2009. október 29.; 4. napirend előterjesztése

Tárgy: Javaslat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 27/2008. (X.31.) sz. rendelet módosítására

A 2009. szeptember 10-i ülésen került elfogadásra az az intézkedési terv, mely az adók módjára behajtható tartozások és adóhátralékok behajtására tett intézkedések vizsgálatáról készült belsőellenőri jelentés megállapításai alapján készült. Az intézkedési terv elfogadásával kaptam felhatalmazást rendelet-tervezet előkészítésére a behajthatatlan követelések nyilvántartásból való törlésére, illetve az adóügyi anyagi érdekeltségi rendszer kidolgozására. A vagyonrendelet esetén új rendelet megalkotását nem indokolt. Ez esetben a hatályos helyi rendelet módosítását terjesztem elő. A módosítási javaslattal érintett rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 27/2008. (X.31.) sz. rendelet (továbbiakban: vagyonrendelet).

A helyi önkormányzat követeléseiről való lemondás szabályainak megállapítására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht) 108. § (2)[1] bekezdése ad felhatalmazást. Az önkormányzatnak vagyonrendeletben kell szabályozni a követelésről való lemondás eseteit és módját a következőkre figyelemmel:

- jogszabályban előírt követelésről (vagyonadóról) lemondani nem lehet, ez esetben az elévülés szabályai az irányadók,

- a költségvetési mérlegben behajthatatlan követelés nem mutatható ki, ez azonban nem jelenti a követelés törlését,

- a behajthatatlan követelések fogalmi meghatározását a 2000. évi C. törvény és a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet rögzíti. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmező rendelkezései között került meghatározásra a behajthatatlan követelés fogalma. A törvényi megfogalmazás szerint behajthatatlan követelés az a követelés,

- amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),

- amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

- amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

- amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

- amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alkalmazásában a fentieken túlmenően behajthatatlan követelés

- a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

Behajthatatlan követelésnek kell tehát minősíteni egyebek mellett az elévült követeléseket is. Ha a hatályos jogszabály alapján a követelése elévült, akkor már kényszerítő eszköz nincs a kiegyenlíttetésére, így annak kivezetés (törlése) a könyvekből a mérlegvalódiság elvének érvényesülését szolgálja.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: art) 162. §-a rendelkezik az behajthatatlan adótartozás nyilvántartásáról. A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván. A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik. Az adótartozást megállapító adóhatóság behajthatatlanként tarthatja nyilván a 10 000 forintot meg nem haladó adótartozást is, ha a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.

Az Art. alapján tudom a Képviselő-testületet tájékoztatni arról, hogy az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével elévül, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülési idő 6 hónappal hosszabbodik meg.

A kisösszegű követelés összegét 100.000.- Ft-ban a 2009. évi költségvetésről szóló 2008. évi CII. törvény 9. § (2) bekezdése határozza meg.

A kisösszegű követeléseket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVII. törvény 108. § (4) bekezdésének szabályai szerint - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - behajtásra nem kell előírni.

A fentiek alapján javaslom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy a vagyonrendelet módosításával állapítsa meg a kisösszegű követelésekről történő lemondás szabályait

A vagyonrendelet 15. § (2) bekezdése tartalmazza a követelésről történő lemondás szabályait. Javaslom a hatályos szövegben kivételként megjelölni a kisösszegű követeléseket, s ezzel párhuzamosan célszerűnek tartom a kisösszegű követelésekről történő lemondás szabályozását egy (3) és (4) bekezdés beiktatásával az alábbiak szerint.

„ (2) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

(3) A mindenkori költségvetés törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatás nyújtásból, térítési díjból, közterülethasználati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(4) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.”

A vagyonrendelet 18. § (2) bekezdés d.) pontja képviselő-testülei hatáskörben tartja a behajthatatlan követelések törlését. Az előző szabályozási javaslattal összhangban célszerű a kisösszegű követelések törlését e helyen kivételként megjelölni, s az erre irányuló hatáskört a vagyonrendelet 18. § (4) bekezdésében egy új g) ponttal polgármesteri hatáskörbe átruházni.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztésben foglaltakat megvitatni, javaslataival, észrevételeivel kiegészíteni, s a módosító rendelet tervezetét elfogadni szíveskedjen.

[1] (2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát vagy a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogot ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.