VISSZA az alaprendeletekhez            VISSZA a főoldalra

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2010 (VI. 25.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól[1]

/egységes szerkezetben a  13/2012. (IV.13.), a 21/2012. (IX. 14.) és a 12/2013. (V. 31.) önkormányzati rendeletekkel/

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:

1.        §     A rendelet szabályozásának elő kell segíteni az állattartók, valamint az állattartással érintettek jogainak és érdekeinek érvényesülését, biztosítania kell, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

2.        §     (1)   A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben megállapított kivétellel -

a)        mezőgazdasági haszonállatok tartására,

b)        kedvtelésből tartott állat tartásának feltételeire és

c)        az állatok elhelyezésére szolgáló építmények követelményeire terjed ki.

              (2)   A rendelet hatálya nem terjed ki

a)        az egészségügyi és állategészségügyi szervekre,

b)        a fegyveres erőknél, és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra,

c)        az egészségi okból rászoruló által tartott vakvezető-, jelző-, és segítőkutyákra,

d)       az alkalmi cirkusz rendezvényekre,

e)        állatversenyekre, állatkiállításokra,

f)         élőállat kereskedésekre és az ott tartott állatokra,

g)        védett, fokozottan védett, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alatt álló állatokra és állatfajokra,

h)        a veszélyes vagy védett vadon élő állatokra,

i)          veszélyes állatokra, veszélyes állatnak minősülő védett állatfajokra,

j)          az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra.

3.        §     (1)   A rendelet alkalmazásában:

a)        állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése céljából feldolgozásra vásárolt vagy beszállított állatok, legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása;

b)        állattartó: az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az állattal rendelkezni jogosult, illetőleg aki az állatot, vagy az állatállományt felügyeli, gondozza;

c)        állattartás céljára szolgáló épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló építmény, helyiség;

d)       állattartás céljára szolgáló tartó hely: épületnek, építménynek nem minősülő ketrec, karám, kaptár, akvárium, terrárium;

e)        belterület: a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet belterületi szabályozási terve által lehatárolt terület;

f)         egyéb kisállat: baromfifélék, galamb, házinyúl;

g)        haszonállat: bármely állat, amelyet élelmiszer (hús, tej, tojás, méz), gyapjú, toll, bőr, vagy más állati eredetű termék termelésére tenyésztenek, tartanak, vagy hizlalnak, az igásállatok, valamint a hátasló;

h)        jelző eb: az az eb, amely szakvéleménnyel alátámasztott módon a halláskárosodásban szenvedő személy tájékozódását biztosítja.

i)          jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet);

j)          kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

k)        kistestű haszonállat: sertés, juh, kecske;

l)          közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), a közművek elhelyezése.

m)      külterület: a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet külterületi övezeti terve által lehatárolt terület;

n)        nagytestű haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér;

o)        prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény;

p)        segítő kutya: a fogyatékossággal élő személyt jogai gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő eb;

q)        vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és amelyet a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének erre jogosult szervezete ilyen igazolvánnyal ellátott.

Haszonállatok tartásának szabályai

4.        §     (1)[2] Belterületen létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható a rendelet előírásainak és a vonatkozó építésügyi-, állatvédelmi-, állategészségügyi-, környezet- és természetvédelmi-, közegészségügyi jogszabályok betartása mellett.

              (2)[3]

              (3)   Külterületen létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható a rendelet előírásainak és a vonatkozó építésügyi-, állatvédelmi-, állategészségügyi-, környezet- és természetvédelmi-, közegészségügyi jogszabályok betartása mellett.

(4)[4]

5.        §     (1)   Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, oda felügyelet nélkül
kiengedni.

              (2)[5]

              (3)   Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármely módon történő bántalmazása, valamint egymásnak ugratása, az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állat szabadon engedése, elhagyása. Az állattartó köteles az állattartás során a jó gazda gondosságával eljárni.

Méhek tartása

6.        §     (1)   Méhészetet az állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok betartásával, valamint az elhelyezés céljából igénybe vett terület mellett található ingatlanok tulajdonosainak előzetes hozzájárulásával lehet létesíteni.

              (2)   Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.

              (3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.

              (4) Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

Kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása[6]

7.        §[7]   

A macska és az eb tartásának szabályai

8.        §     (1)[8]

              (2)   Veszélyes állatok, valamint veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a települési önkormányzat jegyzőjétől kell engedélyt kérni. Az engedély a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek betartásával adható.

              (3)   A közterületen felügyelet nélkül szabadon lévő, elkóborolt, gazdátlan eb befogásáról az önkormányzat gyepmester útján gondoskodik. A gyepmester a befogott ebbel a foglalkozására vonatkozó jogszabály szerint intézkedik. Az ebet a tulajdonosa a befogással és a tartással kapcsolatos költségek megtérítése után kaphatja vissza.

              (4)   Külterületen nagytestű és kistestű haszonállat tartása során az állatok őrzésére, terelésére, valamint az ingatlan őrzésére további ebek tarthatók.

              (5)[9]

9.        §     (1)   Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(2)   Bekerített ingatlanon szabadon tartott eb esetén a kerítésnek olyannak kell lennie, ami megakadályozza az ebnek a közterületre való kijutását és a kerítés résén történő kiharapását.

(3)   Ebet a zárt ingatlanról közterületre, vagy más közforgalmú területre (pl. magánút, pihenő terület, sportcélra használt terület stb.) kivinni csak

a)        az eb irányítására és megfékezésére képes személy által, illetve annak felügyeletével,

b)        biztonságos - vezetésre alkalmas - pórázon szabad.

              (4)   Harapós vagy támadó természetű ebet a marás lehetőségét kizáró szájkosárral kell ellátni.

              (5)[10]      

              (6)   A kennel közvetlenül a kerítésre nem építhető, legalább 2 méter távolságot be kell tartani, a kennelt a szomszéd felől élő sövénnyel, vagy más takarással kell ellátni.

              (7)[11]      

              (8)   Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb

a)        a közterületet,

b)        mások ruházatát ne szennyezze, továbbá

c)        az eb által okozott szennyeződés eltávolításáról köteles haladéktalanul gondoskodni, s az ehhez megfelelő eszközöket magánál tartani.

10.    §     (1)   Vakvezető-, segítő-, jelzőeb, és az adott ingatlan őrzését szolgáló eb kivételével tilos  ebet tartani, beengedni, bevinni:

a)        vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,

b)        üzletbe, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, kulturális létesítmény területére,

c)        ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

d)       temető, játszótér területére.

Az ebtenyészet működésének engedélyezése[12]

11.    §[13]  

Az állattartás céljára szolgáló épületekre vonatkozó előírások

12.    §     (1)   Az állattartás céljára szolgáló épületeket és építményeket az építési jogszabályok szerint meghatározott építési helyre, a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi követelmények alapján, a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet övezeti előírásai szerinti telekbeépítettség mértékéig lehet elhelyezni.

              (2) Az állattartás céljára szolgáló épületet könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, szilárd padozattal kell ellátni.

              (3)   Baromfifélék, galamb, házinyúl és eb elhelyezésére szolgáló ketrec, ól, kifutó, kennel esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 8 méter távolságot kell tartani.

              (4)   Nagy- és kistestű haszonállat istállója, kifutója esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól, közterülettől legalább 15 méter távolságot kell tartani.

              (5)   Zárt trágyatároló, trágyalégyűjtő elhelyezése esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 15 méter, közterülettől 15 méter távolságot kell tartani.

              (6)   Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó épületek állandó tisztántartásáról, karbantartásáról, szükség szerinti fertőtlenítéséről, meszeléséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres és hatékony irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen szag közömbösítéséről.

13.    §     Meglévő, más célra engedélyezett épületet állattartásra csak a rendeltetés megváltoztatására irányuló építéshatósági engedély birtokában lehet felhasználni.

14.    §     (1)   Belterületen a trágya- és trágyalé-tároló csak vízzáró aljzatú és oldalfalú lehet, melyet résmentes födéllel kell lezárni. A trágyatároló befogadóképességét a tartott állatlétszámhoz igazítva több havi trágya tárolására alkalmas méretűre kell készíteni. A hígtrágyát zárt csöveken kell vezetni a trágyalé-tárolóba.

              (2)   Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságban történhet. Külterületi mezőgazdasági tábla szélén - 2 hónap időtartamig - a trágya tárolható, ha a talajvíz 1,5 méternél mélyebben, illetve felszíni vízfolyás 100 méternél távolabb van. A trágyaszarvast földdel, szalmával, fóliával kell lefedni, fedetten tárolni.

              (3)   A horgásztavak mellett a partsávtól mért 20 és 200 méter közötti állattartás esetén zárt trágyatároló megépítése kötelező.

              (4)   A trágya- és trágyalé-gyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A trágya- és trágyalé-tárolóba, silótárolóba a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé, takarmány-csurgalék kifolyását meg kell akadályozni.

              (5)   Az állattartás céljára szolgáló épületben és a trágyatárolóban az ammónia képződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

Eljárási szabályok[14]

15.    §     (1)[15] 

              (2)[16]

              (3)[17] 

Átmeneti és záró rendelkezések

16.    §     (1)   Az állattartó az állattartást - ha e rendelet szerint tiltott helyen, vagy a meg nem engedett mértékben folytatja - köteles a rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni.

              (2)   Az állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésénél irányadó védőtávolságokra és más építési feltételekre vonatkozó, a rendelet 12. §-a szerinti szabályozást az e rendelet hatályba lépését követően létesülő állattartás céljára szolgáló épületek építésénél kell alkalmazni.

17.    §     (1)   Ez a rendelet 2010. július l-jén lép hatályba.

     (2)   A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 4/2005. (VI.29.) önkormányzati rendelet, és annak módosítását tartalmazó 6/2005. (VIII.19.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Gomba, 2010. június 24.

                                               Lehota Vilmos sk.                              Kósa Erzsébet Anikó sk.

                                               polgármester                                                  jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetése

2010. június 25-én

egységes szerkezetbe foglalása

2013. május 31-én   megtörtént.

Gomba, 2013. május 31

                                                           Kósa Erzsébet Anikó

                                                                       jegyző

 VISSZA az alaprendeletekhez            VISSZA a főoldalra