VISSZA az alaprendeletekhez VISSZA a főoldalra
Gomba Község Képviselő-testületének
19/2004. ( X.28.) sz. rendelete
Az épített és a természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelméről
(Egységes szerkezetben a 13/2012. (IV.13.) sz. önkormányzati rendelettel)
Gomba Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Gomba község jellegzetes arculata a sajátos természeti környezet, az évszázadok alatt kialakult településszerkezet és az egymást követő generációk által létrehozott épületek harmonikus egységeként alakult ki. A táj és az emberi tevékenység e sajátos kölcsönhatása indokolja, hogy a természeti és épített környezet értékeit szerves egységként kezelve gondoskodjunk ezen értékek védelméről. E cél megvalósítása csak az önkormányzat, a helyi lakosság és az ide látogatók tudatos együttműködése eredményeképpen valósulhat meg.
I. Általános rész
1. §
A rendelet célja:
(1) a község egyedi arculatának, sajátos megjelenésének, továbbá természeti környezetének megőrzése,
(2) a község területén lévő természeti értékek, természeti területek, tájak, valamint ezek természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, fenntartható használatuk elősegítése,
(3) a település és a táj harmonikus összhangjának megtartása és fejlesztése,
(4) a környezet iránt érzékeny kultúra fejlesztése.
2. §
A rendelet hatálya
(1) A helyi védelem tárgyi hatálya alá tartoznak azok Gomba község közigazgatási területén található
a) természetes, illetve természetközeli tájrészletek, élőhelyek, vadonélő növény- és álatfajok előfordulási helyei, amelyek sajátos helyi értékkel bírnak,
b) természeti értékek, amelyek jellegzetes, egyedi értéket képviselnek,
c) településszerkezeti jelentőségű területek, ahol a terület szerkezete, beépítésének jellege maradandó történeti érték,
d) helyi értéket képviselő egyedi épületek, amelyek kifejezik a község múltjának sajátságát, kultúráját, hagyományait,
e) jellegzetes, egyedi értéket képviselő kis architekturális elemek (tetőfelépítmények, kapuzatok, kapuk, portálok, pincék, stb.), amelyek önmagukban is történelmi, néprajzi, kulturális értéket képviselnek,
f) síremlékek és emlékművek, amelyek településtörténeti, kulturális vagy kegyeleti okokból védelemre érdemesek.
(2) A helyi védelem szabályai természetes és jogi személyekre egyetemlegesen vonatkoznak.
3. §
A helyi védettség keletkezése és a védettség megszüntetése
(1) A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg, az eljárást a jegyző folytatja le.
(2) A javaslatnak tartalmaznia kell:
a) az építészeti ill. természeti érték vagy terület leírását, megnevezését,
b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a helyszínrajzot és/vagy fényképfelvételt,
d) a kezdeményezés indokolását.
(3) A jegyző a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányuló eljárásban a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett megkeresi a természetvédelmi hatóságot, hogy kívánja-e országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.
(4) A védetté nyilvánítási eljárás előkészítése során a jegyző
a) a 2.§ (1) bek. a) ill. c) pontban felsorolt esetekben egyeztető megbeszélést és a szükség szerint helyszíni szemlét tűz ki, amelyre meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak. Az egyeztető megbeszélést megelőzően az érdekeltek írásban is kifejthetik álláspontjukat. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyvet és összefoglalót kell készíteni, melyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni;
b) beszerzi az érintettségnek megfeleltethető szakhatósági állásfoglalásokat;
c) a 2.§ (1) bek. b), d), e) és f) pontban felsorolt esetekben az eljárás megindításáról írásban tájékoztatja mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak.
(5) A védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattételtől a testületi döntésig terjedő időszakban a javaslat tárgyát védettnek kell tekinteni és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(6) A védetté nyilvánított értékek felsorolása jelen rendelet mellékletét képezi a 2.§ (1) bekezdés szerinti bontásban. A védetté nyilvánítási eljárást (e paragrafus (1) - (5) bek.) követően, illetve a védettség megszüntetése esetén (4.§) a Képviselő-testület a mellékletet rendeletben módosítja. A védelem alá helyezés a mellékletet módosító rendelet kihirdetésével lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a jegyző
a) hivatalosan értesíti az ingatlan tulajdonosát illetve kezelőjét a testület döntéséről valamint a döntésből adódó jogokról és kötelezettségekről,
b) kezdeményezi a rendeletnek megfelelő bejegyzést a Monori Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásában.
(7) A mellékletben felsorolt értékekről részletes nyilvántartást kell vezetni, amely e paragrafus (2) bekezdésében szereplő adatokon kívül tartalmazza a védetté nyilvánítási eljárás során keletkező iratokat valamint a védetté nyilvánítást kimondó képviselő-testületi határozat számát és keltét. A nyilvántartásba Gomba Község Polgármesteri Hivatalában hivatali időben bárki betekinthet.
(8) A védelem alá vont természeti értékeket a védettségre utaló feliratú táblával kell ellátni.
4.§
(1) Amennyiben a helyi védettség alatt álló érték országos vagy annál magasabb szintű védettség alá kerül, a jegyző a hatályba lépést követően intézkedik a helyi védettség megszüntetéséről.
(2) Különlegesen indokolt esetben a Képviselő-testület megszüntetheti a helyi védettséget. Az erről szóló határozatot megkapja a tulajdonos, egyúttal azt mellékelni kell a 3.§ (6) bek. szerinti nyilvántartáshoz.
II. Az épített környezet helyi jelentőségű értékeinek védelmére vonatkozó részletes előírások
5. §
(1) A településszerkezeti jelentőségű terület védendő történelmi örökség, ezért az úthálózat, a telekosztások és a beépítési mód jellegzetességeit meg kell őrizni.
(2) A védett épület történeti, településképi, építészeti jellemzői a község kulturális örökségének részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében:
a) a védett épület vagy épületrész nem bontható, azt új épület részeként is meg kell őrizni,
b) homlokzat-felújítás, átalakítás csak a homlokzati jelleg megtartásával történhet,
c) az épület homlokzatszínezéséhez az építési hatóság színezési terv készítését írja elő,
d) a portál-kialakítás, -átalakítás csak az épület összhangjának, jellegének ill. a védett utcakép jellegzetességeinek megtartásával engedélyezhető;
e) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben engedélyezhető.
(3) A védett kis architekturális elemek önmagukban, az épülettől függetlenül képviselnek helyi jelentőségű értéket, az őket hordozó épületnél magasabb és jelentősebb, kulturális, történeti és esztétikai színvonalon. Megőrzésük fontos, ennek érdekében:
a) fennmaradásukat az épület átépítése vagy újjáépítése esetén is biztosítani kell, elsősorban “in situ”, de ha nem lehetséges, akkor áthelyezéssel (akár más épületre is!),
b) a hozzá kapcsolódó épületszerkezetek felújítása, karbantartása esetén autentikus helyreállításukról, állagmegőrzésükről is gondoskodni kell.
(4) Amennyiben a tulajdonos vagy kezelő nem tud vagy nem kíván a (3) bekezdésben részletezett módon gondoskodni a védett kis architekturális elemek megőrzéséről, azokat köteles helytörténeti gyűjteményben való megőrzés céljára az önkormányzatnak felajánlani.
(5) A védett síremlékek, emlékművek a település történelmének, kultúrájának és művészetének olyan sajátos kifejezői, amelyek mindenki számára a hozzátartozók, illetve a társadalom kiemelkedő személyiségei iránti kegyelet és emlékezés megtestesítőiként, a múlttal való közvetlen kapcsolatot őrzik. Karbantartásukról, gondozásukról, szükség esetén védelmükről gondoskodni kell. Amennyiben a sírhely újbóli megváltása nem történik meg, illetve amennyiben e rendelet 16.§ (5) bek. szerinti hirdetmény eredménytelen, a temető fenntartója köteles a védett síremléket, fejfát a temető e célra kijelölt részébe áthelyezni, szükség esetén helyreállítani és gondozni.
III. A természeti környezet helyi jelentőségű értékeinek védelmére vonatkozó részletes előírások
6.§
(1) A védett növény-egyedek, azok csoportosulásai, természeti és/vagy mesterséges képződményekkel való együttesük védelme érdekében a terület sajátosságainak megfelelően gondoskodni kell
- folyamatos, szakszerű kezelésükről,
- az ártalmas környezeti hatásokkal szembeni védelmükről.
(2) A védett természeti értékek fajtájuknál, koruknál, megjelenésüknél, elhelyezkedésüknél fogva ritkaságnak tekinthető helyi értékkel bírnak, ezért szakszerű kezelésükről és védelmükről gondoskodni kell. Ennek érdekében a védett területre vonatkozóan a 30/2001. (XII.28.) KöM sz. rendelet előírásainak megfelelően természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni.
(3) Az önkormányzati tulajdonban levő, a 2.§ (1) bek. c-f pontok hatálya alá eső védett értékekről évente fenntartási tervet kell készíteni.
IV. A helyi védelem tárgyai fenntartásának támogatása
7. §
(1) A helyi védelem alá eső épületek felújításához, a természeti területek és emlékek kezeléséhez, védelmének biztosításához a tulajdonos kérheti az Önkormányzat támogatását.
(2) A Képviselő-testület az éves költségvetésben az önkormányzati támogatásra keretet biztosít. A keret felhasználásáról a benyújtott kérelmek alapján a Képviselő-testület dönt.
(3) A költségvetésből vissza nem térítendő és/vagy visszatérítendő támogatás (kamatmentes kölcsön) adható, amelynek együttes mértéke nem haladhatja meg a teljes kivitelezési költségek 30 %-át. A támogatás éves összegét a tárgyévi költségvetés határozza meg.
(4) A támogatás pályázat útján igényelhető.
– A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően, a polgármester írja ki.
– A pályázatot a jegyzőnél kell benyújtani. A pályázatok benyújtása folyamatosan történhet.
– A támogatást az épület, építmény tulajdonosa (közös tulajdon esetén a társtulajdonos hozzájárulásával), használója (a tulajdonos hozzájárulásával) igényelheti.
(5) Támogatás adható:
– településképi jelentőségű, védetté nyilvánított épület, építmény vagy annak része felújítására, korszerűsítésére,
– természeti értékek – természetvédelmi kezelési terv szerinti – gondozására, kezelésére.
(6) A pályázatok tartalmi követelményei:
– a pályázó adatai (név, lakcím/székhely, telefonszám),
– tulajdonosi hozzájárulás (használó esetén), társtulajdonosi hozzájárulás (közös tulajdon esetén),
– a pályázat tárgyának adatai (a felújítandó épület vagy építmény, vagy részének pontos megnevezése, címe, történetének, műszaki állapotának rövid leírása, felújítási, korszerűsítési tervek), fotók a munka elvégzését megelőző állapotról, építési engedélyhez kötött munka esetén építész tervdokumentáció és jogerős építési engedély,
– az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében (költségvetés), kivitelezői ajánlat vagy tervezői becslés,
– a munka elkészültének tervezett határideje,
– az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét,
– a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje,
– előzetes kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén az elnyert összeget a pályázati feltételek szerint használja fel az építtető.
(7) Támogatást elnyert pályázókkal a polgármester - a hatályos előírások szerint - megállapodást köt.
A megállapodás tartalmi követelményei:
– a megítélt pénzösszeg felhasználásának módja,
– a felhasználás határideje és feltételei,
– a törlesztés futamideje és feltételei (visszatérítendő támogatás esetén legfeljebb 5 év),
– a munkálatok műszaki ellenőrzésére, szakszerűségére vonatkozó ellenőrzési feladatok szabályai,
– a kivitelezés ellenőrzésének szabályai,
– az elvégzett munka átvételének módja,
– a felmerült költségekről szóló számlák ellenőrzési módja.
Visszatérítendő támogatás esetén annak összegéig az ingatlanra jelzálogot kell bejegyeztetni Gomba Község Önkormányzata javára.
A támogatás abban az esetben folyósítható, ha a pályázatban szereplő támogatott munkarész(ek) elkészült(ek).
(8) Ellenőrzés:
– A pályázat megvalósulásának műszaki tartalmára vonatkozó ellenőrzési feladatokat az Önkormányzat építési előadója végzi.
– A munkálatok befejezésekor az építési előadó nyilatkozik a munka elkészültéről és igazolja a támogatás célnak megfelelő felhasználását.
V. Záró rendelkezések
8. §
(1) [1].
(2) [2].
(3) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.
(4)
Gomba, 2004 október 27.
Kis József sk. Maczó Jánosné sk.
polgármester körjegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetése 2004. október 28-án,
egységes szerkezetbe foglalása 2012. április 13-án megtörtént.
Gomba, 2012. április 13.
Kósa Erzsébet Anikó
jegyző