalú munkavégzés szervezeti hátterét, továbbá a partnerek együttműködését biztosítja.  ( „A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.” Közoktatási törvény 40.§ (1) )

A Szervezeti és Működési Szabályzat az alább felsorolt jogszabályok figyelembe vételével készült:

·        33/1992. évi törvény A közalkalmazottak jogállásáról

·        79/1993. évi törvény a közoktatásról (40.§, 102.§ és 103.§)

·        31/1997. évi törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

·        138/1992. évi kormányrendelet a Kjt végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

·        217/1998. évi kormányrendelet Az államháztartás működési rendjéről

·        11/1994. évi MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről

·        132/2000. évi kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről

·        37/2001. évi OM rendelet a katasztrófa elleni védekezésről

·        24/2000. évi OM rendelet A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésről

·        3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

1.2.         Az óvoda adatai

Az intézmény megnevezése: Gólyafészek Óvoda

Az intézmény székhelye: 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 6.

Az intézmény fenntartója: Gomba Községi Önkormányzat

Az intézmény fenntartójának címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2.

Az intézmény működési területe: Gomba község közigazgatási területe

Az intézmény típusa: óvoda

A gyermekcsoportok száma: 5

1.3.  Az intézmény tevékenységei

Alaptevékenységi szakfeladatok:

-         Óvodai nevelés,

-         sajátos nevelési igényű, integrálható gyermekek nevelése

-         logopédiai ellátás

Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek:

-         óvodai intézményi étkeztetés

-         munkahelyi vendéglátás

-         Intézményi vagyon működtetése

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

1.4.            Az intézmény jogállása:

Közoktatási intézmény, jogi személy

1.5.             Gazdálkodási jogköre

-         Részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv

-         Az éves költségvetésben meghatározott előirányzata erejéig önálló bérgazdálkodó

-         Egyéb gazdasági feladatait Gomba Polgármesteri Hivatala látja el.

1.6.   Az SZMSZ hatálya

Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra.

Az SZMSZ a jóváhagyás alapján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha az SZMSZ létrejöttét meghatározó jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.

1.7.            A bélyegző használata, aláírási jogok

-         Az óvoda bélyegzőinek lenyomata:

-         A körbélyegzőt az óvoda vezetője és az óvodavezető-helyettes használhatja. Hivatalos iratokon aláírási joggal az óvoda vezetője és az óvodavezető-helyettes rendelkezik.

-         A hosszú bélyegzőt az óvoda vezetője és

                                      az óvodavezető-helyettes használhatják.

A bélyegzőket a vezetői irodában, elzárva kell tartani. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az érvényteleníttetést meg kell jelentetni az Oktatási Közlönyben. Az új bélyegzőt a fenntartó rendeli meg.

2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE

2.1. Az óvoda vezetőségének tagjai, jogkörei

Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Magasabb vezető beosztású közalkalmazott.

Az óvoda vezetőségének tagja az óvodavezető-helyettes.

Az óvodavezetőség szükség szerint ülése­zik. A vezetői értekezletre - a napirendtől függően - meg kell hívni a Közalkalmazotti Tanács vezetőjét, illetve a Szülői Munkaközösség képviselőjét.

A vezetőség tagjai szóbeli és írásbeli beszámolási kötelezettséggel bírnak az éves munkatervben meghatározottak alapján.

2.2.         A vezetők közötti feladatmegosztás

2.2.1.  Az óvodavezető kizárólagos jogkörébe tartozik:

-         a nevelőtestület vezetése

-         a szakmai munka irányítása és ellenőrzése

-         az intézmény képviselete

-         személyi és tárgyi feltételek biztosítása

-         gyermekvédelmi munka irányítása

-         az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlá­sa

-         a alkalmazottak fegyelmi felelős­ségre vonása,

-         az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

-         az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében

-         a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása

Az intézményvezető munkaköri leírását a fenntartó készíti el.

2.2.2.  Az óvodavezető-helyettes jogköre és felelőssége

Az óvodavezető-helyettes munkáját a munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzi.

A vezető-helyettes feladat- és hatásköre kiterjed az egész munkakörére. A vezető-helyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörére. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény rá bízott területeire.

2.2.3.  Az óvodavezető, hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre:

-         a 2.2.1. pontban foglaltak kivételével az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, és

-         a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését.

3.             A MŰKÖDÉS RENDJE

A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

-         A nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

-         Az intézményi ünnepek és rendezvények idejét és ünneplésének a módját

-         A szülői értekezletek időpontjait és témáit,

-         A nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját, és

-         A bemutató foglalkozások/nyitott napok időpontját.

3.1.         A nevelési év rendje

A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban (június 1.- augusztus 31.-ig) a csoportok összevontan működnek, a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint.

A nyári időszakban (június 1 és augusztus 31. között) az óvoda öt hétig zárva van a fenntartó által engedélyezett időszakban. A nyári zárásról a szülőket minden csoport faliújságján kihelyezett hirdetményben kell értesíteni február 15-ig.

A zárás ideje alatt he­tente legalább egy alkalommal ügyeletet kell tartani a szülők halaszthatatlan hi­vatalos ügyeinek intézése érdekében. Az ügyeleti rendet a nevelési év elején kell megállapítani. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik.

Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb öt nevelés nélküli munkanapot szervez. Nevelés nélküli munkanapokon a szülők igénye szerint ügyeletet kell szervezni oly módon, hogy a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkoz­zon.

A nevelési év rendjét jól látható helyen kell kifüggesztve tartani, továbbá a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell minden csoportban.

3.2.         A nyitva tartás rendje

Az óvoda a nevelési évben hétfőtől péntekig 6 órától 17 óráig tart nyitva.[1] Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre engedélyt Gomba Jegyzője ad, és az óvoda vezetője rendeli el a változtatást.

Reggel munkatervben megjelölt csoportban gyülekeznek a gyermekek. Az óvodába érkezés reggel 6.00 és 8.00 óra között történik. Az óvodában nem ebédelő gyermekek 11.30-12 óra között távozhatnak. Az ebéd után hazajáró gyermekeket 12.30-13.00 óráig lehet elvinni. Délután a hazavitel ideje: 15.30-17.00 óráig.

Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma erősen lecsökken, a teljes nyitvatartási időben össze lehet vonni. Az összevonás feltétele, hogy az összevont csoport létszáma a 25 főt nem haladhatja meg.

3.3.         Az intézmény munkarendje

3.3.1.  A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje

Az intézmény nyitva tartása alatt felelős vezetőnek kell tartózkodnia az intézményben. A vezetők munkaidejüket egymáshoz igazítva kötelesek meghatározni.

 Az óvodavezető távollétében és akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettes intézkedik az azonnali döntést igénylő ügyekben. Az óvodavezető két hetet meghaladó távolléte esetén az óvodavezető-helyettes jogköre teljessé válik.

Együttes akadályoztatásuk­kor a helyettesítés a következőképpen történik: az azonnali döntést igénylő kérdésekben a legrégebbi alkalmazott óvodapedagógus jogosult intézkedni az azonnali döntést igénylő kérdésekben.

3.3.2.  A dolgozók munkarendje

Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírásokat az óvoda vezetősége készíti el.

Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órákból és a nevelőmunkával vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órák számát jogszabály határozza meg.

A nevelőmunkát segítő alkalmazottak: a dajkák, a konyhai alkalmazott és a takarító. A dajkák munkaideje heti 40 óra, a konyhai dolgozó 40 órát, a takarító 30 órát dolgozik hetente.

Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkarendjét az óvodavezető állapítja meg az intézmény zavartalan működésének az érdekeit figyelembe véve.

Gyakornoki idő kikötése kötelező az E-H fizetési osztályba sorolt – a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő – munkakörbe történő határozott és határozatlan időre szóló kinevezés esetén akkor, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal.

Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket az óvoda Gyakornoki Szabályzata rögzíti.[2]

3.3.3.  Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása

Az alkalmazottaknak a munkából való távolmaradását a lehető legkorábban, előzetesen jelentenie kell közvetlen felettesének, hogy gondoskodni lehessen a szakszerű helyettesítéséről.

Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában kell tartani.

3.4. Az óvoda munkáját segítő testületek, szervek, közösségek

Dolgozói érdekképviseleti szervezet:

-         Közalkalmazotti Tanács

Szakmai Szervezetek:

-         Nevelőtestület,

-         Minőségfejlesztési csoport

-         Szakmai munkaközösség

3.4.1. Dolgozói munkaértekezlet

Az óvoda vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal munkatársi értekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az óvoda valamennyi főfoglalkozású dolgozóját.

Az értekezlet napirendjét az óvodavezető állítja össze.

Az óvodavezető az értekezleten:

-     beszámol az óvoda eltelt időszak alatt végzett munkájáról,

-     értékeli az óvoda programjának, munkatervének teljesítését,

-     értékeli az óvodában dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását,

-     ismerteti a következő időszak feladatait.

Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak.

3.4.2. Dolgozói érdekképviseleti szervezet: a Közalkalmazotti Tanács

Az óvoda vezetése együttműködik az óvodai dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme.

Az óvoda vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését.

Az óvoda működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni; megőrzéséről az óvoda vezetője gondoskodik.

3.4.3.  A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak a közössége, legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

A nevelőtestületnek döntési jogköre van:

-A helyi nevelési program, az intézményi minőségirányítási program, az SZMSZ és a házirend elfogadásában

-Az éves munkaterv elfogadásában,

-Átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában és

-A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában

A nevelőtestület véleményezési jogkörrel bír:

-Az intézményvezetői pályázatok szakmai véleményezésében

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkatervben meghatározott számú és témájú értekezletet tart. Rendkívüli értekezlet hívható össze abban az esetben, ha azt a vezetőség szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestületnek legalább az 1/3-a kezdeményezi.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

3.4.4.  Minőségfejlesztési csoport

A minőségfejlesztési csoport működését a 3/2002.(II.15.) OM. rendelet alapján végzi.

A minőségfejlesztési csoport létszáma két fő. Tagjait az óvodavezető a nevelőtestület jóváhagyásával bízza meg határozott időre, legalább egy nevelési évre. A csoportból kilépni írásbeli lemondással lehet.

A csoport tagjainak elismerése: a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés összegéből a Közoktatási törvény 118.§.-a alapján történik. Vezető: 300 % ,  tag: 200%

A minőségfejlesztési csoportvezető feladatai és hatásköre

-         a csoportmunka szervezése, ütemterv-munkaterv elkészítése a tagok bevonásával,

-         a nevelőtestület  bekapcsolása a feladatokba,

-         tájékoztatás a csoport munkájáról, szóbeli, írásbeli beszámolók készítése,

-         az óvodavezetővel való kapcsolattartás

A csoport beszámolási kötelezettsége: folyamatos az óvodavezetőnek és a nevelőtestületnek. Félévkor szóbeli összegzést, év végén írásbeli beszámolót készít a munkáról.

3.4.5.  Szakmai munkaközösség működése

A közös minőségi és szakmai munka adott részterületének magasabb színvonalú művelése érdekében a pedagógusok szakmai munkaközösséget működtetnek.

Az intézményben kettő szakmai munkaközösség működik. Tagjai saját maguk alakítják ki működésük szabályait. Saját maguk javasolják a munkaközösség vezetőjét, akit az óvodavezető bíz meg határozott időre, legalább egy nevelési évre, amely megbízás többször is hosszabbítandó. A szakmai munkaközösség éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaközösség vezetőjének legalább évente, a nevelő testületi értekezleten beszámolási kötelezettsége van.

A szakmai munkaközösség feladatai:

-       a magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti az adott terület módszertanát,

-       összegzi a működési területével kapcsolatos tapasztalatokat,

-       végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat,

-       figyelemmel kíséri a működési területére kiírt pályázati lehetőségeket.

3.5.   Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés

Az intézmény alapvető dokumentumai:

-         a helyi nevelési program

-         az intézményi minőségirányítási program,

-         a Szervezeti és Működési Szabályzat és

-         a Házirend

Az óvoda hivatalos szakmai alapdokumentumainak a nyilvánossága

Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetők a vezetői irodában elhelyezett könyvespolcon. A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről az óvoda épületében hirdetményt kell jól látható helyre kifüggeszteni. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák.  Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten.

3.5.1.  Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak a használata

Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumait minden érintettnek rendelkezésére kell bocsátani. Az alapvető dokumentumokból, továbbá az éves munkatervből és belső ellenőrzési tervből köteles az óvoda vezetője legalább egy példányt biztosítani a nevelési év kezdésekor.

3.6.   Az óvodai jogviszony létesítése és feltételei

A gyermekek felvétele a Házirendben meghatározott eljárásrend alapján történik. Amennyiben az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja a törvény szerint felvehetők létszámát, az óvodavezető felvételi bizottságot hoz létre, amely dönt a gyermekek felvételéről. A Felvételi Bizottság tagjai: Gomba Jegyzője, 1fő önkormányzati képviselő, a községi védőnő, az óvoda vezetője és az óvodavezető-helyettes. Az óvodába jelentkezők felvételéről, vagy elutasításáról az intézmény vezetője írásban értesíti a szülőket.

3.7.   Ünnepek, megemlékezések rendje

Az ünnepek és megemlékezések a helyi nevelési programban leírtak és az éves munkaterv alapján történnek. Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak.

Minden óvodai dolgozónak kötelessége az ünnepi készülődésben és az ünneplésen részt venni.

3.8.   A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező attól a tanévtől kezdődően, amikor betöltik 5. életévüket.

A kötelező óvoda látogatás alól az óvoda vezetője adhat felmentést akkor, ha a gyermek iskolai életmódra való felkészítését biztosítottnak látja. Ebben az esetben az óvoda nem állít ki a beiskolázáshoz szakvéleményt.

A csoportvezető óvónők a gyermekek igazolatlan mulasztását nyomon követik és jelzik az intézményvezetőnek, ha az igazolatlan hiányzás meghaladta a megengedett mértéket. Az óvoda vezetője a házirendben lefektetett szabályozásnak megfelelően intézkedik.

Betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus.

3.9.    Az étkezési hozzájárulás befizetésének és visszatérítésének a szabályai

Az óvodai étkezésért térítési díjat kell fizetni. A gyermekek étkezési térítési díját a szülők csekken vagy átutalással fizetik a fenntartó által elrendelt szabályok szerint, a házirendben lefektetett módon.

A gyermekek étkezési nyilvántartását csoportonként a beosztott óvónők vezetik. A gyermekek étkezési térítési díjának a visszamondását a csoportvezető óvónők adminisztrálják. A telefonon bejelentett hiányzást az erre acélra rendszeresített füzetbe írja be az üzenet vevője a gyermek nevének, a bejelentés időpontjának a megjelölésével és az üzenetet vevő aláírásával.

Az igénybe nem vett, étkezésre befizetett összeget a bejelentést követő második naptól kezdődően kell jóváírni a következő befizetés összegébe. A fel nem használt ebéd térítési díját abban az esetben lehet visszafizetni, ha a gyermek óvodai jogviszonya megszűnt.

4.           KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

4.1.         A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

Az óvodavezető és az óvodai Szülői Munkaközösség képvi­selője szükség szerint, de legalább félévente tart értekezletet, ahol az óvodavezető tájékoztatást ad az intézmény munkájá­ról.

A Szülői Munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezletnek azon napirendi pontjainak a tárgyalására, amelyek a gyermekek nagyobb csoportját érintik, meg kell hívni.  A szülői szervezet képviselője tárgyalási jogkörrel vesz részt az értekezleten. (A gyermekek nagyobb csoportja a mindenkori felvett gyermeklétszám 70%-a.)

Az óvoda a Szülői Munkaközösség részére véleményezési jogosultságot bizto­sít:

-         a szervezeti és működési szabályzat szülőket érintő rendelkezé­seiben,

-         a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

-         az óvoda és a család közötti kapcsolattartás rendjének meghatározásában

-         a gyermekvédelmi feladatokban, továbbá

-         a házirendet érintő kérdésekben.

4.2.         Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása

Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az intézmény képviselete az intézményvezető jogköre és feladata. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása, igényeik felmérése, a kapcsolattartás formája és módja az intézményi minőségirányítási programban és a helyi nevelési programban leírt szabályok szerint történik.

5.      A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE

5.1.         A belső ellenőrzés elvei és általános szabályai

Az óvodai nevelés belső ellenőrzésének rendjét az intézményi minőségirányítási programban megfogalmazott szempontok és szabályok figyelembe vételével az óvodave­zető tervezi és szervezi meg. A belső ellenőrzés évente elkészítendő nyilvános ellenőrzési terv szerint történik, amely az intézményi munkaterv része. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. Az általánosítható tapaszta­latokat ismertetni kell, és meg kell vitatni a nevelőtestületi értekezleten.

Az óvodavezető, illetőleg az óvodavezető-helyettes szükség szerint eseti ellenőrzéseket is elrendelhet.

5.2.         A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak köre

- az óvoda vezetője,

- az óvodavezető-helyettes,

Az óvodavezető közvetlenül ellenőrzi az óvodavezető­-helyettesnek a nevelő munkáját.

5.3.         A belső ellenőrzés módszerei

-                        csoport látogatás előre meghatározott szempontok alapján,

-                        dokumentáció - elemzés

-                       szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás

6.             A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK BELSŐ HASZNÁLATI RENDJE

6.1.         Általános szabályok

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodók kötelesek:

-         A közösségi tulajdont védeni

-         A berendezéseket rendeltetésszerűen használni

-         Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni

-         Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni

-         A tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni

-         A munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

Az intézmény teljes területén tilos a dohányzás.

Aki betörést észlel, haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget és az óvodavezető-helyettesét. A rendőrség megérkeztéig az épületbe senki sem mehet be.

6.2.         Az épület használati rendje

Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a központi épületre zászlót kell kitűzni.

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak az ellátását.

Az óvodaépületek nyitását a dajkák, zárását a takarító végzik a munkaköri leírásukban részletezett szabályok szerint.

6.3.         Az óvoda helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok

A gyermekek az óvoda helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az óvoda üresen álló helyiségeit zárva kell tartani.

Az egyes csoportszobák működési idejét az éves munkaterv határozza meg. A csoportszobákban a gyerekek óvónői felügyelettel tartózkodhatnak. A csoportszobákban mobiltelefont csak halk üzemmódban lehet használni.

A szertárból és a könyvespolcról kivitt eszközöket a leltárfüzetbe be kell jegyezni. A fejlesztő eszközök és a szertárban elhelyezett könyvek és folyóiratok csoportszobába vitelének az ideje legfeljebb egy hét. A szertár rendjének megtartása mindenkinek a feladata. 

Az óvoda konyhájában a HACCP rendszer szabályai szerint folyik a munkavégzés.

A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak. Gyermeküket óvodapedagógusnak kell átadják, illetve óvodapedagógus tudtával vihetik el.  A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a házirend tartalmazza.

Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és anyagi felelősségvállalást.

6.4.         Az udvar használati rendje

Az óvoda udvarán a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak az óvodába járó gyermekek használhatják óvónői felügyelettel.

6.5.         Az óvodába belépés és tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

Az óvoda bejárati ajtaját 8.30 – 12.30 óráig, illetve 13-14.30 óráig zárva kell tartani. Csengetésre a dajka köteles ajtót nyitni. Az óvodába belépőt a dajka az óvodavezetői iroda elé kíséri és gondoskodik arról, hogy a megfelelő célszemély minél előbb rendelkezésére álljon. Távozásakor a bejárati kapuig kíséri. Az óvodába belépő idegent egyedül hagyni nem szabad.

Idegenek az óvoda területén akkor tartózkodhatnak, ha a felelős vezető arra engedélyt ad.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.

Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

7.             A KIEMELKEDŐ MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS ELOSZTÁSÁNAK AZ ELVEI

A Közoktatási tv. 118.§-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés jár annak a közalkalmazottnak, aki a mérési, értékelési, minőségfejlesztő munkában a törvényben meghatározott módon részt vesz.

Továbbá a kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés összegéből részesül az a dolgozó, aki az alább felsorolt kritériumok közül a legtöbbet  teljesíti. A kereset kiegészítésben részesülő dolgozó személyéről és összegének mértékéről a nevelőtestület véleménye alapján az óvoda vezetője dönt.  A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítést egy nevelési évre kell meghatározni.

Kritériumok:

-         A gyermekekkel, kollégákkal és a szülőkkel jó együttműködés

-         Példamutató fegyelem a munkavégzés egész területén

-         Többletmunkával járó, önként vállalt tevékenység a közösség érdekében

-         Többségében hátrányos helyzetű gyermekekből álló csoportban végzett magas színvonalú nevelőmunka.

-         Szakmai továbbképzéseken, önképzésben való aktív részvétel

-         Új módszerek, eszközök és eljárásrendek kimunkálásában, kipróbálásában történő közreműködés

-         Szakmai folyóiratban, vagy a helyi újságban szakmai cikk publikálása

-         Az óvoda érdekében írt pályázat

8.             ÓVÓ-VÉDŐ RENDELKEZÉSEK

8.1.         A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A fenntartó és a háziorvosi szolgálat közötti szerződésben szabályozottak szerint a háziorvos évente legalább egyszer szemészeti, fogászati és belgyógyászati vizsgálatot végez. A vizsgálatok a szülő jelenlétében a háziorvosi rendelőben történnek. A védőnő hetente tisztasági szemlét tart a gyermekek körében.

8.2.         Az óvoda dolgozóinak a feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében

A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év kezdetén, továbbá szükség szerint életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően az óvónőknek ismertetniük kell. Az ismertetés tényét az óvónők a csoportnaplóban kötelesek dokumentálni.

A balesetveszélyes körülményt a munkavédelmi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell elintézni. Minden óvodapedagógus felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért.

8.3.         Gyermekvédelmi tevékenység

A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata. Amennyiben bármelyik dolgozó a gyermeknél veszélyeztetésre utaló jelet tapasztalnak, a gyermekvédelmi felelősön keresztül, az óvodavezető által kötelesek jelezni a Gyermekjóléti Szolgálatnak.

A nevelési év legelső szülői értekezletén minden csoportvezető óvodapedagógus informálja a szülőket az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról, a gyermekvédelmi felelős személyéről és a gyermekvédelmi szervek utolérhetőségéről.

8.4.         Bombariadó esetére meghatározott szabályok

Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti, menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni.

A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény épületéből évente legalább egyszer el kell gyakorolni.

Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az óvoda épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia.

A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani.

A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti:

-         az intézmény neve, pontos címe

-         emberélet van-e veszélyben

-         a vélt bomba által veszélyeztetett épületek,

-         a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja.

A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót, és értelemszerűen az óvodavezetőt.

8.5.         A gyermekek kísérése

A gyermekek az óvoda területéről az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel mehetnek ki. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén csoportonként legalább kettő óvodai alkalmazottat, óvodapedagógust és/vagy  dajkát kell biztosítani.

9.             AZ IRATKEZELÉS SZABÁLYAI

9.1.         A beérkező iratok és küldemények kezelése

Az intézménybe hivatalos iratot az óvodavezető irodájában kell leadni az óvoda vezetőjének. Az irat átvételéről kérésre igazolást kell kiállítani.

Az intézménybe beérkező posta átvételére az intézmény vezetője jogosult. A beérkező postát mindenkor az óvodavezető, vagy az általa megbízott személy bontja és szortírozza. Minden névre szóló postai küldemény az illetékesnek kerül átadásra felbontás nélkül. A feladó nélkül érkezett küldeményeket felbontás nélkül vissza kell juttatni a postahivatalnak.

Az intézmény hivatalos ügyiratait az intézmény felelős vezetője elolvassa, iktatja, továbbá rendelkezik az ügyintézés személyéről és határidejéről, melyet az ügyiraton minden esetben fel kell tüntetni.

A folyóiratokat az intézmény vezetője nézi át elsőként, majd azokat az arra kijelölt polcon kell tárolni.

9.2.         Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele

Minden kimenő iratot, mely az intézményt érinti, az intézmény felelős vezetője írja alá és látja el körbélyegzővel, és iktatószámmal látja el.

Az iktatószám sorszámból és évszámból áll. Az iktatókönyvet a tárgyév végén a felhasznált utolsó iktatószám után le kell zárni és a lezárás tényét az alábbi szöveggel hitelesíteni: "Lezárva a .... iktatószámmal." Az iktatókönyvek nem selejtezhetők. A hivatalos iratok irattározását és selejtezését a hatályos jogszabályoknak, a Selejtezési és a Leltározási Szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.

10.       ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el.

A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvé­nyessé.

A hatálybalépés napja a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának napja.

Amennyiben a szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap, il­letőleg - ha a felterjesztésről a képviselőtestület dönt - a felterjesztést kö­vető 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja.

A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2005. 10. 01. - től érvényes szervezeti és működési szabályzata.

11.       MELLÉKLETEK

Munkaköri leírások

Közalkalmazotti szabályzat

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Nevelőtestület elfogadta:

................................................                                     ....................................

                   aláírás                                                       dátum

A Szervezeti és Működési Szabályzatról a Szülői Szervezet egyetértő véleményt nyilvánított:

...............................................                                      ......................................

                   aláírás                                                       dátum

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó jóváhagyta:

..............................................                             .......................................

                   aláírás                                                       dátum

TARTALOM