Vissza az alaprendeletekhez Vissza a módosító rendeletekhez
Vissza a hatályon kívül helyezett rendeletekhez
Hatályon kívül helyezte a 8/2007. (III.30.) 99. § (2) bekezdése
GOMBA község önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többszörösen módosított - 1990. évi LXV. törvény 18.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletét alkotja meg a szervezeti és működési rendjére vonatkozóan.
PREAMBULUM
GOMBA község Pest megyében, szép természeti környezetben helyezkedik el.
A község állandó népességszáma: 2726 fő.
GOMBA község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.
1.§
(1 ) Az önkormányzat megnevezése:
Gomba Község Önkormányzata
(2 ) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky u. 2.
2.§ Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
3.§ Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4.§
(1 ) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:
- a településfejlesztés,
- a településrendezés,
- az épített és a természeti környezet védelme,
- a lakásgazdálkodás,
- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,
- a csatornázás,
- a köztemető-fenntartás,
- a helyi közutak és közterületek fenntartása,
- a helyi tömegközlekedés,
- a köztisztaságés településtisztaság biztosítása,
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,
- közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,
- 2 -
- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,
- a közösségi tér biztosítása,
- közművelődési , tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
(2 ) Az (1) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
5.§ Az önkormányzat :
a) köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról,
- az óvodai nevelésről,
- az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
- az egészségügyi és a szociális alapellátásról,
- a közvilágításról,
- a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról.
b) köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
6.§ Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
7.§ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
8.§
(1 ) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(2 ) A képviselő-testület szervei:
- polgármester ,
- képviselő-testület bizottságai,
- körjegyzőség (képviselő testület hivatala)
9.§ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.
10.§
(1 ) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:
- polgármesterre,
- bizottságra,
- társulásra – törvényben meghatározottak szerint.
(2 ) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3 ) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(4 ) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(5 ) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésen beszámol.
11.§A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó köz-szolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.
12.§
(1 ) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) rendeletalkotás,
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás , kinevezés, megbízás
– 3 -
c) a helyi népszavazáskiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
d) a gazdasági program , a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adók megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
g) intézmény alapítása,
h) közterület elnevezése, emlékmű állítás,
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,
k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.
l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
m)amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(2 ) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása,
b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás,
c) hitelfelvétel – értékhatártól függetlenül,
d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.
13.§A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt:
- kinevezést,
- megbízást,
- intézmény alapítását
a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja.
14.§
(1 ) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2 ) A polgármester , valamint a képviselő-testület bizottságának, önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
(3 ) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felül-vizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságnál lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
15.§
(1 ) A képviselő-testület választáskori létszáma: 10 fő.
(2 ) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 6 fő jelen van.
(3 ) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(4 ) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgár-mester
- 4 -
(5 ) az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.
16.§
(1 ) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.
(2 ) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.
(3 ) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
17.§A képviselő-testület szükség szerint de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
18.§
(1 ) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2 ) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3 ) A munkaterv tartalmazza:
- az ülések időpontját,
- adott ülésen tárgyalandó témákat,
- az előterjesztő megnevezését,
- az előterjesztésben közreműködőket,
- szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
- szükség szerint a tartalmi követelményeket.
19.§A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint
b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.
20.§
(1 ) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2 ) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(3 ) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök (Ügyrendi Bizottság Elnöke) hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4 ) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5 ) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
21.§A képviselő-testület rendes üléseit a munkaterv nek megfelelő időpontra kell összehívni.
- 5 -
22.§
(1 ) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 19. §-ban foglalt feltételek fennállnak.
(2 ) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 19.§. b) pontja esetében saját maga dönti el.
(3 ) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
(4 ) A megyei közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.
23.§
(1 ) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2 ) A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a tervezett napirendeket,
- a napirend előadóit,
- a képviselő-testület ülésének összehívóját (polgármester , alpolgármester, korelnök).
(3 ) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4 ) A tárgyalandó napirendek közé csak az az ügy kerülhet felvételre, amelyre írásos előterjesztés van, illetve téma megjelöléssel be van adva.
(5 ) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni.
(6 ) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
- képviselők,
- állandó meghívottak:
- jegyző ,
- helyi állami és gazdálkodó szervezetek,
- lakossági önszerveződő közösségek vezetői,
- díszpolgárok.
- nem állandó meghívottak:
- előterjesztő,
- akik meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi,
- akit az ülés összehívója megjelöl.
(7 ) A képviselő-testület üléseinek szerkezetében, napirendjében lehetőség szerint a 11. sz. melléklet előírásaihoz kell igazodni.
(8) A tárgyalandó napirendek közé csak az az ügy kerülhet felvételre, amelyre írásos előterjesztés van,
illetve téma megjelöléssel be van adva.
24.§
(1 ) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
(2 ) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:
- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
- egyéb szóbeli meghívással.
A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
25.§
(1 ) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2 ) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
- 6 -
c) az illetékes országgyűlési képviselőt.
(3 ) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:
a) az önkormányzat intézményeinek vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.
26.§A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.
A tájékoztatás formái:
- a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
- a képviselő-testület ülésének helyét és idejét a helyi újságban kell közölni.
27.§A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) A képviselő-testület határozatképessé-gének megállapítása,
b) jegyzőkönyv -hitelesítők választása,
c) napirend elfogadása,
d) zárt ülés bejelentése,
e) napirendenként:
- vita levezetése, ezen belül hozzá-szólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
- a vita összefoglalása,
- az indítványok szavazásra való feltevése,
- határozati javaslatok szavaztatása,
- a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,
- a napirend tárgyában hozott döntések kihirdetése.
f) a rend fenntartása,
g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
28.§
(1 ) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2 ) A képviselő-testület egyedi döntéssel - egyszerű szótöbbséggel - hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személyeknek.
A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.
A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
29.§
(1 ) A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:
- választás ,
- kinevezés,
- felmentés,
- vezetői megbízása adása, illetőleg visszavonása,
- fegyelmi eljárás megindítása,
- fegyelmi büntetés kiszabása,
- és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá
b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
(2 ) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat
- 7 -
(3 ) tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(4 ) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell.
A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.
(5 ) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző , továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetekben kötelező az érintett meghívása.
30.§
(1 ) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. (15.§. (2) bek. alapján). A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2 ) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
31.§
(1 ) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2 ) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
32.§
(1 ) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(2 ) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
33.§Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
34.§A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
35.§Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
36.§Minősített többség , azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 6 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges a 12.§. (1) bek. a), b), d), e), f), g) pontjaiban foglalt ügyek, továbbá ezen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához, valamint a zárt ülés elrendeléséhez.
37.§
(1 ) A képviselő-testület általában a döntéseit (határozat , rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2 ) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
(3 ) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodott) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
- 8 -
38.§
(1 ) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 29. §-ban foglalt ügyekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2 ) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
(3 ) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
39.§A 38.§-ban foglaltak a bizottságra is vonatkoznak.
40.§
(1 ) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – felvilágosítást kérhetnek.
(2 ) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3 ) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.
(4 ) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a /3/ bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.
(5 ) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
41.§
(1 ) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozattervezet.
(2 ) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(3 ) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(4 ) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.
42.§Az előterjesztések tartalmi elemei:
- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
- a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
- a téma ismertetése,
- a jogszabályi háttér bemutatása,
- érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
- döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntés -hozatalt,
- határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.
- 9 -
43.§
(1 ) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2 ) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.
(3 ) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.
(4 ) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 42.§-ban előírt követelményeknek.
44.§
(1 ) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2 ) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) végrehajtást igénylő döntéseknél
- a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
- a határozat végrehajtásának időpontja.
45.§
(1 ) A képviselő-testület döntései:
- határozat ,
- rendelet.
(2 ) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
- a napirend meghatározásáról,
- az ügyrendi kérdésekről,
- a képviselő felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
46.§
(1 ) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2 ) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.[1]
47.§A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatosan, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját.
A határozat jelölése a következő formában történik:
Gomba Község Önkormányzatának ....../20.../..../....nap/ számú Képviselő-testületi határozata.
48.§A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
A határozat -nyilvántartás formái:
- határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
- határozat -kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben,
- határozatok betűrendes nyilvántartása,
- határozatok határidő nyilvántartása.
49.§
(1 ) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
- 10 -
(2 ) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(3 ) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
(4 ) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5 ) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(6 ) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(7 ) Helyben szokásos módnak minősül:
- önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történi kihelyezés,
- könyvtárban, művelődési házban történő elhelyezés,
- az elektronikus közzététel
50.§Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
51.§
(1 ) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Gomba Község Önkormányzatának ......./20... (.......hó....nap) számú képviselő-testületi rendelete.
(2 ) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
A rendelet nyilvántartás formái:
- rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével,
- rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben,
- rendeletek betűrendes nyilvántartása.
(3 ) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(4 ) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
52.§A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(1 ) A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.
Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.
(2 ) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3 ) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:
- a napirend tárgyát,
- az előterjesztőt vagy előterjesztőket,
- az előadókat,
- a hozzászólókat.
(4 ) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyző-könyvbe venni.
(5 ) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról történő szavazással hozza.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.
- 11 -
(6 ) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést.
Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.
(7 ) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) illetve a képviselők kérése alapján:
f) a képviselői indítványokat,
g) a képviselői hozzászólásokat,
h) a képviselői interpellációkat,
i) az ülésen felvett hangszalagot, mely legalább 5 évig megőrzendő, ami egyben a jegyzőkönyv alapját képezi.
(8 ) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester , a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
(9 ) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének.
(10 ) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.
(11 ) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(12 ) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.
(13 ) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(14 ) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
(15 ) A testületi és bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyveket, valamint az azokon elfogadott dokumentumokat elektronikus formában (számítógépes állományokban) tárolni, és évente archiválni kell. A nyílt ülések jegyzőkönyveit és a rendeleteket az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
53.§
(1 ) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a válasz-tóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végre-hajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(2 ) A települési képviselők névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza.
54.§A települési képviselő jogai különösen:
a) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
b) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvhöz.
c) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.
d) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a
- 12 -
e) képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
f) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
g) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselő a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
h) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
55.§
(1 ) A települési képviselő kötelessége:
a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
c) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
d) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület a szervei tekintélyét, hitelét óvni,
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint a magántitok megőrzése.
(2 ) Amennyiben a képviselő e minőségében tudomására jutott bizalmas információt hoz nyilvánosságra, a képviselő-testület írásbeli figyelmeztetésben részesíti.
56.§
(1 ) A települési-képviselőnek azt a jövedelem -kiesését, mely a testületi munkában való részvétel miatt - a munkahelyén történő munkavégzés alóli felmentésből adódóan - éri, az önkormányzat megtéríti, ami társadalombiztosítási ellátásra is jogosít.
(2 ) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak havi tiszteletdíjat állapít meg, melyet a rendelet melléklete tartalmaz.
57.§
(1 ) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható –, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2 ) A képviselő-testület állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(3 ) A képviselő-testület a bizottságokat meghatározott önkormányzati feladatok ellátására hozhatja létre.
58.§
(1 ) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester , az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2 ) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.
59.§
(1 ) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor:
- dönt a bizottság elnevezéséről,
- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
- meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek,
- meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(2 ) A képviselő-testület döntési jogot adhat a bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
– 13 -
60.§A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését, a bizottsági tagok nevét, valamint a létrehozott bizottságok feladat- és hatáskörét a 3.sz. melléklet tartalmazza.
61.§
(1 ) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
- meghatározott időre, vagy
- meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
(2 ) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3 ) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
62.§A bizottság feladata, hogy:
- feladatkörében előkészítse a képviselő-testület döntéseit,
- szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,
- feladatkörében ellenőrizze a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
63.§A bizottság működése:
(1 ) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2 ) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
(3 ) Az üléseket az elnök vezeti.
(4 ) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5 ) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.
(6 ) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
64.§A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
65.§A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak.
66.§A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
- 14 -
67.§A polgármester főállású tisztségviselő.
68.§A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntés -hozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
69.§A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
70.§
(1 ) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az állam-igazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2 ) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
(3 ) Ha a polgármester a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára – a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás meg-adásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi.
71.§
(1 ) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alap ján – keresetet nyújt-hat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
(2 ) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszont-keresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
72.§
(1 ) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, határköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(2 ) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint a saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
A polgármester :
a) a jegyző javaslatainak figyelembe-vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések elő-készítésében és végrehajtásában;
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munka-rendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester , a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(3 ) A polgármester további feladatai:
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
- meghatározza a jegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait;
- 15 -
- képviseli az önkormányzatot,
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal és a helyi társadalmi és egyéb szervekkel,
- fogadóórát tart, melynek időpontját a 4.sz. melléklet tartalmazza,
- nyilatkozik a sajtónak.
(4 ) A polgármester , ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
73.§
(1 ) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.
(2 ) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3 ) A polgármesternek az alpolgármesterre átruházott feladatait és hatásköreit az 5. sz. melléklet tartalmazza.
74.§A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a körjegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a községbe kinevezhet más önkormányzatnál kinevezett aljegyzőt a körjegyző helyettesítésére, a körjegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
75.§A körjegyző:
a) ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását
b) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek adnak át részére,
d) tanácskozási joggal köteles a testületi üléseken részt venni, és ott a szükséges tájékoztatást megadni. Akadályoztatása esetén gondoskodik a helyettesítéséről.
e) a körjegyző évente beszámol mindkét képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról
f) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben
g) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét
h) gyakorolja a munkáltatói jogokat – kinevezés, jutalmazás – a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében a polgármesterek előzetes egyeztetésével. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülésen jelölik ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.
i) a körjegyző, vagy megbízottja hetente legalább egy napon köteles mindkét községben ügyfélfogadást tartani.
76.§A körjegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
77.§Az önkormányzati törvény 38.§-a alapján a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre, amely az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el.
- 16 -
78.§Az önkormányzati törvény 39.§. illetve 40.§-ában foglalt lehetőségekkel élve Bénye és Gomba Községek Önkormányzatai körjegyzőséget alakítottak, illetve tartanak fenn. A körjegyzőség feladata az önkormányzatok jogszabály-szerű működésének elősegítése, az önkormányzati ügyek döntésre való előkészítése és a döntések végrehajtása.
79.§Feladatát képezi továbbá a hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok, hatósági ügyek ellátása és Bénye-Gomba községekben az önkormányzatok által alapított intézmények működésével kapcsolatos gazdálkodási feladatok végzése.
80.§A körjegyzőség a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi a körjegyzőség feladatait és a belső munkamegosztást. A körjegyzőség ügyrendje az SZMSZ. mellékletét képezi.
81.§A körjegyzőség vezetője a körjegyző, akinek a kinevezéséhez Bénye-Gomba Községek önkormányzati képviselő-testületeinek mind-egyikének többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.
82.§
(1 ) A körjegyzőség működésére vonatkozóan:
a)
Megállapodást kell kötni, figyelemmel az Ötv. 39.§. és 40 §-ában
foglaltakra
Ezen megállapodás az SZMSZ. mellékletét képezi.
b) A körjegyzőség működésének ellenőrzését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.
(2 ) A körjegyző vezeti, irányítja a körjegyzőséget.
83.§
(1 ) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2 ) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(3 ) A társulások célja és rendeltetése:
- egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézése,
- a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és település-fejlesztési tervek összehangolása,
- a lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
(4 ) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármester , alpolgármester , jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,
b) testületi ülések együttes tartása,
c) közös bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására,
d) képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése.
(5 ) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások a SZMSZ. mellékletét képezik.
- 17 -
84.§
(1 ) A képviselő-testület évente legalább egyszer – általános – közmeghallgatást tart.
Fontosabb szabályai (Ötv. 13.§. )
(2 ) Közmeghallgatást kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl helyi adó bevezetése esetén.
(3 ) Közmeghallgatás tartható egyéb ügyekben a képviselő-testület határozata alapján.
85.§
(1 ) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(2 ) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(3 ) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
86.§A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek fel.
87.§A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyveire irányadó szabályok.
A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
88.§
(1 ) A képviselő-testület meghatározza azokat a fórumokat
- amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását,
- a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
Ilyenek: - falugyűlés,
- községpolitikai fórum.
(2 ) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
89.§A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazásés népi kezdeményezés rendjét.
90.§A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.
91.§A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról – a vonatkozó jogszabályok alapján – rendeletet alkot.
92.§Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.
93.§
(1 ) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.
- 18 -
(2 ) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozott forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
(3 ) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját külön rendelet tartalmazza.
(4 ) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében az Ötv. 8.§. /3/ bekezdésében foglalt korlátozásokkal – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.
(5 ) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
94.§
(1 ) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2 ) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
- a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele,
- az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése,
Ezen belül:
- bevételi források,
- azok bővítésének lehetőségei,
- a kiadási szükségletek,
- az igények és a célkitűzések egyeztetése,
- a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
- a várható döntések hatásának előzetes felmérése.
b) A második forduló főbb elemei:
A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, mely költségvetési tervezet az alábbiakat tartalmazza:
- a bevételi forrásokat,
- a működési, fenntartási előirányzatot,
- a felújítási előirányzatokat célonként,
- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
- az általános és a
- céltartalékot.
(3 ) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.
(4 ) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben előírt szabályok az irányadók.
- 19 -
95.§
(1 ) A polgármester , az alpolgármester és a települési képviselő törvényben meghatározott határidőben és rendszerességgel a Pénzügyi Bizottságnak címezve benyújtja saját és vele közös háztartásban együtt élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatát.
(2 ) A vagyonnyilatkozatot a polgármester , az alpolgármester és a települési képviselő névvel ellátott nyílt borítékban, hozzá-tartozóik vagyonnyilatkozatát névvel ellátott zárt borítékban, a ragasztásnál kézjegyével, aláírásával ellátva adja át a bizottság elnökének. A bizottság elnöke az átvételről elismervényt ad.
(3 ) A bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokat, illetve a kapcsolódó iratokat nyilvántartásba veszi.
(4 ) Ha a bizottság elnöke nyilvántartásba vétel-kor megállapítja, hogy a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek valamelyike nem telje-sítette törvényi kötelezettségét, a mulasztót felhívja a vagyonnyilatkozat pótlására, a törvényi következményekre való figyelmeztetéssel.
96.§A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni és lemez-szekrényben kell tárolni.
A nyilvános vagyonnyilatkozat megtekintését a bizottság elnöke a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében az érdeklődők részére hivatali idő alatt biztosítja. Az érdeklődőnek a nyilatkozat megtekintésére vonatkozó igényét előre be kell jelenteni.
A betekintésről a bizottság elnöke nyilvántartást vezet.
97.§
(1 ) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, annak konkrét tartalma miatt – a kifogásolt rész és tartalom megjelölésével – bárki kezdeményezheti.
(2 ) Amennyiben a kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(3 ) Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(4 ) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. Az új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(5 ) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásához a bizottság az érintettől a vagyon -nyilatkozatásban, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl.: személyi adat, ingatlan pontos címe, helyrajzi száma, gépjármű rendszáma, stb.) kérhet. Az érintett az azonosító adatokat haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül köteles írásban átadni a bizottságnak.
(6 ) A családtagok vagyonnyilatkozata, valamint az ellenőrzési eljáráshoz bekért azonosító adatok nem nyilvánosak, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek bele.
(7 ) Az ellenőrzési eljárás során történő betekintésről nyilvántartást kell vezetni.
(8 ) Az ellenőrzési eljáráshoz benyújtott azonosító adatokat az eljárást követő nyolc napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről a bizottság gondoskodik, és annak megtörténtét jegyzőkönyvben dokumentálja.
- 20 -
98.§
(1 ) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetéséről a jegyző gondoskodik – a helyben szokásos módon.
(2 ) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/1999. (II.26.) sz. képviselő-testületi rendelet.
(3 ) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.
Kis József sk. Maczó Jánosné sk.
polgármester körjegyző
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva.
Gomba, 2006.december 18.
Lehota Vilmos sk. Maczó Jánosné sk.
polgármester körjegyző
1.mód:15/2004./VII.29./ Hatálybalépés: 2004.augusztus 13.
2.mód: 12/2005./IX.30./ Hatálybalépés: 2005.október l5.