Vissza az alaprendeletekhez Vissza a módosító rendeletekhez
Vissza a hatályon kívül helyezett rendeletekhez
Gomba Község Önkormányzata
képviselő-testületének 8./2007. (III.30.) sz. rendelete
Hatályon kívül helyezte a 16/2007. (IV.25.) 64. § (2) bekezdése
Gomba község önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. törvény 18.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletét alkotja meg a szervezeti és működési rendjére vonatkozóan:
1.§
(1) Az önkormányzat megnevezése:
Gomba Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 2.
2.§ Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
3.§ Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4.§
(1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:
− a településfejlesztés,
− a településrendezés,
− az épített és a természeti környezet védelme,
− a lakásgazdálkodás,
− a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,
− a csatornázás,
− a köztemető-fenntartás,
− a helyi közutak és közterületek fenntartása,
− a helyi tömegközlekedés,
− a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
− gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,
− közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,
− az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,
− a közösségi tér biztosítása,
− közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
− a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,
− az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait ezen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
5.§ Az önkormányzat :
a) köteles gondoskodni:
− az egészséges ivóvízellátásról,
− az óvodai nevelésről,
− az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
− az egészségügyi és a szociális alapellátásról,
− a közvilágításról,
− a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról.
b) köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
6.§ Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
7.§ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
8.§
(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei látják el.
(2) A képviselőtestület szervei:
− polgármester ,
− képviselőtestület bizottságai,
− körjegyzőség (képviselő testület hivatala)
9.§ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.
10.§
(1) A képviselőtestület egyes hatásköreit átruházhatja:
− polgármesterre,
− bizottságra,
− társulásra – törvényben meghatározottak szerint.
(2) A képviselőtestület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselőtestület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(4) A képviselőtestület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésen beszámol.
11.§ A képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.
12.§
(1) A képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át:
a) rendeletalkotás,
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás , kinevezés, megbízás,
c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adók megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
g) intézmény alapítása,
h) közterület elnevezése, emlékműállítás,
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,
k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.
l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
m) amit törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a képviselőtestület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása,
b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás,
c) hitelfelvétel – értékhatártól függetlenül,
d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.
13.§ A képviselőtestület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt
− kinevezést,
− megbízást,
− intézmény alapítását
a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja.
14.§
(1) A képviselőtestület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) A polgármester , valamint a képviselőtestület bizottságának, önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
(3) A képviselőtestület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felül-vizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságnál lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
15.§
(1) A képviselőtestület választáskori létszáma: 10 fő.
(2) A képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 6 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A képviselőtestület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgár-mester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.
16.§
(1) A képviselőtestület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.
(2) A képviselőtestület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.
(3) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a képviselőtestület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik a 3. hónap végéig.
17.§ A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal rendes ülést tart.
18.§
(1) A képviselőtestület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyzőállít össze.
(3) A munkatervtartalmazza:
− az ülések időpontját,
− adott ülésen tárgyalandó témákat,
− az előterjesztő megnevezését,
− az előterjesztésben közreműködőket,
− szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
− szükség szerint a tartalmi követelményeket
19.§ A képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselőtestület bizottságának az indítványára, valamint
b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.
20.§
(1) A képviselőtestület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselőtestület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(3) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A képviselőtestület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
21.§ A képviselőtestület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
22.§
(1) A képviselőtestület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 19. §-ban foglalt feltételek fennállnak.
(2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 19.§. b) pontja esetében saját maga dönti el.
(3) A képviselőtestület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
(4) A megyei közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselőtestület összehívását.
(5) Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, melyre vonatkozóan a rendkívüli ülés összehívását kezdeményezték.
23.§
(1) A képviselőtestület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
− az ülés helyét,
− az ülés időpontját,
− a tervezett napirendeket,
− a napirend előadóit,
− a képviselőtestület ülésének összehívóját (polgármester , alpolgármester, korelnök).
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) A tárgyalandó napirendek közé csak az az ügy kerülhet felvételre, amelyre írásos előterjesztés van, illetve téma megjelöléssel be van adva.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselőtestületi ülés időpontja előtt legalább öt nappal ki kell küldeni.
(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) képviselők,
b) állandó meghívottak:
− jegyző,
− helyi állami és gazdálkodó szervezetek vezetői,
− lakossági önszerveződő közösségek vezetői,
− díszpolgárok,
− országgyűlési képviselő.
c) nem állandó meghívottak:
− előterjesztő,
− akik meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi,
− akit az ülés összehívója megjelöl.
(7) A képviselőtestület üléseinek szerkezetében, napirendjében lehetőség szerint ezen rendelet 2. sz. mellékletének előírásaihoz kell igazodni.
24.§
(1) A képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselőtestületi ülés összehívására:
− telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
− egyéb szóbeli meghívással.
A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
25.§
(1) A képviselőtestület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt.
(3) Az ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:
a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,
b) a napirend előadóját,
c) akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.
26.§ A képviselőtestület üléseiről a lakosságot tájékoztatni kell.
a) A képviselő-testület éves üléstervének közzétételi formái:
− az éves üléstervről (ülések időpontja, tervezett napirendi pontok) az önkormányzat hivatalos honlapján történő tájékoztatás,
− az éves ülésterv (ülések időpontja, tervezett napirendi pontok) közzététele helyi újságban.
b) A képviselő-testület soros ülésének időpontjáról és napirendjéről szóló tájékoztatás formái:
− soros ülés időpontjáról az önkormányzat hivatalos honlapján történő tájékoztatás,
− a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira,
− a képviselőtestület ülésének helyét és idejét helyi újságban kell közölni.
27.§ A képviselőtestület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a képviselőtestület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyvhitelesítők választása,
c) napirendelfogadása,
d) zárt ülés bejelentése,
e) napirendenként:
− vita levezetése, ezen belül hozzá-szólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
− a vita összefoglalása,
− az indítványok szavazásra való feltevése,
− határozati javaslatok szavaztatása,
− a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,
− a napirend tárgyában hozott döntések kihirdetése.
f) a rend fenntartása,
g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
28.§
(1) A képviselőtestület ülése nyilvános.
(2)
a) A képviselőtestület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő testület ülésén megjelent személyeknek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
b) Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.
c) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselőtestület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
29.§
(1) A képviselőtestület zárt ülést tart:
a) ha a napirendi pont tárgyalása során érintett személy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:
− választás,
− kinevezés,
− felmentés,
− vezetői megbízása adása, illetőleg visszavonása,
− fegyelmi eljárás megindítása,
− fegyelmibüntetés kiszabása,
− és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá
b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
(2) A képviselőtestület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselőtestület határozattal dönt a zárt üléselrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.
(4) A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetekben kötelező az érintett meghívása.
(5) A települési képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk, üzleti és önkormányzati titkok tekintetében.
30.§
(1) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek többsége jelen van. A napirendi javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2)
a) A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
b) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.
c) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
31.§
(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
32.§
(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
33.§ Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
34.§ A szavazás előtt a jegyzőtörvényességi észrevételt tehet.
35.§
(1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők közül legalább 6 fő képviselőnek (a megválasztott képviselők száma polgármesterrel együtt 10 fő) egybehangzó szavazata szükséges a 12.§. (1) bek. a), b), d), e), f), g) pontjaiban foglalt ügyek, továbbá ezen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához, valamint a zárt ülés elrendeléséhez.
36.§
(1) A képviselőtestület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A képviselőtestület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
(3) A név szerinti szavazásalkalmával a jegyzőa névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodott) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
37.§
(1) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat a 29. §-ban foglalt ügyekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéhez.
38.§ A 37.§-ban foglaltakat a képviselő-testület bizottságainak munkája során is alkalmazni kell.
39.§
(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) Felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt három nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
40.§
(1) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozattervezet.
(2) A képviselőtestület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.
(5) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:
− polgármester,
− alpolgármester,
− a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,
− a képviselő-testület tagjai,
− a jegyző.
41.§ Az előterjesztések tartalmi elemei:
− az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
− a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
− a téma ismertetése,
− a jogszabályi háttér bemutatása,
− érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban
− döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
− anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
− egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntés-hozatalt,
− határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.
42.§
− Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
− A jegyzőa hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.
− Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.
− A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 41.§-ban előírt követelményeket.
43.§
(1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) végrehajtást igénylő döntéseknél
− a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
− a határozat végrehajtásának időpontja.
44.§
(1) A képviselőtestület döntései:
− határozat
− rendelet.
(2) A képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
− a napirend meghatározásáról,
− az ügyrendi kérdésekről,
− a képviselő felvilágosítás-kéréséről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
45.§
(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) A képviselő-testület hatósági határozataira a közigazgatási eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
46.§ A képviselőtestület határozatait naptári év elejétől folyamatosan, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját. A határozat jelölése a következő formában történik:
Gomba Község Önkormányzatának <sorszám.>/<év.> (<hónap.><nap.>) számú képviselő-testületi határozata
47.§ A jegyzőgondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái:
− határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
− határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben,
− határozatok betűrendes nyilvántartása,
− határozatok határidő nyilvántartása.
48.§
(1) A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:
− törvény felhatalmazása alapján, annak a végrehajtására;
− az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatáról;
− a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól;
− bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról;
− helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról;
− a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról;
− törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezéséről.
(3) A képviselőtestület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőtestület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyzőgondoskodik.
(6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
49.§ Helyben szokásos módnak a következők minősülnek:
a) Értesítés kihelyezése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, mely értesítés tartalmazza, hogy a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve az önkormányzati hivatalban megtekinthető.
b) Önkormányzati rendeletek, határozatok teljes szövegének közzététele az önkormányzat hivatalos honlapján.
c) Önkormányzati rendeletek, jelentős érdeklődésre számot tartó határozatok tartalmi elemeinek szó szerinti, vagy kivonatos közzététele helyi újságban.
50.§ Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzőírja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
51.§
(1) A képviselőtestület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját. A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Gomba Község Önkormányzatának <sorszám.>/<év.> (<hónap.><nap.>) számú képviselő-testületi rendelete
(2) A jegyzőgondoskodik a képviselőtestület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet nyilvántartás formái:
− rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével,
− rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben,
− rendeletek betűrendes nyilvántartása.
(3) A képviselőtestület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(4) A jegyzőgondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
52.§ A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(1) A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében továbbá rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyzőgondoskodik.
(3) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:
− a napirend tárgyát,
− az előterjesztőt vagy előterjesztőket,
− az előadókat,
− a hozzászólókat.
(4) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. képviselőtestület valamely tagja kérésére a jegyzőköteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyző-könyvbe venni.
(5) A képviselőtestület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról történő szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.
(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselőtestület által hozott döntést, határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) az ülés meghívóját,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) illetve a képviselők kérése alapján:
− a képviselői indítványokat,
− a képviselői hozzászólásokat,
− a képviselői interpellációkat.
(8) Az ülésen készült hangfelvételek – melyek legalább 5 évig megőrzendők – a jegyzőkönyv alapját képezik. A hangfelvételeket páncélszekrényben kell tárolni és megőrzésükről gondoskodni kell.
A digitálisan rendelkezésre álló felvételek másolat formájában igény szerint a kérelmezők rendelkezésére bocsáthatók, a kérelmezők által biztosított adathordozón.
(9) A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyzőcsak a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírása után írhatja alá.
(10) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyzőköteles megküldeni a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének.
(11) A választópolgárok – a zárt üléskivételével – elektronikus úton tekinthetnek be a képviselőtestület ülésének a jegyzőkönyvébe és annak mellékleteibe.
(12) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia.
(13) A jegyzőkönyv hitelesített, papír alapúmásolatáért az önkormányzat térítési díjat kér. A térítési díj mértéke: 50 Ft/oldal.
(14) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(15) A képviselőtestület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyzőgondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
(16) A testületi és bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyveket, valamint az azokon elfogadott dokumentumokat elektronikus formában (számítógépes állományokban) tárolni, és évente archiválni kell. A nyílt ülések jegyzőkönyveit és a rendeleteket az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
53.§
(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(2) A települési képviselők névsorát ezen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
54.§ A települési képviselő jogai különösen:
a) A képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottságelnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
b) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvhöz.
c) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
d) Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.
e) Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
f) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
g) A képviselőtestület hivatalától igényelheti a képviselő a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
h) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselőtestület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
55.§
(1) A települési képviselő kötelessége:
a) Köteles részt venni a képviselőtestület munkájában,
b) Kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselőtestület működése során hozott közérdekű döntésekről.
c) Lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
d) A képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselőtestület a szervei tekintélyét, hitelét óvni.
e) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint a magántitok megőrzése.
(2) Amennyiben a képviselő e minőségében tudomására jutott bizalmas információt hoz nyilvánosságra, a képviselő-testület írásbeli figyelmeztetésben részesíti.
56.§ A képviselőtestület az alpolgármesternek, a települési képviselőnek havi költségkeretet, a bizottsági elnöknek, és a bizottság tagjának a havi költségkereten felül ülésenkénti költségkeretet állapít meg. A költségkeretre vonatkozó mindenkor érvényes szabályozás jelen rendelet 4. sz. mellékletét képezi.
57.§
(1) A képviselőtestület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható –, a képviselő-testület más bizottságával mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szerv.
(2) A képviselőtestület állandó, vagy ideiglenes bizottságot választhat.
(3) A képviselőtestület a bizottságot meghatározott önkormányzati feladatok ellátására hozhatja létre.
(4) A létrehozott bizottság évente egy alkalommal kötelesek beszámolni tevékenységéről a képviselő-testületnek.
58.§
(1) A bizottságelnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester , az alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.
59.§
(1) A képviselőtestület a bizottság létrehozásakor:
− dönt a bizottság elnevezéséről,
− rendelkezik a bizottság személyi összetételéről,
− meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő testületnek,
− meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(2) A képviselőtestület döntési jogot adhat a bizottságának és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
60.§ A képviselő testület által létrehozott állandó bizottság elnevezését, a bizottsági tagok nevét, valamint a létrehozott bizottság feladatait és hatáskörét jelen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
61.§
(1) A képviselőtestület az ideiglenes bizottságot:
− meghatározott időre, vagy
− meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
(2) A bizottsága meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
62. § A bizottság feladata, hogy:
− feladatkörében előkészítse a képviselőtestület döntéseit,
− szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,
− feladatkörében ellenőrizze a képviselőtestület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
63.§ A bizottság működése.
(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági ülést az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni. Össze kell továbbá akkor is hívni a bizottságot, ha a bizottsági tagok több mint fele napirendet is megjelölve indítványozza az ülés összehívását.
(3) Az üléseket az elnök vezeti.
(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) A bizottság döntését egyszerű többséggel, határozati formában hozza meg.
(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
64.§ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
65.§ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyzőköteles megküldeni a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalnak.
66.§ A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
67.§ A polgármester főállású tisztségviselő.
68.§ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntés hozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
69.§ A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselőtestület előtt. Az eskü letétele után gyakorolhatja tisztségét.
70.§
(1) A polgármester tekintetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogok közül
− az illetmény megállapítását,
− a jutalmazását,
− az összeférhetetlenség kimondását,
− a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabását,
− az anyagi felelősség megállapítását.
(2) A képviselő testület a polgármester munkabérét, költségtérítését a jogszabály keretei között a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság javaslatára határozza meg.
(3) A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(4) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
(5) Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára – a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és határozatban kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.
(6) A polgármester az összeférhetetlenségét megállapító képviselő testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól.
71.§
(1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselőtestület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszont-keresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
(3) A polgármester a megbízatás megszűnését megállapító képviselő testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól.
72.§
(1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselőtestület hivatalának közreműködésével látja el.
(2) A polgármester a képviselőtestület döntései szerint a saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester :
a) a jegyzőjavaslatainak figyelembe-vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések elő-készítésében és végrehajtásában;
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
c) a jegyzőjavaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester , a jegyzőés az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(3) A polgármester további feladatai:
− segíti a képviselőtestület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját;
− meghatározza a jegyzőképviselőtestület tevékenységével kapcsolatos feladatait;
− képviseli az önkormányzatot;
− kapcsolatot tart a választópolgárokkal és a helyi társadalmi és egyéb szervekkel;
− fogadóórát tart, melynek időpontját jelen rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza;
− nyilatkozik a sajtónak.
(4) A polgármester , ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(5) A polgármester megválasztásakor 30 napon belül, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. A vagyonnyilatkozatában foglalt adatok nyilvánosak, ezért igény szerint annak közzétételére a személyi rész kivételével köteles. A vagyonnyilatkozat hivatalos idő alatt a polgármesteri hivatalban tekinthető meg.
73.§
(1) A képviselőtestület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) A polgármesternek az alpolgármesterre átruházott feladatait és hatásköreit jelen rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza
74.§
(1) A képviselőtestület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a községben kinevezhet más önkormányzatnál kinevezett aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.
(2) Tekintettel az apparátus nagyságára általános helyettesítés céljából aljegyzői státuszt a képviselő-testület nem létesít. A helyettesítés megoldása belső megbízással jelen rendelet 8. sz. mellékletében foglaltak szerint történik.
75.§ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát:
a) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását;
b) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át részére;
d) tanácskozási joggal köteles a testületi és bizottsági üléseken részt venni, és ott a szükséges tájékoztatást megadni. Akadályoztatása esetén gondoskodik a helyettesítéséről.
e) a jegyző évente beszámol a képviselő-testületnek a jegyzőség munkájáról;
f) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben;
g) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
h) gyakorolja a munkáltatói jogokat – kinevezés, felmentés, jutalmazás – a jegyzőség köztisztviselői tekintetében a polgármesterek előzetes egyeztetésével. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülésen jelölik ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.
i) a jegyző, vagy megbízottja hetente legalább egy napon köteles ügyfélfogadást tartani.
j) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
k) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
l) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottsága ülésén.
m) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
76.§ A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
77.§ Az önkormányzati törvény 38.§-a alapján a képviselőtestület nem élt az önálló egységes hivatal létre hozásával, hanem a 78.§-ban foglaltak szerint határozott.
78.§ Az önkormányzati törvény 39.§ illetve 40.§-ában foglalt lehetőségekkel élve Bénye és Gomba Községek Önkormányzatai 1990. november 15-én tartott együttes ülésükön egyhangú szavazattal a 6./1990. (XI.15.) sz. határozatukkal 1990. november 16-i hatállyal hivatalként körjegyzőséget alakítottak, illetve körjegyzőség alapításáról döntöttek. A testületi határozatnak megfelelően az együttműködés részletes szabályai megállapodásban lettek rögzítve, mely megállapodás jelen rendelet 9./a. sz. mellékletét képezi. A körjegyzőség feladata az önkormányzatok jogszabályszerű működésének elősegítése, az önkormányzati ügyek döntésre való előkészítése és a döntések végrehajtása.
79.§ Feladatát képezi továbbá a hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok, hatósági ügyek ellátása, továbbá az ügyintézés (iratkezelés), melyet az iratkezelési szabályzat részletesen tartalmaz. Az Iratkezelési Szabályzat jelen rendelet 9./b. sz. mellékletét képezi. A körjegyzőség feladata Bénye és Gomba községekben az önkormányzatok által alapított intézmények működésével kapcsolatos gazdálkodási feladatok ellátása.
80.§ A körjegyzőség a jegyzőáltal elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi a körjegyzőség feladatait és a belső munkamegosztást. A körjegyzőség ügyrendje jelen rendelet 9./c. sz. mellékletét képezi.
81.§ A körjegyzőség vezetője a körjegyző, akinek a kinevezéséhez Bénye és Gomba községek önkormányzati képviselő-testületeinek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.
82.§
(1) A körjegyzőség működésére vonatkozóan:
a) Megállapodást kell kötni, figyelemmel az Ötv. 39.§. és 40 §-ában foglaltakra. Ezen megállapodás jelen rendelet 9./a. mellékletét képezi. A megállapodás tartalmazza:
− a körjegyzőség nevét, címét, jogállását, székhelyét,
− a körjegyzőség jóváhagyott köztisztviselői létszámát,
− a körjegyzőség belső szervezeti felépítését,
− a körjegyzőség alapvető feladatait, ezen belül az önkormányzatok képviselő testületének működésével kapcsolatos feladatokat és a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat,
− a körjegyzőség köztisztviselőinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét,
− a helyettesítés és az utalványozás rendjét,
− a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos terhek önkormányzatokra eső megosztását,
− és minden egyéb fontosnak ítélt tényt, adatot.
b) A körjegyzőség működésének ellenőrzését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.
(2) A körjegyző vezeti, irányítja a körjegyzőséget.
83.§
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A képviselőtestület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
− egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézése,
− a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és település-fejlesztési tervek összehangolása,
− a lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármester , alpolgármester , jegyzőkölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,
b) testületi ülések együttes tartása,
c) közös bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására,
d) képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése.
(5) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások a következők:
a) Gomba és Bénye Községek Önkormányzatai által a körjegyzőség működésére vonatkozó megállapodás;
b) Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretén belül:
− Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés;
− Megállapodás a hétközi és hétvégi egészségügyi ügyeletre vonatkozó együttműködésre;
c) Nyáregyháza, Vasad, Bénye, Gomba Községek Önkormányzatai által létrehozott kiemelt építéshatósági jogkörre vonatkozó együttműködés.
84.§
(1) A képviselőtestület évente legalább egyszer – általános – közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) Közmeghallgatást kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl helyi adóbevezetése esetén.
(3) Közmeghallgatástartható egyéb ügyekben a képviselőtestület határozata alapján.
85.§
(1) A közmeghallgatást legalább a rendezvény előtt 15 nappal előre meg kell hirdetni.
(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselőtestület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
86.§ A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek fel.
87.§ A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyveire irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyzőgondoskodik.
88.§
(1) A képviselőtestület meghatározza azokat a fórumokat
− amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását,
− a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
Ilyenek:
− falugyűlés,
− községpolitikai fórum.
(2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
89.§ A képviselőtestület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
90.§ A képviselőtestület az önkormányzat költségvetéséről, a költségvetés végrehajtásáról – a vonatkozó jogszabályok alapján – rendeletet alkot.
91.§ Az önkormányzat gazdálkodása a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő pénzügyi gazdálkodási szabályzatok alapján történik. A szabályzatok elkészítése (elkészíttetése) a jegyző feladatkörébe tartozik. A szabályzatokat a jegyzőség esetében a jegyző, Gomba község intézményei tekintetében pedig a polgármester hagyja jóvá.
92.§ Az Önkormányzat által nyitott számlákat a Dél-Pest megyei Takarékszövetkezet Gombai Fiókja (2217 Gomba, Jókai Mór út 2.) vezeti. Ezen számlaszámok a következők:
− 65800069-10610033 állami hozzájárulási számla
− 65800069-10610019 költségvetési elszámolási számla
− 65800069-10610026 letéti számla
− 65800069-10610057 gépjárműadó beszedési számla
− 65800069-10610064 idegenadó bevételi számla
− 65800069-10610143 iparűzési adó számla
− 65800069-10610167 magánszemélyek kommunális adó beszedési számla
− 65800069-10610174 földbérbeadásból származó jövedelemadó beszedési számla
− 65800069-10610181 adópótlék számla
− 65800069-10610198 bírság számla
− 65800069-11020387 víziközmű-csatornadíj befizetési számla
− 65800069-11022468 államigazgatási illeték beszedési számla
− 65800069-11021962 talajterhelési elszámolási számla
− 65800069-11018111 idegenbevételek elszámolási számla
− 65800069-11024006 Református Egyház kárpótlási számla
93.§ Az önkormányzat
a) önállóan gazdálkodó költségvetési szervei:
− körjegyzőség
b) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei:
− Gólyafészek Óvoda
− Fáy András Általános Iskola
− Faluház és Könyvtár
− Egészségház
− melegítőkonyha
94.§
(1) A képviselőtestület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozott forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját külön rendelet tartalmazza.
(4) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében, az Ötv. 8.§ (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.
(5) A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
95.§
(1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a) az első forduló (koncepció) főbb elemei:
− a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele,
− az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése,
Ezen belül:
− bevételi források,
− azok bővítésének lehetőségei,
− a kiadási szükségletek,
− az igények és a célkitűzések egyeztetése,
− a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
− a várható döntések hatásának előzetes felmérése.
b) A második forduló főbb elemei:
A képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, mely költségvetési tervezet az alábbiakat tartalmazza:
− a bevételi forrásokat,
− a működési, fenntartási előirányzatot,
− a felújítási előirányzatokat célonként,
− a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
− az általános és
− a céltartalékot.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyzőkészíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben előírt szabályok az irányadók.
(5) A képviselő-testület által elfogadott költségvetés végrehajtása, a gazdálkodás folyamata, az azzal kapcsolatos rendeletek betartása folyamatos ellenőrzést igényel. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát a költségvetés tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatait foglalja magába, mely a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) tervben részletesen meghatározást nyert. A FEUVE terv jelen rendelet 10. sz. mellékletét képezi.
(6) A gazdálkodás folyamatának törvényessége, illetve az azzal kapcsolatban előforduló szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és azt a munkafolyamatban figyelemmel kísérni, és szükség esetén az abban foglaltakat alkalmazni. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét tartalmazó rendelkezés jelen rendelet 10. sz. mellékletét képezi.
(7) A kockázatkezelési szabályzat jelen rendelet 10. sz. mellékletét képezi.
(8) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését – mely az által létrehozott intézményeket is magába foglalja – a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretében szerződés alapján működtetett belső ellenőri szervezet, valamint a helyi gazdálkodási csoport látja el. Mindkét ellenőrzés éves munkaterv alapján történik.
96.§
(1) A polgármester , az alpolgármester és a települési képviselő törvényben meghatározott határidőben és rendszerességgel a Pénzügyi Ellenőrző és Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó Bizottságnak címezve benyújtja saját és vele közös háztartásban együtt élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatot a polgármester , az alpolgármester és a települési képviselő névvel ellátott nyílt borítékban, hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát névvel ellátott zárt borítékban, a ragasztásnál kézjegyével, aláírásával ellátva adja át a bizottság elnökének. A bizottság elnöke az átvételről elismervényt ad.
(3) A bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokat, illetve a kapcsolódó iratokat nyilvántartásba veszi.
(4) Ha a bizottság elnöke nyilvántartásba-vételkor megállapítja, hogy a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek valamelyike nem teljesítette törvényi kötelezettségét, a mulasztót felhívja a vagyonnyilatkozat pótlására, a törvényi következményekre való figyelmeztetéssel.
97.§ A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni és lemez-szekrényben kell tárolni. A nyilvános vagyonnyilatkozat megtekintését a bizottság elnöke a Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében az érdeklődők részére hivatali idő alatt biztosítja. Az érdeklődőnek a nyilatkozat megtekintésére vonatkozó igényét előre be kell jelenteni. A betekintésről a bizottság elnöke nyilvántartást vezet.
98.§
(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, annak konkrét tartalma miatt – a kifogásolt rész és tartalom megjelölésével – bárki kezdeményezheti.
(2) Amennyiben a kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(3) Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(4) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. Az új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(5) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásához a bizottság az érintettől a vagyon nyilatkozatában, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl.: személyi adat, ingatlan pontos címe, helyrajzi száma, gépjármű rendszáma, stb.) kérhet. Az érintett az azonosító adatokat haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül köteles írásban átadni a bizottságnak.
(6) A családtagok vagyonnyilatkozata, valamint az ellenőrzési eljáráshoz bekért azonosító adatok nem nyilvánosak, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek bele.
(7) Az ellenőrzési eljárás során történő betekintésről nyilvántartást kell vezetni.
(8) Az ellenőrzési eljáráshoz benyújtott azonosító adatokat az eljárást követő nyolc napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről a bizottság gondoskodik, és annak megtörténtét jegyzőkönyvben dokumentálja.
99.§
(1) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben meghatározott módon gondoskodik.
(2) Ezen önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 10./2003. (V.1.), a 15./2004. (VII.29.) és a 12./2005. (IX.30.) sz. önkormányzati rendeletek.
(3)
a) Jelen rendelet mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyzőgondoskodik.
b) Jelen rendelet mellékletei:
− 1. sz. melléklet: A képviselő-testület önként vállalt feladatai (4.§ (3) bekezdés)
− 2. sz. melléklet: Testületi ülések szerkezete (23.§ (6) bekezdés)
− 3. sz. melléklet: Képviselők névsora (53.§)
− 4. sz. melléklet: Alpolgármester és képviselők tiszteletdíja (56.§)
− 5. sz. melléklet: Bizottságok megnevezése, tagjainak felsorolása, feladatuk, hatáskörük (60.§)
− 6. sz. melléklet: Polgármester fogadóórája (72.§ (3) bekezdés)
− 7. sz. melléklet: Alpolgármester feladata, hatásköre (73.§ (3) bekezdés)
− 8. sz. melléklet: Körjegyző helyettesítése (74.§)
− 9./a. sz. melléklet: Körjegyzőség létrehozását tartalmazó megállapodás (78.§)
− 9./b. sz. melléklet: Körjegyzőségi ügyrend (80.§)
− 9./c. sz. melléklet: Körjegyzőség iratkezelési szabályzata (79.§)
− 10. sz. melléklet: FEUVE terv (94.§ (5) bekezdés); Kockázatkezelés szabályzata (94.§ (7) bekezdés); Szabálytalanságok kezelése (94.§ (6) bekezdés)
Gomba, 2007. március 29.
Lehota Vilmos Maczó Jánosné
polgármester körjegyző
Ezen önkormányzati rendelet 2007. március 30-tól- 2007. április 14-ig,
15 napra kihirdetést nyert.
Gomba, 2007. április 16.
Lehota Vilmos Maczó Jánosné
polgármester körjegyző
1. sz. melléklet
1. Közösségi színtér biztosítása helyett „Faluház” működtetése.
2. A község egész területén végzendő köztisztasági feladatok ellátása.
3. A Gombai Református Alapfokú Művészeti Iskola támogatása, a fenntartásában való részvétel.
4. Lakosság részére kamatmentes kölcsön biztosítása.
5. Méltányosságból biztosított pénzeli támogatások.
2. sz. melléklet
Időpont Napirendi pont Előterjesztés
15:00 Polgármester (alpolgármester) beszámolója. 3 hét írásban, 1 hét szóban
15:20 Bizottságok beszámolója. 3 hét írásban, 1 hét szóban
15:40 Kérdések, felvetések Szóbeli
16:00 Napirendi pont meghívottakkal I. Írásbeli, szóbeli
16:30 Napirendi pont meghívottakkal II. Írásbeli, szóbeli
17:00 Szünet
17:20 Jegyző beszámolója, egyéb ügyek. Írásbeli, szóbeli
17:40 Napirendi pont meghívottak nélkül I. Írásbeli, szóbeli
18:10 Napirendi pont meghívottak nélkül II. Írásbeli, szóbeli
18:40 Kérdésekre adott válaszok.
Felvetések megtárgyalása. Szóbeli
Polgármester (alpolgármester) beszámolója
Az elmúlt hónap eseményei, előző testületi ülésen elhangzott gondok megoldását és felvetett feladatok elvégzését kiemelve (a továbbra is megoldandókat rögzítve). A tájékoztató nagyobbik része írásbeli, szóban kiegészítve az írásos anyag elkészülte utáni eseményekkel. A képviselő-testület döntését igénylő ügyek felvetése.
Bizottságok beszámolója
A bizottságok előző havi munkájának ismertetése. A polgármesteri beszámolóhoz hasonlóan az utolsó hét eseményeit szóban (pl.: képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülés eredménye), a többi írásban (pl.: az előző képviselő-testületi ülés általi megbízás elvégzése). A képviselő-testület döntését igénylő ügyek felvetése.
Kérdések, felvetések
Polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottságokhoz és a jegyzőhöz intézett kérdések szóbeli elhangzásának ideje. A képviselő-testület által megtárgyalandó ügyek felvetése. A kérdésekre adott válaszok és a felvetések megtárgyalása az utolsó napirendi pontban.
Napirendi pont meghívottakkal (I., II., III., ….)
Tájékoztatók, beszámolók, meghallgatások meghívottak részvételével (előadásban).
Jegyző beszámolója, egyéb ügyek
A hivatal ügyei, helyzetének aktualizálásai. Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmek elbírálása. A jegyző által felvetett ügyek megtárgyalása.
Napirendi pont meghívottak nélkül (I., II., III., ….)
Programalkotás előterjesztés alapján. Rendeletek előkészítése és rendeletalkotás előterjesztés alapján. Rendelet alapján meghozandó képviselő-testületi döntések.
Kérdésekre adott válaszok. Felvetések megtárgyalása.
Kérdésekre adott szóbeli válaszok (írásbeli 15 napon belül). Az elhangzott válaszok elfogadásának szavazása.
A képviselő-testület által megtárgyalandó felvetések osztályozása. Együttes tárgyalás után:
– további tárgyalást nem igénylő ügyekben határozathozatal,
– további előkészítést igénylő ügyekben a határozathozatal elhalasztása,
– rendeletalkotás szükségességének megállapítása esetén megbízás az előkészületek megtételére,
– nem a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek illetékesség miatti továbbítása.
3. sz. melléklet
1. Erdélyi Zsolt
2. Fodor Béla
3. Lehoczki Zoltán
4. Dr. Schidt György
5. Szegedi Csaba
6. Tasi Péter
7. Tóth József
8. Tóth Sándor
9. Dr. Zimonyi Károly
4. sz. melléklet
Az alpolgármester és a képviselők költségkeretét a képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásakor állapítja meg. A 2007. évi költségvetés elfogadásakor az alábbi költségkeretek lettek megállapítva:
− Alpolgármester költségkerete 30.000.-Ft/hó
− Képviselők költségkerete 10.000.-Ft/hó
− Bizottsági elnökök költségkerete ülésenként további 8.000.-Ft/fő
− Bizottsági tagok költségkerete ülésenként további 4.000.-Ft/fő
5. sz. melléklet
1.)
Pénzügyi, Ellenőrző és Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó Bizottság (röviden: Pénzügyi Bizottság)
− A Pénzügyi Bizottság elnöke: Szegedi Csaba képviselő
− A Pénzügyi Bizottság tagjai: Lehoczki Zoltán képviselő
Tóth József képviselő
A bizottság feladatai:
a) Pénzügyi és ellenőrzési feladatok:
– Közreműködik az önkormányzati gazdálkodás törvényességének biztosításában, elveinek kialakításában és szervezésében.
– Véleményezi az önkormányzat éves pénzügyi terveit, beszámolóit.
– Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzat és szervei, valamint intézményei gazdálkodását.
– Ellenőrzi az önkormányzat és szervei, valamint a nem önkormányzati szervek pénzügyi kapcsolatát.
– Javaslatot tesz a polgármester bérére, jutalmazására.
– Helyi adópolitika alakítására javaslattéttel.
– Összehangolja ágazaton belül és ágazatok között a költségvetési és fejlesztési feladatok.
b) Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok:
– Képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése.
– A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása.
– A vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását.
– A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül.
– A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
– a képviselő felszólítása a saját és hozzátartozóinak az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
– a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
– vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait. Külön részletezve a vagyon nyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását. A nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos részletes rendjét.
2.)
Szociális és Gyámügyi Bizottság (röviden: Szociális Bizottság)
− A Szociális Bizottság elnöke: Fodor Béla képviselő
− A Szociális Bizottság tagjai: dr. Schidt György képviselő
Tóth Sándor képviselő
A bizottság feladatai:
a) Szociális feladatok:
– figyelemmel kíséri az önkormányzat és szervei szociális tevékenységét, ezen belül
– az idősekkel való foglalkozást,
– a házi gondozás megfelelő működését,
– az azonnali segítségnyújtás biztosítását,
– a polgármesteri hivatal szociális érzékenységét;
– elbírálja az időskorúak szociális járadékának megállapítására beadott kérelmeket;
– elbírálja a rendszeres szociális segély iránti kérelmeket;
– elbírálja a lakásfenntartási támogatás biztosítására vonatkozó kérelmeket;
– elbírálja az ápolási díj megállapítására vonatkozó kérelmeket;
– elbírálja az átmeneti segély iránt érkező kérelmeket;
– elbírálja a közgyógyellátási igazolvány megadására vonatkozó kérelmeket;
– házi segítségnyújtás iránti kérelem elbírálása és a tiszteletdíj megállapítása.
b) Gyámügyek:
– figyelemmel kíséri a hivatal gyámügyi tevékenységét,
– ellenőrzi a gyámügyi előadó és a családsegítő feladatokat ellátó együttműködését,
– ellenőrzi a családsegítő szolgálati társulás községünkre vonatkozó működését,
– elbírálja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket.
A bizottság elé kerülő kérelmekre vonatkozóan környezettanulmányokat kell készíteni, melyeknek tartalmazni kell mindazt a tényt, adatot, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a bizottság tagjai döntéshelyzetbe kerüljenek és a legmegfelelőbb döntést tudják a kérelmek tárgyában hozni.
6. sz. melléklet
Minden héten szerdán délután:
14:00 órától 16:00 óráig
7. sz. melléklet
Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
1. Akadályoztatása, távolléte estén helyettesíti a polgármestert:
– községi és egyéb rendezvényeken,
– Monor Városi Többcélú Kistérségi Társulás ülésein.
2. A polgármester tartós akadályoztatása, távolléte esetén az 1. pontban foglalt feladatok, továbbá
– összehívja a képviselő testület soros ülését,
– vezeti a képviselő testületi ülést.
3. Részt vállal az önkormányzati döntések előkészítésében.
4. Közreműködik a pályázatok előkészítésében.
5. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a polgármester megbízza.
8. sz. melléklet
Bénye és Gomba községek körjegyzője a helyettesítéssel megbízott dolgozó feladat- és hatásköreit az alábbiak szerint állapítja meg:
A körjegyző távolléte esetén a helyettesítést
Bakosné Kiss Erzsébet gazdálkodási csoportvezető
látja el.
A helyettesítési megbízás általános helyettesítés, melynek megfelelően a körjegyző távolléte esetén mindazok a kötelezettségek és jogok viselője, mint amit az ügyrend, az önkormányzati törvény és a vonatkozó jogszabályok a körjegyzőre vonatkoztatnak.
Gomba, 2007. március 9.
Maczó Jánosné sk.
körjegyző
9./a. sz. melléklet
Gomba és Bénye Községek Önkormányzati Képviselő Testületei KÖRJEGYZŐSÉGET alakítanak az alábbiak szerint.
1. A körjegyzőség székhelye és címe: Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2.
2. A körjegyzőség létszáma: 13 fő
– körjegyző 1 fő
– ügyintéző 10 fő
– adminisztrátor 2 fő
3. A körjegyzőt a képviselő testületek közösen nevezik ki. A kinevezés pályázat útján történik, a pályázatot a Belügyi Közlönyben is közzé kell tenni.
A körjegyzőt a megállapodó képviselő-testületek együttesen tartott ülésén nevezik ki. A kinevezéshez a képviselő-testületek mindegyikének minősített többségű szavazattal hozott egyetértő döntése szükséges.
4. A körjegyzőség bér, illetve működési, fenntartási költségeihez a községek a lakosságszámuk arányában járulnak hozzá, az alábbiak szerint:
– Gomba község 70%
– Bénye község 30%
A körjegyzőség bér-, működési- és fenntartási költségei az éves költségvetésben szerepelnek, melyet a képviselő testületek külön-külön rendelettel hagynak jóvá.
5. A körjegyző tekintetében a fegyelmi, anyagi felelősség érvényesítését, az egyéb munkáltatói jogokat (szabadság, jutalom, bérmegállapítás, bérfejlesztés) felhatalmazás alapján a gombai polgármester gyakorolja azzal, hogy döntéséhez, intézkedéséhez a bényei polgármester előzetes egyetértése szükséges.
6. A körjegyző ügyfélfogadására vonatkozóan az önkormányzatok a Szervezeti és Működési Szabályzataikban rendelkeznek. A körjegyzőség ügyrendjét a képviselő testületek fogadják el. Az elfogadáshoz a képviselő testületek kétharmados többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges.
7. A körjegyzőség hivatali dolgozói tekintetében a munkáltatói jogköröket a körjegyző gyakorolja. A kinevezésekhez a községek polgármestereinek egyetértése szükséges.
8. A körjegyző helyettesítését a körjegyző által a helyettesítéssel megbízott dolgozó látja el. A kijelölésről a polgármestereket egyidejűleg értesíteni kell.
9. A körjegyzőséget érintő kérdésekben a polgármesterek egyeztető ülést tartanak. Az ülést bármelyik polgármester indítványára 8 napon belül össze kell hívni.
10. A körjegyző vagy megbízottja köteles részt venni mindkét testület ülésein és ott a szükséges felvilágosítást megadni.
11. A körjegyző vagy megbízottja ügyfélfogadásának rendjére a körjegyzőség ügyrendje az irányadó.
12. A körjegyzőség munkájáról évente számot kell adni mindkét testületnek, melynek időpontját a munkaterv tartalmazza. Szükség szerint ez az ülés lehet együttes ülés is.
13. A körjegyzőség munkáját a polgármesterek ellenőrzik. Az ellenőrzés formája, hogy a polgármesterek kezdeményezik a jegyzővel való tárgyalást, ahol a beszámolás mellett a felmerülő kérdések megvitatásra kerülnek.
14. A körjegyzőségből kiválni csak a naptári év első napjával lehet. A kiválásról szóló döntést legalább hat hónappal korábban kell a Bényei Önkormányzati Képviselő-testületnek a Gombai Képviselő-testület tudomására hozni.
Ezen megállapodás 1991. január 1. napján lép hatályba.
Gomba, 1991. január 2.
Az érintett képviselő testületek nevében:
Racskó Károly sk. Kis József sk.
polgármester polgármester
9./b. sz. melléklet
Körjegyző:
– körjegyzőséghez tartozó dolgozók irányítása,
– a körjegyzőséghez tartozó dolgozók tevékenységének törvényességi felügyelete,
– szabálysértési ügyek intézése,
– anyakönyvi ügyintézés,
– állampolgársági-honosítási ügyek,
– birtokháborítási ügyek,
– kisajátítási ügyek,
– testületi munka segítése, előkészítése,
– bizottsági munka segítése,
– mindazon új feladatok, melyeket a törvény a jegyző hatáskörébe utal,
– személyi anyagok vezetése, arról adatszolgáltatás,
– szabadságok nyilvántartása (dolgozók + intézményvezetők),
– belső ellenőrzések végzése,
– munkanélküliek foglalkoztatása,
– általános igazgatási feladatok,
– vezetői feladatok.
Igazgatási munkatárs I.:
– vállalkozókkal kapcsolatos feladatok,
– gyámügyi feladatok (segélyek is),
– hatósági bizonyítványok, igazolások kiadása,
– egyéb más időközben megjelenő feladatok, melyek a feladatköréhez tartoznak,
– megváltozott munkaképességűek részére járó kedvezmények intézése,
– gyermekvédelmi kedvezmények,
– működési engedélyekkel kapcsolatos feladatok,
– testületi döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása úgy ahogyan azokat a munkaköri leírása tartalmazza,
Igazgatási munkatárs II.:
– szociálpolitikai ügyek,
– anyakönyvi ügyintézés,
– segélyezések
– átmeneti
– rendszeres
– lakásfenntartási
– temetési
– szociális otthoni beutalások,
– közgyógyellátási igazolványok kiadása,
– közköltségen történő temetés,
– tüdőszűrés előkészítése,
– népesség-nyilvántartás,
– hagyaték,
– a testületi határozatokról másolatot készít, azokat továbbítja, és vezeti a jogszabály által előírt kimutatást.
Igazgatási munkatárs (kétórás részfoglalkozású) III.:
– mezőgazdasággal kapcsolatos valamennyi önkormányzati feladat,
– rendészeti ügyek (polgári védelem, tűzrendészet),
– adó-érték bizonyítványok,
– vagyonkataszter vezetése.
Bényén dolgozó igazgatási munkatárs IV.:
– iktatás, irattározás, mutatózás,
– postázás,
– népesség-nyilvántartási feladatokban való közreműködés,
– ügyfélfogadás,
– testületi üléseken jegyzőkönyv vezetése, majd annak elkészítése,
– hatósági bizonyítványok kiadása,
– járlatlevél kezelés,
– készpénz-ellátmányok kezelése,
– népszámlálási, tüdőszűrési munkálatok előkészítése, értesítések megírása,
– adó, szemét vonatkozásában a hátralékosok felszólítása,
– szemétdíjra vonatkozó nyilvántartás vezetése.
Ügykezelő:
– iktatás, mutatózás, irattározás,
– testületi meghívók és anyagok elkészítése (Gomba, Bénye vonatkozásában), illetve a testületi tagoknak való megküldése,
– marhalevél kezelés,
– méhészekkel kapcsolatos bejelentések nyilvántartás vezetése,
– telefonközpont kezelése,
– testületi üléseken jegyzőkönyvezés, a jegyzőkönyv és a jegyzőkönyvi kivonatok elkészítése,
– választási, összeírási munkákban való részvétel,
– postázási feladatok ellátása,
– általános gépelési feladatok.
Adóügyi munkatárs:
– lakosság adóztatásával kapcsolatos valamennyi feladat (adóügyek).
Gazdálkodási csoportvezető:
– a csoport munkájának a szervezése,
– a költségvetések, zárszámadások, félévi, III. negyedévi pénzügyi tájékoztatók számszaki részének elkészítése Gomba, Bénye, és a Körjegyzőség vonatkozásában és azzal való gazdálkodás,
– felsőbb szervek felé jelentések készítése,
– évközi értesítések, elemzések készítése,
– intézményvezetőkkel való kapcsolattartás, a szükséges segítség megadása,
– szabályzatok elkészítése,
– képviselő testületi határozatok végrehajtása,
– év végi pénzmaradvány elszámolása,
– mérlegkészítés,
– vagyonnal kapcsolatos feladatok,
– pénzüggyel kapcsolatos levelezések, ügyintézések.
Gazdálkodási munkatárs I.:
– utalások, utalványozások,
– banknapló kontírozása Gomba, Bénye vonatkozásában,
– banknapló vezetése Gomba, Bénye vonatkozásában,
– analitikus nyilvántartások szerinti kintlévőségek behajtása,
– belső adatszolgáltatás,
– intézményei ellenőrzések éves ütemterv szerint.
Gazdálkodási munkatárs II.:
– 10-es pénzforgalmi napló vezetése számlakivonatok alapján, valamint a kontírozásuk,
– analitikus nyilvántartások vezetése,
– intézményi ellenőrzésekbe, leltározásokba, selejtezésekbe való közreműködés,
– jelentések készítése,
– bérleti díjak vezetése, nyilvántartása, behajtásra szükség szerint intézkedés,
– házipénztár vezetése,
– készpénzes számlák felvezetése, napi pénztárjelentés nyomtatványra,
– ÁFA visszaigénylés,
– készpénz-felvételek, azok egyeztetése a banki könyveléssel, analitikával,
– intézményi ellenőrzések éves ütemterv szerint.
Gazdálkodási munkatárs III.:
– munkaszerződések, átsorolások elkészítése,
– bérkönyvelési bizonylatok elkészítése, továbbítása,
– bérkifizetések eszközlése,
– változásjelentések elkészítése,
– analitikus nyilvántartások vezetése,
– lakás- és egyéb bérleti szerződések megkötése, megszűnése esetén a leltározások végzése,
– bérnyilvántartások vezetése,
– SZJA nyilvántartás vezetése,
– gépkocsi üzemanyag elszámolás,
– TB kártyákkal kapcsolatos feladatok, ideértve a munkanélkülieket is,
– Leltározások.
Maczó Jánosné sk.
körjegyző
10. sz. melléklet
A Gomba Községi Polgármesteri Hivatal folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerét (továbbiakban: FEUVE) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217./1998. (XII.30.) Korm. rendelet, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193./2003. (XI.26.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg.
Az Államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője a körjegyző felelős:
1. a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,
2. a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért,
3. a polgármesteri hivatal gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért,
4. a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért
5. a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért,
6. a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért.
A költségvetési szerv vezetője évente az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.
Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség, a költségvetési szerv vezetőjének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán valamint jelen szabályzaton keresztül valósul meg.
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, melynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével.
A jegyző az alábbi szabályzatokon keresztül biztosítja rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználást:
– Szervezeti és működési szabályzat
– Gazdálkodási szabályzat
– Eszközök, források értékelési szabályzata
– Pénzgazdálkodási szabályzat
– Bankszámla-kezelési szabályzat
– Házipénztár- és pénzkezelési szabályzat
– Leltározási és leltárkészítési szabályzat
– Selejtezési és hasznosítási szabályzat
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:
– -a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is),
– az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzése, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
– gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).
A felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönülését az ellenőrzési nyomvonal mutatja be. (1. mell.)
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy:
– a gazdálkodással kapcsolatos tevékenység és a célok összhangban legyenek a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,
– az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
– megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan,
– a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,
– a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
A jegyző az 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217./1998.(XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) szabályozásának megfelelően szervezi meg és működteti a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést.
A FEUVE rendszer három fő területe:
– az ellenőrzési nyomvonal
– kockázatkezelés
– a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakítása
A jegyző az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a FEUVE-ről, valamint a belső ellenőrzés működéséről.
Az ellenőrzési nyomvonal fogalma:
Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.
Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a költségvetési szerv működésében:
Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel. (1. sz. melléklet)
Kockázatkezelési szabályzat
A kockázat fogalma
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217./1998. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § 63. pontja alapján „kockázat a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.”
A kockázat lehet esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van a polgármesteri hivatal célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ.
Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata.
Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.
A körjegyző felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése.
A kockázatkezelés állandó folyamat, mely az alábbi lépéseket tartalmazza:
– kockázatok felmérése,
– kockázatok azonosítása,
– kockázatok értékelése,
– az elfogadható kockázati szint meghatározása,
– a kockázathoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása,
– a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése,
– a válaszintézkedés „beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.
A kockázatok felmérése
A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a polgármesteri hivatalra.
A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a polgármesteri hivatal célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A polgármesteri hivatal a kockázatazonosítás során a kockázati önértékelés módszerét alkalmazza. A kockázati önértékelés során valamennyi területen dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek vizsgálatában, mely munkamegbeszélésekkel történik.
Pl.:
1. Külső kockázatok:
– Infrastrukturális kockázat: elégtelensége vagy hibája akadályozhatja a működést.
– Jogi és szabályozási kockázat: korlátozhatják a tevékenységet, nem megfelelő megkötéseket tartalmazza.
– Elemi csapások kockázata: tűz, vihar stb. hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésére.
2. Pénzügyi kockázatok:
– Költségvetési kockázat: nem elég a rendelkezésre álló forrás.
– Csalás v. lopás kockázat: eszközvesztés, a források nem elegendőek a megelőzése.
– Biztosítási kockázat: biztosítási költségek nagysága, biztosítás elmulasztása.
3. Tevékenységi kockázatok:
– Működési kockázat: elérhetetlen célkitűzések, a célok csak részben valósulnak meg.
– Információ kockázat: a döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.
4. Emberi erőforrás kockázatok: személyzeti hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.
5. Egészség és biztonság, ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.
A kockázati szint azt jelenti, ami felett a polgármesteri hivatal mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra.
Kockázati reakciók:
– Kockázat átadása (pl. biztosítás)
– Kockázat elviselése
– Kockázat kezelése: kockázatok elfogadható szintre való csökkentése
A kockázat-nyilvántartás tartalmazza:
– a bekövetkezés valószínűségét,
– az esetleges kár mértékét,
– a kockázat kezelésre javasolt intézkedéseket,
– a felelős munkatárs nevét.
A kockázatkezelési eseteket a jegyző elemzi. A kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat. A kockázatkezelést a döntés előkészítésétől a végrehajtásig folyamatosan el kell végezni.
IV.
Szabálytalanságok kezelésének rendje
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217./1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145./A.§ (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani.
A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent.
1. A szabálytalanságok alapesetei:
– szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés stb.)
– nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, hanyag magatartás stb.)
2. A szabálytalanságok megelőzése
A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a jegyző felelőssége:
– jogszabályoknak megfelelően működjön a polgármesteri hivatal,
– a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel,
– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés megtétele.
A polgármesteri hivatalban a szabálytalanságok kezelése (eljárásrend kialakítása, szükséges intézkedések meghozatala, keletkezett iratanyag elkülönített nyilvántartása) a jegyző feladata.
A szabálytalanságok kezelése a FEUVE rendszerben:
– Amennyiben a szabálytalanságot valamely munkatárs észleli haladéktalanul köteles értesíteni a jegyzőt.
– Amennyiben a jegyző észleli a szabálytalanságot, úgy intézkedést kell hoznia a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
– Amennyiben a belsőellenőrzés tár fel szabálytalanságot, az a 193./2003. (XI.26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el.
– Intézkedési tervet kell készítenie, és azt végre kell hajtani.
Amennyiben külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot, azt az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására okok adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el.
A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a polgármesteri hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni.
A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása:
– A jegyző felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.
– Büntető- vagy szabálysértési ügyekben az arra illetékes szerveket értesíteni kell.
– Fegyelmi ügyekben a jegyző vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat kell felkérni.
Intézkedések, eljárások nyomon követése
A jegyző:
– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket,
– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,
– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanság-lehetőségeket beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára az eseményekre való nagyobb rálátást.
A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása
A jegyző feladata:
– a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratanyag nyilvántartása,
– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a soros dokumentumot,
– nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.
Gomba, 2007. március 9.
Maczó Jánosné sk.
körjegyző