VISSZA az alaprendeletekhez VISSZA a főoldalra
Gomba Község Önkormányzat Képviselő-testületének
21/2013. (IX. 13.) önkormányzati rendelete
az állattartás helyi szabályairól
Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében rögzített eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A község területén állatot tartani a közegészségügyi, állat-egészségügyi, építési és környezetvédelmi szabályok betartása mellett ezen rendeletben, valamint a központi jogszabályokban megfogalmazottak szerint lehet.
(2) A rendelet hatálya kiterjed Gomba község közigazgatási területére.
(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre, aki, vagy amely állatot tart, felügyel, illetve állatállományt gondoz, állattartási tevékenységet folytat.
(4) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására,
b) egészségügyi és kutató intézményekben kísérleti céllal tartott állatokra,
c) egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyákra, polgári védelem mentőkutyáira,
d) alkalmi, cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, állatversenyekre,
e) természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra,
f) veszélyes állatok, valamint veszélyes ebek tartására,
g) méhészetekre.
2. Haszonállatok tartásának szabályai
2.§ (1) Belterületen létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható a rendelet előírásainak és a vonatkozó építésügyi-, állatvédelmi-, állategészségügyi-, környezet- és természetvédelmi-, közegészségügyi jogszabályok betartása mellett.
(2) Külterületen létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható a rendelet előírásainak és a vonatkozó építésügyi-, állatvédelmi-, állategészségügyi-, környezet- és természetvédelmi-, közegészségügyi jogszabályok betartása mellett.
3.§ Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, oda
felügyelet nélkül
kiengedni.
3. A gyepmester
4.§ A közterületen felügyelet nélkül szabadon lévő, elkóborolt, gazdátlan eb befogásáról az önkormányzat gyepmesterrel kötött szerződés útján gondoskodik. A gyepmester a befogott ebbel a foglalkozására vonatkozó jogszabály szerint intézkedik. Az ebet a tulajdonosa a befogással, tartással és egyéb – állategészségügyi költségek (pl.: oltás, mikrochip) - kapcsolatos költségek megtérítése után kaphatja vissza.
4. Az ebtartás szabályai
5.§. (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.
(2) Bekerített ingatlanon szabadon tartott eb esetén a kerítésnek olyannak kell lennie, ami megakadályozza az ebnek a közterületre való kijutását és a kerítés résén történő kiharapását.
(3) Ebet a zárt ingatlanról közterületre, vagy más közforgalmú területre (pl. magánút, pihenő terület, sportcélra használt terület stb.) kivinni csak
a) az eb irányítására és megfékezésére képes személy által, illetve annak felügyeletével,
b) biztonságos - vezetésre alkalmas - pórázon szabad.
(4) Az eb közterületen történő biztonságos vezettetése, valamint a szájkosár használata alkalmával a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41//2010. (II.26.) Korm. rendelet 17. §. (2) - (3) bekezdésében foglaltakat kell betartani.
(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb
a) a közterületet,
b) mások ruházatát ne szennyezze, továbbá
c) az eb által okozott szennyeződés eltávolításáról köteles haladéktalanul gondoskodni, s az ehhez megfelelő eszközöket magánál tartani.
(6) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármely módon történő bántalmazása, valamint egymásnak ugratása, az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állat szabadon engedése, elhagyása. Az állattartó köteles az állattartás során a jó gazda gondosságával eljárni.
6.§ (1) Vakvezető-, segítő-, jelzőeb, és az adott ingatlan őrzését szolgáló eb kivételével tilos ebet tartani, beengedni, bevinni:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,
b) üzletbe, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, kulturális létesítmény területére,
c) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
d) temető, játszótér területére.
5. Az állattartás céljára szolgáló épületekre vonatkozó előírások
7.§ (1) Az állattartás céljára szolgáló épületeket és építményeket az építési jogszabályok szerint meghatározott építési helyre, a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi követelmények alapján, a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet övezeti előírásai szerinti telekbeépítettség mértékéig lehet elhelyezni.
(2) Az állattartás céljára szolgáló épületet könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, szilárd padozattal kell ellátni.
(3) Baromfifélék, galamb, házinyúl és eb elhelyezésére szolgáló ketrec, ól, kifutó, kennel esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 8 méter távolságot kell tartani.
(4) Nagy- és kistestű haszonállat istállója, kifutója esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól, közterülettől legalább 15 méter távolságot kell tartani.
(5) Zárt trágyatároló, trágyalégyűjtő elhelyezése esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 15 méter, közterülettől 15 méter távolságot kell tartani.
(6) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó épületek állandó tisztántartásáról, karbantartásáról, szükség szerinti fertőtlenítéséről, meszeléséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres és hatékony irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen szag közömbösítéséről.
8. § Meglévő, más célra engedélyezett épületet állattartásra csak a rendeltetés megváltoztatására irányuló építéshatósági engedély birtokában lehet felhasználni.
9.§ (1) Belterületen a trágya- és trágyalé-tároló csak vízzáró aljzatú és oldalfalú lehet, melyet résmentes födéllel kell lezárni. A trágyatároló befogadóképességét a tartott állatlétszámhoz igazítva több havi trágya tárolására alkalmas méretűre kell készíteni. A hígtrágyát zárt csöveken kell vezetni a trágyalé-tárolóba.
(2) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságban történhet. Külterületi mezőgazdasági tábla szélén - 2 hónap időtartamig - a trágya tárolható, ha a talajvíz 1,5 méternél mélyebben, illetve felszíni vízfolyás 100 méternél távolabb van. A trágyaszarvast földdel, szalmával, fóliával kell lefedni, fedetten tárolni.
(3) A horgásztavak mellett a partsávtól mért 20 és 200 méter közötti távolságban állattartás esetén zárt trágyatároló megépítése kötelező.
(4) A trágya- és trágyalé-gyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A trágya- és trágyalé-tárolóba, silótárolóba a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé, takarmány-csurgalék kifolyását meg kell akadályozni.
(5) Az állattartás céljára szolgáló épületben és a trágyatárolóban az ammónia képződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.
6. Záró rendelkezések
10.§ (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 16/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
Gomba, 2013. szeptember 12.
Lehota Vilmos sk. Kósa Erzsébet Anikó sk.
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetése
2013. szeptember 13. napján megtörtént.
Gomba, 2013. szeptember 13.
Kósa Erzsébet Anikó sk.
jegyző