Vissza

5. napirend

E L Ő T E R J E S Z T É S

a Képviselő-testület 2009. október 29-i ülésére

Tárgy:  Javaslat az adóigazgatási érdekeltségi rendszerről szóló helyi rendelet megalkotására

Előterjesztő: Lehota Vilmos polgármester

Előkészítő:      Kósa Erzsébet Anikó jegyző

Véleményező: valamennyi bizottság

Iktatószám:     1353/2009.

Tisztelt Képviselő-testület!

A 2009. szeptember 10-i ülésen került elfogadásra az az intézkedési terv, mely az adók módjára behajtható tartozások és adóhátralékok behajtására tett intézkedések vizsgálatáról készült belsőellenőri jelentés megállapításai alapján készült. Az intézkedési terv elfogadásával kaptam felhatalmazást rendelet-tervezet előkészítésére a behajthatatlan követelések nyilvántartásból való törlésére mellett az adóügyi anyagi érdekeltségi rendszer kidolgozására. Az érdekeltségi rendszer megteremtése, az adóhátralékok csökkentésére irányuló munka ösztönzése egy olyan szabályozási terület, melyet nem célszerű beépíteni a helyi juttatási rendeletbe.  

Önkormányzatunk költségvetésének jelentős forrása a helyi adókból származó bevétel. 2007-ben a helyi adóbevétel 24 millió, a gépjárműadó bevétele pedig 11,7 millió forint volt. A könyveléstechnikai többletet leszámítva a 2007 évi bevételi főösszegből, a befolyt adóbevétel a költségvetés 10 %-át jelentette két évvel ezelőtt. Az elmúlt évi zárszámadás adatai alapján a helyi adóból  (iparűzési adó, kommunális adó) 28,5 millió forint, gépjármű adóból pedig 13,5 millió forint folyt be, mely a költségvetési bevételek 13 %-át jelenti.  A belsőellenőrzési jelentésből a szeptemberi ülésen megismerhettük a 2007. és 2008. évi nyilvántartott hátralékokra vonatkozó adatokat. Az előterjesztés készítésének időpontjában háromnegyedéves zárás után már ismertek a tárgyévi adatok is.

(*Az adatok 2009. október 12-én felvezetett tételes nyilvántartáson nyugszanak)

A belsőellenőrzés is rámutatott a gépjárműadó hátralékok tartozásállományának részletezésében, hogy az éven túli hátralékok alakulása igen kedvezőtlen. Ettől eltérő eredményt mutat az iparűzési adó hátralékának tartozásállomány elemzése. Itt a 90-180 nap közötti hátralékok összege kiugró emelkedést mutatott amellett, hogy jelentős arányú a növekedés az éven túli hátralékok esetében is. A kommunális adóhátralék elemzése iránymutatást adhat a jövőre nézve az ez év januárjától bevezetésre került vagyoni típusú adónemek tekintetében, hiszen itt azonos az adózók köre. A számadatok közül ez esetben is az éven túli tartozások felé történő eltolódást lehet tendenciaként kiemelni.

E rövid elemzés támaszthatja alá leginkább, hogy a hátralékok behajtása, az erre irányuló ösztönzés kidolgozása elodázhatatlan annak érdekében, hogy ne növekedjen az éves költségvetésekre is hatást gyakorló adóhiány.

Mindannyian elismerhetjük, hogy az adóztatási munka legnehezebb részfeladata a be nem fizetett adóhátralékok behajtása. Adóbevételek realizálására több lehetőség van.  Az egyik alternatíva, hogy végrehajtásra szakosodott adóbehajtókkal szerződik az önkormányzati adóhatóság. Ez esetben jelentős kiadással lehet számolni minden egyes hátralék esetén. A behajtás járulékos költségei, a behajtsái jutalék, a kiadások megelőlegezése olyan kiadás, mely az esetek jelentős részénél negatív eredményt mutat egy költség-haszon elemzés során. Előnye lehet, hogy a hivatal köztisztviselői helyett az idegen behajtó kerül szembe az adózókkal, őt szidják.

A másik alternatíva, hogy a jegyző, mint az önkormányzati adóhatóság vezetője oldja meg helyben a behajtási feladatokat a hivatal köztisztviselőivel karöltve. Ez esetben a végrehajtás mindegyik elemét maga az apparátus hajtja végre.

A képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-a biztosít erre lehetőséget úgy, hogy a helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit.

Az érdekeltségi célú juttatásból az adó- és az illetékhatáskör címzettjei, továbbá a polgármesteri hivatal adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselői részesülhetnek. Ezáltal lehetnek ösztönözve a végrehajtással érintett dolgozók ennek az egyáltalán nem népszerű feladatnak az ellátására.

Az egyik megoldás esetén az önkormányzati hatáskörbe tartozó jogerősen megállapított adókból beszedett adóhiány, adópótlék és mulasztási bírság meghatározott része lenne az érdekeltségi alap forrása. A másik alternatíva a beszedett adó, önkormányzatokat megillető bevétel meghatározott százaléka lehet az érdekeltségi alap forrása. A rendelet tervezete az első megoldást támogatja, a másodikat pedig kifizetési feltételként támasztja.

Az érdekeltségi alapnak kell biztosítani a köztisztviselőknek kifizetett érdekeltségi jutalékot, és annak járulékait. Az érdekeltségi jutalék mértéke a forrás nagyságához igazodó összeg.

Az önkormányzati adóhatóság adóigazgatási feladatait ellátó köztisztviselők érdekeltségi rendszeréről szóló szabályozás fentiek figyelembevételével elkészített tervezetét előterjesztésemhez csatolom. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztésben foglaltakat megvitatni, javaslataival, észrevételeivel kiegészíteni, s a rendelet  tervezetét elfogadni szíveskedjen.

Gomba, 2009. október 20.

                                                                       Tisztelettel:

                                                                                                          Lehota Vilmos

                                                                                                          polgármester

                      rendelet tervezet