VISSZA az alaprendeletekhez VISSZA a főoldalra
Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének
18/2008. (V.30.) rendelete
a köztisztaságról és a környezetvédelemről [1]
/egységes szerkezetben a 29/2008. (X.31.), a 13/2010. (VI.25.), a 13/2012. (IV.13.) a
32/2013. (XII. 17.) és a 15/2014. (V. 30.) önkormányzati rendeletekkel/
Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. §. (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a köztisztaságról és a környezetvédelemről az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja:
a) községünkben a köztisztaság, a környezetvédelem érvényesítése, ezáltal a község általános környezeti kultúrájának javítása,
b) olyan helyi szabályok megállapítása, melyek biztosíthatják a község köztisztaságával, környezetvédelmével összefüggő feladatok eredményes végrehajtását,
c) a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat megállapítása figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a településrendezési szempontokra.
(2) A környezeti kultúra fenntartása a lakosság fontos érdeke, azért annak előmozdításában mindenki köteles közreműködni.
2. § (1) A rendelet alkalmazásában közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;
(2) A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.
A rendelet hatálya
3. § (1) A rendelet területi hatálya Gomba község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a község közigazgatási területén tartózkodó természetes személyekre, a jogi személyekre, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá valamennyi ingatlantulajdonosra és használóra.
(3)[2] A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település területén lévő közterületekre, kivéve közutak vonatkozásában a nem közlekedési célú igénybevétel eseteit, melyekre vonatkozóan magasabb szintű jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket.
(4) A rendelet alkalmazásában közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét.
Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása
4. § (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról
a) az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó) ha erre más jogszabály, vagy a tulajdonossal kötött megállapodás kötelezi, köteles gondoskodni.
b) az ingatlan tulajdonosának kötelessége a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról való gondoskodás.
(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:
a) a ház, vagy telek előtti járdaszakasz és a zöldsáv teljes területének tisztán tartásáról, gyomtalanításáról.
b) hó eltakarításról, a síkosság megszüntetéséről, a megsüllyedt járdalapok felemeléséről, a lakóház előtti járdaszakaszon,
c) a beépített telkek folyamatos tisztán-tartásáról, gyommentesítéséről,
d) az ingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
(3) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakasz tisztántartása, hó- és síkosság-mentesítése mind nyitvatartási időben, mind pedig azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltető kötelessége.
(4) A közterületen tilos járművet mosni, továbbá olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.
(5) Az önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül elszállítani.
5. § A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében a belterületen levő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek esetében az önkormányzat köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.
6. § (1) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad elhelyezni.
(2) A szeméttartályok kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata.
(3) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően az üzletek, vendéglátóegységek, elárusítóhelyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata.
7. § (1) A röplapok utcai terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.
(2) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben kötelezett ennek a kötelezettségének nem tesz eleget 30 napon belül, költségére az önkormányzat végezteti el a hirdetmények, plakátok eltávolítását.
Közterület használata
8. § (1) Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetésétől eltérő módon használni csak engedély alapján lehet.
(2) A közterület-használati engedély kiadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak.
(3) Az engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is.
9. § (1) A közterületek beszennyezése tilos.
(2) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett a közterületen szemetet, hulladékot szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni tilos.
(3) Szórakozóhely, vendéglátó-ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség és más elárusítóhely előtti járdaszakaszon és közterületen a szeszes ital fogyasztása tilos.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendezvények területére, ahol ideiglenes jelleggel, engedéllyel kialakítható a szeszes ital fogyasztás helye.
Közterület-használati engedély
10. § A közterület rendeltetéstől eltérő használathoz engedély szükséges.
11.§ (1) A közterület-használat ideje lehet
a) állandó jellegű (határidő nélkül) vagy,
b) ideiglenes jellegű – meghatározott idejű, illetőleg a meghatározott feltétel bekövetkeztéig tartó.
12.§ Engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet annak rendeltetésétől eltérően kívánja használni.
13.§ (1)[3] Ha a közterület állandó jellegű használata építési engedélyhez kötött épület, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedélyt az építési engedély birtokában lehet kiadni.
(2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata, építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek, vagy a kivitelezőnek kell kérnie.
14. § (1) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét, lakhelyét, illetőleg székhelyét,
b) a közterület használat célját, időtartamát,
c) a közterület használat helyének és mértékének pontos meghatározását
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat tartalmát
e) külön jogszabályban előírt illetéket.
15. § Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, a rendezési tervet, köztisztasági, továbbá a szakhatóságok által előírt követelményeket.
16. §[4] Előzetes szakhatósági véleményt kell beszerezni közterületen folytatni kívánt kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozói tevékenység folytatásához.
17. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét, lakhelyét (székhelyét),
b) a közterület-használat célját, időtartamát, a terület helyét, mértékét,
c) az engedélyező eljárásban közreműködő szakhatósági hozzájárulásban foglalt előírásokat,
d) az engedély megszüntetése, vagy vissza-vonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását.
e) az igénybe vett terület tisztán tartására, a környezet megóvására vonatkozó felszólítást,
f) az engedélyes kártalanítási igényeinek kizárását,
g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség illetőleg a fizetés határidejét és módját.
18. § (1) Az engedély meghatározott idő elteltéig, megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy visszavonásig érvényes.
(2) Meghatározott időre szóló engedély érvénye, az engedélyesnek az engedélyezett időtartama lejárta előtt, legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbító, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.
(3) A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokat a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
19. § (1) A közterület-használati engedély megszűnik az engedélyben foglalt határidő elteltével, vagy visszavonással.
(2) A közterület-használati engedély közérdekből bármikor visszavonható.
(3) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem engedélyezett célra és mértékben használja, díjfizetési kötelezettségének felszólítása ellenére nem tesz eleget.
(4) A közterületnek közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó – a hatóság felhívására – köteles a használatot megszüntetni és az eredeti állapotot helyreállítani.
Mozgóbolt üzemeltetése[22]
19/A. §[23] (1) Mozgóboltot üzemeltetni kizárólag közterület-használati engedély birtokában lehet.
(2) A mozgóbolt hangjelzéssel nem hirdetheti tevékenységét
a) valamennyi naptári napon este 21 órától másnap reggel 7 óráig,
b) valamennyi naptári napon - kivéve a vasár- és ünnepnapokat - 12 órától 15 óra 30 percig,
c) vasár- és ünnepnapokon 10 óra 30 perctől 15 óra 30 percig.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamon kívül a mozgóbolt üzemeltetője 5 percenként egyszer, legfeljebb 5 másodpercig kíméletes hangjelzést alkalmazhat.
(4) A mozgóbolt által végzett tevékenység gyakorisága után – az 1. mellékletben meghatározottak szerint – havi díjat kell fizetni.
Közterület-használati díj
20. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni.
(2)[5] A közterület-használati díj mértékét a képviselő-testület e rendelet 1. sz. mellékletében határozza meg.
„A közterületek felbontása, a közúton folyó munkák,
valamint a közút nem közlekedési célú igénybevételének szabályairól[6]
20/A. §[7] (1) Közútkezelői hozzájárulást kell beszerezni a Gomba község közigazgatási területén ingatlan-nyilvántartásban önkormányzati tulajdonként nyilvántartott helyi közutakon, valamint az azok részét képező járdákon és gyalogutakon közműépítés, javítás miatt útbontási munkálatok megkezdése előtt a közmű, a távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő javítási munkálatainak esetét, vagy elemi csapás esetét kivéve.
(2) A halasztást nem tűrő javítási munka vagy elemi csapás bekövetkezése miatt önkormányzati tulajdonban lévő közterületet érintő közművek felbontását, javítását, helyreállítását a közszolgáltató köteles a kárfelméréssel egy időben, vagy az azt követő első munkanapon a közterület tulajdonosának írásban bejelenteni.
(3) Gomba község közigazgatási területén közútkezelői hozzájárulás - az ingatlan-nyilvántartásban önkormányzati tulajdonként nyilvántartott helyi közutakon, valamint az azok részét képező járdákon és gyalogutakon közműépítés miatt útbontási, a közmű, a távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítási munkálatainak esetét, vagy elemi csapás esetét kivéve - csak különösen indokolt esetben adható.
(4) Téli – november 15-től március 15-ig terjedő – időszakban a közutak területén nyomvonalas bontással járó közműépítési munka végzéséhez a közútkezelői hozzájárulás kiadása megtagadható, ha a burkolat helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható. Amennyiben a téli időjárás miatt a burkolat helyreállítása előre láthatóan nem biztosítható, úgy a közút burkolata csak rendkívül indokolt esetben, a közmű, távközlési vezeték halasztást nem tűrő kijavítása, vagy elemi csapás miatt bontható meg.
(5) A közműépítés miatt útbontási, a közmű, a távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítási munkálatait végző közszolgáltató számára a kivitelezőre vonatkozó előírások maradéktalan betartása kötelező.
(6) Újabb közterület megbontásához a közútkezelői hozzájárulás kiadása megtagadható:
a) ha a kivitelező nem megfelelő ütemben végzi munkáját, mindaddig, míg a folyamatban lévő munkák üteme az elvárható mértéket el nem éri;
b) ha a kivitelezőnek elmaradása van a munkaterületek helyreállításában (betemetés, betonozás, aszfaltozás, füvesítés, stb.), mindaddig, míg a munkaterületeket helyre nem állítja;
c) ha a kivitelező a közút kezelőjétől felszólítást kapott valamely korábbi, vagy jelenleg folyamatban lévő munkája helyreállítására, ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, míg a felszólításban előírtakat maradéktalanul nem teljesíti;
d) ha a kivitelező engedély nélkül veszi igénybe a közterületet, mindaddig, míg az engedély nélküli közterület-használat fennáll.
20/B. [8] § 5 éven belül épített, felújított vagy korszerűsített út, gyalogút, járda, parkoló, térburkolat, bontásához közútkezelői hozzájárulás csak rendkívül indokolt esetben adható, helyreállítása az eredetivel megegyező rétegrendben és burkolattal lehetséges.
20/C. [9] § (1) A kivitelező a közút végleges helyreállításáig a megbontott útterületet köteles karbantartani, a visszaépíthető burkolókövet,szegélykövet köteles úgy elhelyezni, hogy a közlekedést ne zavarja. Amennyiben a bontási anyag tárolása a közlekedés zavarása nélkül nem oldható meg, a kivitelező köteles azt azonnal elszállítani.
(2) A helyreállításhoz fel nem használható, de újrahasznosítható bontott anyagokat fajtánként szakszerűen szét kell válogatni és a burkolóanyagot, burkolókövet, szegélykövet, egyéb úttartozékot megtisztítva, a mart aszfaltot elkülönítve a helyi közút kezelője által kijelölt helyre kell szállítani.
(3) A közút nem közlekedési célú igénybe vételét a közműépítési, rekonstrukciós munkák végzése érdekében szükséges legrövidebb időtartamra lehet csak fenntartani, a munkák befejezését követően a közutat haladéktalanul véglegesen helyre kell állítani, és a forgalom számára mielőbb vissza kell adni.
(4) A végleges helyreállítás akadálya esetén a közműépítési, rekonstrukciós munkák befejezését követően a közutat a végleges helyreállításáig a forgalmi terhelésnek leginkább megfelelő módon ideiglenes jelleggel helyre kell állítani. Az ideiglenes helyreállításnak a biztonságos közlekedés érdekében szükséges fenntartásáról a végleges helyreállításig a kivitelezőnek folyamatosan gondoskodni kell.
(5) A közút végleges helyreállítását az eredetivel megegyező, vagy azzal egyenértékű pályaszerkezettel (rétegrendben) kell végezni. Belterületi szilárd burkolatú helyi közút úttestén a meglévő kopóréteget az útszegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkaárok szélétől 0,5 m átlapolással egységes (burkolatszéllel párhuzamos) kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől. Amennyiben a szükséges helyreállítás szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50 %-át, akkor a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.
(6) A földmű terhelhetőségét a kivitelezőnek 0,4 m-es rétegenként tömörítéssel kell biztosítani. A helyreállítás után a garanciális kötelezettség a kivitelezőt terheli. Az épített közmű nyomvonalán a kötelező szavatosság a mindenkor hatályos jogszabályi előírások leghosszabb időtartamáig áll fenn.
20/D. [10] § (1) A 20/A - 20/D §-okban foglalt előírások betartását a helyi közút kezelője ellenőrzi.
(2) A kivitelező köteles az ellenőrzést tűrni és engedélyét (vagy annak másolatát) halasztást nem tűrő javítási munka vagy elemi csapás esetén a munkálatokra vonatkozó bejelentést (vagy annak másolatát) a kivitelezés helyszínén tartani, valamint azt kérésre bemutatni.
(3) Az ellenőrzés kiterjedhet:
a) a jogosultság vizsgálatára;
b) a munkálatok végzéséhez előírt feltételek és technológiák betartására, beleértve az érintett közterületi rész, illetve közvetlen környezete tisztántartására vonatkozó kötelezettséget is;
c) a munkálatok végzésére vonatkozó jogszabályi előírások betartására
d) a munkálatok befejezésekor az eredeti felszíni állapot helyreállításának kötelezettségére;
e) légvezetékes rendszer földkábeles hálózatra átépítésénél a használaton kívülivé vált oszlopok, szerelvények bontásának ellenőrzésére.
(4) Az ellenőrzés megállapításai alapján az alábbi intézkedések tehetők:
a) felszólítás az előírások betartására,
b) felszólítás átépítésre, bontásra, az eredeti állapot helyreállítására,
c) jogosultság visszavonása.
(5) Amennyiben a kivitelező a felszólításban megjelölt határidőre sem tesz eleget, úgy az önkormányzat az átépítést vagy az elbontást és helyreállítást a kivitelező, költségére elvégezteti.
(6) Amennyiben a kivitelező a helyreállítási kötelezettségét elmulasztja, a mulasztás miatt bekövetkezett károkért teljes kártérítési felelősséget visel.
20/E. [11] § A 20/A § (2) bekezdése alapján bejelentett munkavégzés esetén is kötelezően alkalmazni kell a 20/C. és 20/D §-ok rendelkezéseit, a munkavégzésre is érvényesek a 20/C. §-ban meghatározott garanciális és szavatossági szabályok.”
Csapadékvíz-elvezetés
21. § (1) A járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztán tartása minden esetben az ingatlan tulajdonosának, vagy a tulajdonossal kötött szerződésben vállalt kötelezettsége esetén a használónak a kötelessége.
(2)[12] Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles az ingatlant érintő, vagy azon átfolyó patakmedret, az ingatlan előtti árkot szükség szerint tisztítani és a víz szabad folyását biztosítani.
(3)[13] [14] Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről, az ingatlanról és az ingatlan előtti útról lefolyó esővíz, hólé korlátozás nélkül az árokba, vízfolyásba elfolyhasson. A csapadékvíznek a településen üzemeltetett szennyvízcsatorna-hálózatba juttatása tilos.
(4) Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot a patakba vagy vízelvezető árokba helyezni tilos.
„21/A. [15] § (1) A szennyvíz-csatornahálózatba csapadékvizet vezető a Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat által megállapított közüzemi díjakról szóló 15/2008. (V.30.) számú önkormányzati rendeletével (továbbiakban: díjrendelet) megállapított csatornahasználati díjon túl pótdíjat köteles fizetni. A pótdíjat, továbbá a pótdíj alapját képező csapadékvíz mennyiségét a szolgáltató köteles megállapítani és kivetni. A pótdíj mértékét a díj rendelet határozza meg.
(2) A pótdíj megállapítására jogalapot teremtő csatornahálózatba vezetett csapadékvíz mennyiség meghatározásának alapjaként az éves mértéket a csatornahasználati díj időarányos meghatározása érdekében a közmű üzemeltetője állapítja meg úgy, hogy a KSH által a tárgyévet megelőző évben területre nyilvántartott csapadékvíz mennyiségének 80 %-át megszorozza annak a területnek a nagyságával, amelyről a csapadékvíz a szennyvíz-csatornahálózatba került. Az egy havi csapadékvíz mennyiség az így meghatározott éves csapadék mértékének 1/12 része.
(3) A szennyvíz-csatornahálózatba került csapadékvíz mennyiségét meghatározó terület megállapításánál figyelembe kell venni az épülettel, építménnyel fedett terület nagyságát, továbbá az ingatlannak a vízzáró burkolattal ellátott területrészét, melyekről a csapadékvíznek a szennyvíz-csatornahálózatba történő bevezetése megvalósult.
(4) A pótdíj alapját képező csatornahasználati díj megfizetését a közmű üzemeltetője 2011. március 31-ig a rendelet hatályba lépésétől a pótdíj megállapításának időpontjáig írja elő. 2011. április 1-től a közmű üzemeltetőjének a csatornahasználati díj visszamenőleges megállapítására 6 hónapos időtartamra van lehetősége.
(5) A szennyvízcsatornába történő csapadékvíz bevezetését a szolgáltató írásbeli felszólítása alapján azonnal, de legkésőbb 3 napon belül meg kell szüntetni. Amennyiben a közszolgáltató által tértivevényes küldeményként megküldött írásbeli felszólítása átvételétől számított 15 napon belül a csapadékvíz szennyvíz-csatornába történő bevezetésének megszüntetésére nem kerül sor, a szolgáltató köteles Gomba község jegyzőjénél szabálysértési feljelentést tenni.
Közterületen tárolt, üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen
járművekkel kapcsolatos eljárás[16]
22. § (1) Közterületen üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen járművet 30 napon túl tárolni tilos.
(2) A közterületen az (1) bekezdésben foglaltak megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság vagy a közút kezelője - a tulajdonos költségére – eltávolíthatja.
(3) Az önkormányzat kezelésében lévő út esetén intézkedésre a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester jogosult.
Avar és kerti hulladék égetése
23. § A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani kell.
24. § (1) Avart és kerti hulladékot csak kis mennyiségben, száraz állapotban, jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni, úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, az égetése, hősugárzása kárt ne okozzon.
(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék stb.)
(3) [21] Tilos az égetés, kivéve keddi és pénteki munkanapokon. Amennyiben a kedd vagy a péntek nem munkanap, úgy az égetés azon a napon is tilos. Az égetés szélcsendes időben, cselekvőképes, nagykorú személy állandó felügyelete mellett végezhető 18 óráig. Az égetés időtartama nem haladhatja meg alkalmanként a 2 órát.
(4) Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
25. § (1) Szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanás veszélyt ne jelenthessen.
(2) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(3) A tüzet úgy kell lokalizálni, hogy az teljesen mentes legyen a füstölgéstől, a tűz helyét, ha az nem tűzrakó helyen történik, földdel le kell fedni.
(4) A tüzelés, a tüzelő berendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
Állati hullákkal kapcsolatos szabály
26. § Az elhullott állat tulajdonosának kötelezettsége, hogy a tetemet engedélyezett állatihulladék-gyűjtő helyre elszállíttassa.
Szabálysértési rendelkezések[17]
27. § [18]
28. § [19]
29. § A szabálysértések tetten ért elkövetőivel szemben kiszabható helyszíni bírság háromezer forinttól harmincezer forintig terjedhet.
Záró rendelkezések
30. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaságról és a környezetvédelemről szóló 18/2003. (XI.26.) sz. rendelete, az ennek módosítását tartalmazó 22/2004. (XI.25.) sz. rendelete hatályát veszti.
Gomba, 2008. május 29.
Lehota Vilmos sk. Kósa Erzsébet Anikó sk.
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetése
2008. május 30-án,
egységes szerkezetbe foglalása
2014. május 30-án megtörtént.
Gomba, 2014. május 30.
Kósa Erzsébet Anikó sk.
jegyző
1. melléklet[20]
18/2008. (V.30) önkormányzati rendelethez
Gomba Község közigazgatási területén megállapított közterület-használati díjak
Megnevezés |
Összeg |
|
1 |
közterületbe 10 cm-en túl benyúló |
|
a) |
homlokzat, portál, kirakatszekrény |
1.700.- Ft/év |
b) |
előtető |
1.700.- Ft/m2/év |
c) |
ollós ponyvatető |
ingyenes |
2 |
árusító- és egyéb fülke |
1.700.-Ft/m2/hó |
3 |
mozgatható árusító állvány (Polgármester helykijelölése szerint, minimum egy hónap időtartamra adott engedélye alapján |
|
a) |
első m2 |
1.600.- Ft/m2/hó |
b) |
második m2 |
1.400.- Ft/m2/hó |
c) |
harmadik és minden további m2 |
1.200.- Ft/m2/hó |
4 |
építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag-tárolás lakásépítésnél (felújítás, javítás is) a közterület használatba-vételi engedély átvételétől számított 31. naptári naptól |
300.- Ft/m2/hó |
5 |
építési törmelék, sitt ömlesztett tárolása |
300.- Ft/m2/nap |
6 |
építési anyag tároló konténer |
500.- Ft/db/nap |
7 |
alkalmi és mozgó árusítás (Polgármester egyedi engedélye alapján, rendezvényhez kapcsolódóan, helykijelölés szerint) |
1.800.- Ft/m2/alkalom |
8 |
Üzleti célú művészeti/mutatványos tevékenység a Kenyeres-kertben (eseti megállapodás szerint, de legalább ezzel a díjtétellel) |
24.000.- Ft/nap |
9 |
Vendéglátást/ kereskedelmi tevékenységet kiegészítő berendezések kihelyezése az üzlet elé |
|
a) |
2 m2-ig |
1.000.- Ft/m2/hó |
b) |
harmadik és minden további m2 |
800.- Ft/m2/hó |
10 |
fák és zöldterületek védelmét szolgáló tárgyakat elhelyezni, edényes élődísznövényt elhelyezni |
ingyenes |
11 |
Mozgóbolt (tevékenység gyakorisága szerint) |
Havi egyszeri árusítás esetén 2.000,- Ft/ hó |
Havi 2, vagy több, de legfeljebb 10 alkalommal történő árusítás esetén 5.000,- Ft/hó |
||
Havi 11 vagy annál több alkalommal történő árusítás esetén 10.000,- Ft/hó |
[1] Módosította a 29/2008. (X.31.) sz. rendelet A módosítás hatályba lépésének időpontja 2008. október 31., továbbá a 13/2010. (VI.25.) sz. önkormányzati rendelet.
[2] Módosította a 29/2008. (X.31.) sz. rendelet 1. §-a Hatályba lépése: 2008. október 31.
[3] Módosította a 29/2008. (X.31.) sz. rendelet 2. §-a. Hatályba lépése: 2008. október 31.
[4] Módosította a 13/2010. (VI.25.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a Hatályba lépésének ideje: 2010. július 1.
[5] Módosította a 29/2008. (X.31.) sz. rendelet 4. §-a Hatályba lépésének ideje: 2008. október 31.
[6] Megállapította a 13/2010. (VI.25.) sz. rendelet 2. §-a
[7] Megállapította a 13/2010. (VI.25.) sz. rendelet 2. §-a Hatályba lépése: 2010. július 1.
[8] Megállapította a 13/2010. (VI.25.) sz. rendelet 2. §-a Hatályba lépése: 2010. július 1.
[9] Megállapította a 13/2010. (VI.25.) sz. rendelet 2. §-a Hatályba lépése: 2010. július 1.
[10] Megállapította a 13/2010. (VI.25.) sz. rendelet 2. §-a Hatályba lépése: 2010. július 1.
[11] Megállapította a 13/2010. (VI.25.) sz. rendelet 2. §-a Hatályba lépése: 2010. július 1.
[12] Módosította a 29/2008. (X.31.) sz. rendelet 5. §-a Hatályba lépésének ideje: 2008. október 31.
[13] Módosította a 29/2008. (X.31.) sz. rendelet 5. §-a Hatályba lépésének ideje: 2008. október 31.
[14] A bekezdés második mondatát beiktatta a egállapította a 13/2010. (VI.25.) sz. rendelet 3. §-a Hatályba lépése: 2010. október 1.
[15] Megállapította a 13/2010. (VI.25.) sz. rendelet 4. §-a Hatályba lépése: 2010. október 1.
[16] A címet módosította a 29/2008. (X.31.) sz. rendelet 6. §-a Hatályos 2008. október 31-től.
[17] Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (IV.13.) sz. önkormányzati rendelet 7. §-a Hatályba lépése: 2012.06.01.
[18] Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (IV.13.) sz. önkormányzati rendelet 7. §-a Hatályba lépése: 2012.06.01.
[19] Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (IV.13.) sz. önkormányzati rendelet 7. §-a Hatályba lépése: 2012.06.01.
[20] Megállapította a 15./2014. (V. 30..) sz. rendelet 1. §-a Hatályba lépésének időpontja: 2014. május 31.
[21] Módosította a 32/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépésének időpontja 2013. december 18.
[22] Megállapította a 9./2014. (III.21.) sz. rendelet 2. §-a Hatályba lépésének időpontja: 2014. március 21.
[23] Megállapította a 9./2014. (III.21.) sz. rendelet 2. §-a Hatályba lépésének időpontja: 2014. március 21.