VISSZA az alaprendeletekhez            VISSZA a főoldalra

                           Gomba Község Önkormányzatának

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól  szóló

27/2008. (X.31.) sz. rendelete [1]

/Egységes szerkezetben a 10/2009. (IV.24.) sz. és a 23/2009. (X.30.) sz. rendeletekkel/

Hatályon kívül helyezte a 4/2012. (II.10.) sz. önkormányzati rendelet

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel az Ötv. 78-80. § aiban, továbbá az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 108-109. § aiban foglaltakra – Gomba Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I.
Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1.      § (1)  E rendelet hatálya kiterjed:

a)      az önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);

b)      mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2)  Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbérének mértékéről, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Az önkormányzati vagyon

2.      § (1)  Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll.

(2)  A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg.

(3)  A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon teljes körűen forgalomképes.

3.      § (1)  Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:

a)           a helyi közutak és műtárgyak;

b)           terek, parkok, közterületek;

c)           vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú létesítmények;

d)           helyi jelentőségű természetvédelmi területek

e)           a köztemetők;

f)             mindaz a vagyon, melyet törvény vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít.

(2)  Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterület jellegét megszüntetik.

(3)  A Képviselő-testület kivételesen indokolt esetben a forgalomképtelen vagyon körébe tartozó vagyontárgyakat korlátozottan forgalomképessé nyilváníthat.

(4)  A forgalomképtelen törzsvagyon tételes felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

4.      § (1)  A korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak körébe tartoznak:

a)            közművek;

b)            intézmények és középületek;

c)            mindazon vagyon, melyet törvény vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít.

         (2)  A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tételes felsorolását a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

               (3)    A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére:

a)            az önkormányzat saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy

b)            önkormányzati intézményt (költségvetési szervet) alapíthat, vagy

c)            a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át.

(4)   A közművagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselő-testület szerződéssel adja használatba. A Képviselő-testület a szerződés elfogadásáról határozattal dönt. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alap­szabály módosítására is.

5.      § (1)  Forgalomképes vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a 3-4. §-ok hatálya alá.

         (2)  A forgalomképes vagyon tételes felsorolását a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

Vagyonnyilvántartás és leltár

6.      § (1)  A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számba vétele értékben és mennyiségben.

         (2)  A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

         (3)  A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, valamint forgalomképes vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

a)            az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen,

b)            az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti értékben,

c)            a portfolió vagyont - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tételesen és névértéken veszi számba.

         (4)  A vagyonleltár alapján összeállított vagyonmérleget az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselő-testületnek be kell mutatni. A vagyonmérleg mellékleteként be kell mutatni az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét is.

         (5)  A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, illetve a vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a felelősek, akik a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, rendeltetésszerűen használni, kezelni és lehetőség szerint gyarapítani.

         (6)  A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyező­ségéről a jegyző gondoskodik.

II.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog
gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

7.      § (1)  A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 13. §-a szerint saját szerveire ruházza át.

         (2)  Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

         (3)  Önkormányzat vagyonkezelő szervei: az önkormányzat intézménye és az önkormányzat hivatala (Polgármesteri Hivatal).

         (4)  A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.

         (5)  Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

         (6)  Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya meg kell, hogy haladja az 50%-ot. Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

         (7)  Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Ettől eltérni csak a Képviselő-testület külön határozatba foglalt nyilatkozatával lehet.

         (8)  Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a Képviselő-testület, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézménye gondoskodik.

         (9)  A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása,

a vagyon hasznosításának nyilvánossága

8.      § Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátásának segítése.

9.      § (1)  A rendelet alkalmazásában hasznosítás:

a)           az egyes vagyontárgyak elidegenítése,

b)           bérbe, használatba, vagy haszonbérbe adása,

c)           a vagyon hasznainak átengedése,

d)          a vagyon biztosítékul adása, vagy más módon történő megterhelése.

         (2)  Az önkormányzati vagyonbármely formában történő hasznosítása az önkormányzat kötelező feladatának ellátását nem veszélyeztetheti.

         (3)  A hasznosítás bármely formája során a Ptk. rendelkezései az irányadók.

10.  § (1)  Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

         (2)  Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére közgazdaságilag megalapozott számítások végzése alapján a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérése mellett tehető javaslat a képviselő-testületnek.

         (3)  Vállalkozási tevékenység esetén érdekeltségi rendszer alakítható ki a képviselő-testület hozzájárulása alapján.

11.  § Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek – a 1.§. (3) bekezdésében rögzítettek kivételével - a vagyon gyarapítására, a vagyon felújítására fordíthatók az éves költségvetésben meghatározott konkrét cél megjelölésével.

12.  § (1)  Az önkormányzati vagyont 15 millió forint értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazásával lehet.

         (2)  Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása. a Polgármesteri Hivatal feladata.

         (3)  A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

13.  § (1)  A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

         (2)  Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a)      értékpapír esetén a névérték alapján,

b)      egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi, szakértő által végzett értékbecslés alapján.

         (3)  Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

         (4)  Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

14.  § (1)  Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

               (2)    Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása,
követelés elengedése

15.  § (1)  Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

a)           meghatározott céllal, más önkormányzatnak,

b)           kötelezettségvállalással, közérdekű célra,

c)           közalapítvány javára, alapítvány hozzárendeléssel,

d)           közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.

         (2)[1]         Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a)           csődegyezségi megállapodásban,

b)           bírói egyezség keretében,

c)            felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d)           a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e)            ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvénye­síthető,

f)              kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

      (3)[2]   A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatás nyújtásból, térítési díjból, közterülethasználati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből  származnak.

      (4)[3]   A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.”

A felajánlott vagyon elfogadása

16.  § (1)  Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a képviselő-testület jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

         (2)  Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

17.  § (1)  A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó dönté­sek, értékhatártól függetlenül:

a)            az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b)            ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c)            gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d)            hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e)            kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f)              kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g)            gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h)            társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,

i)              meglévő építményekkel kapcsolatos építési-, átalakítási-, korszerűsítési-, felújítási munkákhoz adható tulajdonosi hozzájárulás,

18.  § (1)  Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartoznak.

         (2)  A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a)           300 000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy vásárlásának jóváhagyása,

b)            vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

c)            elidegenítésre kijelölt ingatlan vételárának meghatározása,

d)           [4]behajthatatlan követelések törlése - a kisösszegű követelések kivételével,

e)            a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,

f)              30 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.

         (3)  A képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának hatáskörébe tartozik:

a)            az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,

b)            a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,

c)            építéssel összefüggő valamennyi tulajdonosi jog gyakorlásának véleményezése,

d)            önkormányzati vagyonba tartozó telekalakításhoz kapcsolódó tulajdonosi joggyakorlás véleményezése,

e)            az elidegenítésre kijelölt ingatlanok vételárára javaslattétel,

         (4)  A polgármester jogosult:

a)            300 ezer Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására,

b)            30 ezer Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére.

c)            a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

d)            megkötni a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,

e)            megkötni – a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket,

f)              tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,

g)            [5]a kisösszegű követelések törlésére.

III.
Záró rendelkezések

19.  § (1)  E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

         (2)  E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzati vagyonról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló  7/2003.(III.26.)sz. rendelet (továbbiakban: alaprendelet), valamint az alaprendeletet módosító 23/2003. (XII.18.) és a 23/2004. (XI.25.) sz. rendeletek hatályukat vesztik.

         (3)  E rendelet 1-3. számú függelékeinek folyamatos karbantartása a jegyző feladata.

         (4)[6]         E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Gomba, 2008. október 31.

                       Lehota Vilmos sk.                                          Kósa Erzsébet Anikó sk.

                            polgármester                                                             jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetése 2008. október 31.–én,

egységes szerkezetbe foglalása 2009. október 30-án

megtörtént.

Gomba, 2009. október 30.

                                                 Kósa Erzsébet Anikó

                                                             jegyző

 VISSZA az alaprendeletekhez            VISSZA a főoldalra