Vissza az alaprendeletekhez Vissza a módosító rendeletekhez
Vissza a hatályon kívül helyezett rendeletekhez
Gomba Község Önkormányzati Képvsielő Testületének
13/2003. /X.9./ sz. r e n d e l e t e
a
szociális rászorultságtól függő pénzbeni és természetbeni
ellátásokról.
Hatályon kívül helyezte a 2/2006. (III.24.) 43. § (2) bekezdése
Gomba Község Önkormányzatának Képviselő Testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben / továbbiakban: Sztv./ kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. /ötv./ 8.§. (4) bekezdése szerint a szociális alapellátás biztosítása a települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladata - a szociális igazgatás és ellátás helyi szabályairól - tekintettel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 10.§. a./ pontjában és az ötv. 16.§. (1) bekezdésében foglaltakra és az időközben megjelent módosításokra - az alábbi rendeletet alkotja:
I. cím
Általános rendelkezések
1.§.
A rendelet célja
E rendelet célja, hogy az Sztv. által meghatározott jogi keretek között Gomba község lakóinak szociális biztonsága érdekében - figyelemmel arra , hogy az állam mellett a helyi önkormányzat feladata a szociális ellátás feltételeinek a biztosítása - meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított pénzbeni és természetbeni szociális ellátások formáit, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat. Meghatározza továbbá a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit és érvényesítésének garanciáit.
2.§.
A rendelet hatálya
/1/ E rendeletben meghatározott szociális ellátásokra való jogosultság
a./ az önkormányzat illetékességi területén állandó lakó,vagy
tartózkodási hellyel rendelkező személyeket,illetve
b./ azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az
önkormányzat illetékességi területét jelölték meg
tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybe-
vételekor megtett nyilatkozaton.
/2/ Az önkormányzat a szociális igazgatási eljárására az Sztv. és e rendelet eljárási szabályai mellett az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többszörösen módosított 1957. évi IV. tv. / Áe./ szabályait kell alkalmazni.
/3/ A szociális törvény által a képviselő testület hatáskörébe adott feladat és hatáskört az Ötv.9. §. /3/ bekezdése alapján - átadott hatáskörben - a szociális- és gyámügyi bizottság gyakorolja.
II. cím
A szociális rászorultságtól függő ellátások
3.§.
/1/ Az Sztv. szerinti pénzbeni ellátások
a./ időskorúak járadéka
b./ rendszeres szociális segély
c./ lakásfenntartási támogatás
d./ ápolási díj
e./ átmeneti segély
/2/ Az Sztv. szerinti természetbeni ellátások
a./ köztemetés
b./ méltányossági közgyógyellátás
c./ egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
d./ személyes gondoskodást nyújtó ellátások.
4.§.
Általános eljárási szabályok
/1/ A szociális ellátás / ha e rendelet másképp nem rendelkezik/ kérelemre adható.A kérelmet személyesen a polgármesteri Hivatalnál, vagy postai úton lehet előterjeszteni.
/2/ A Sztv. 10.§. /1/ bekezdése alapján a szociális rászorultságtól függő ellátást igénylő kérelmező köteles a maga és a családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozatot tenni,illetve azokat hitelesen igazolni. A szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról a 32/1993./II.17./ Korm. rend. / R / szabályait kell alkalmazni.
/3/ A munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem igazolása a munkáltató /foglalkoztató/ által kiállított igazolással történik. Ha az ilyen igazolás aránytalanul nehezen szerezhető be, elfogadható a vizsgált személy nevére szóló bankszámla kivonat, vagy annak másolata, amely a bér átutalását tartalmazza. Egyéb jövedelmek igazolása csak okirattal, két tanú aláírásával ellátott magánokirattal, vagy az önkormányzat nyilvántartásábna fellelhető adat alapján fogadható el. Magánszemélyek vállalkozási tevékenységéből származó jövedelemként az APEH. által igazolt jövedelmet kell irányadónak tekinteni.
Az aránytalanul beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.
/4/ A szociális rászorultságtól függő ellátást igénylő kérelmező vagyoni helyzete az eljárás során környezettanulmány felvételével vizsgálandó. A kérelmező a környezettanulmány felvételében köteles együttműködni. A környezettanulmány csak indokolt esetben mellőzhető, különösen akkor, ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzete az önkormányzat előtt ismert.
/5/ Amennyiben a kérelmező nem csatolja a /3/ bekezdés szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelméhez, vagy a környezettanulmány felvételét indokolatlanul akadályozza,illetve szociális helyzetére vonatkozóan a tényállás tisztázását más módon nehezíti, úgy a kérelmét az Áe. 27. §. /1/ bekezdés alapján kell elbírálni.
/6/ Amennyiben a környezettanulmány megállapításai és a beadott nyilatkozatok nem tükrözik az vagyoni helyzetet, az önkormányzat - az Sztv. 10.§. /2/ bek. alkalmazása mellett - megkeresheti az APEH Pest Megyei Igazgatóságát, a Monori Földhivatalt és más szerveket.
Ha a megkeresések, az önkormányzat nyilvántartásai, vagy hivatalos tudomás alapján megállapítást nyer, hogy a kérelmező rosszhiszemű, valótlan adatot közölt, a kérelmét el kell utasítani.
/7/ A pénbeni szociális ellátások folyósítása és elszámolása az egyes pénzbeni szociális ellátások folyósításának és elszámolásainak szabályairól szóló 30/1993. /II.17./ Korm.rendelet / Fr./ előirásai szerint történik.
A pénzbeni ellátások kifizetése a jogerős, vagy előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján az e feladattal megbízott gazdálkodási előadó feladata,amely további feladatként
a./ az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet,
b./ gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékkifizetési
pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok ellátásáról.
/8/ A gazdálkodási előadónak kifizetésre megküldött szociális ellátásokról és azok összegéről a szociálpolitikai előadó ellátási tipusonként naprakész nyilvántartást vezet.
/9/ A szociális törvény alapján a képviselő testület eredeti hatáskörébe tartozó támogatások vonatkozásában a jogosulatlanul igénybevett ellátások megszüntetésével és megtérítésével kapcsolatos / Sztv. 17.§.szerint/ döntésre a képviselő testület jogosult.
/10/ A lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély / egészben vagy részben / - indokolt esetben - természetben is nyújtható / élelmiszer, közüzemi, térítési díjak közvetlen kifizetése/.
A kérelemből egyértelműen ki kell derüljön, hogy a kérelmező melyik segélyezési formára tart igényt, de ez a döntésre jogosultat nem köti. A támogatás természetbeni megállapítását követően az ellátásnak a jogosult számára történő biztosításáról az ellátás megszervezéséről a körjegyzőség gondoskodik.
5.§.
Időskorúak járadéka
/1/ Az időskorúak járadékára az Sztv. vonatkozó rendelkezéseit ( 32/B. §.) a R.szabályait
/ 8/B §. / és az Fr. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
/2/ Az időskorúak járadékára vonatkozó jogosultság feltételeit az önkormányzat évente felülvizsgálja.
6.§.
Rendszeres szociális segély
/1/ A rendszeres szociális segélyre az Sztv. rendelkezéseit ( 37/A §. - 37/G.§. ) az R. szabályait / 8/A. §./ és Fr. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
/2/ Az Sztv. 37/A. §. /1/ bekezdés a./ pont a-c alpont szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez / R. 8/A. §. /1/ bek. meghatározott okiraton túl / csatolni kell a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló államigazgatási határozatot .
7.§.
/1/ Az Sztv. 37/A. /6/ bekezdés szerinti foglalkoztatást az önkormányzat maga szervezi.
A munkalehetőségek szélesítése céljából - külön írásbeli együttműködési megállapodás alapján - az önkormányzat más szerv és intézmény keretei között is foglalkoztathatja az aktív korú rendszeres szociális segély igényjogosultját.
/2/ Az /1/ bekezdés szerinti megállapodás a képviselő testület határozata nélkül köthető meg.
Lényegi eleme a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályozása, figyelemmel arra, hogy a jegyző hatásköréből csak a konkrét utasítási jog kerül át a foglalkoztató szervhez, intézményhez. Szabályozni kell a megállapodásban a foglalkoztatás konkrét területeit, valamint a foglalkoztató jelentési kötelezettségét a munka teljesítéséről és a foglalkoztatás időtartamáról.
/3/ Az önkormányzat saját keretein belül is végezhet foglalkoztatást.
/4/ A Sztv. 37./A §. /1/ bek. b./ pontja szerinti segély megállapításához szükséges a körjegyzőség igazolása arról, hogy a kérelmező foglalkoztatására sem akkor, sem pedig a kérelem beadásától számított 30 napos időtartamban nincs lehetőség.
8.§.
Az Sztv. 37/D §. /2/ bek. a./ pont szerinti önkormányzati nyilvántartásba vételt a körjegyzőségnél lehet megtenni. Erről az aktív korú nem foglalkoztatott személynek igazolást kell adni. Az Sztv. 37/A. §. /9/ bek. c./ pontja szerinti foglalkoztatási lehetőség egy éves időtartamát ettől kell számítani.
9.§.
/1/ A rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére az önkormányzat legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatást szervez.A foglalkoztatás közcélú munka keretében történhet.
A közcélú foglalkoztatást az önkormányzat a körjegyzőség útján látja el.
A körjegyzőség felméri a munkalehetőségeket és ellenőrzi a munka teljesítését.
Ilyen közcélú munka lehet
- a község közterületeinek folyamatos / téli, nyári/rendbentartása
gyomtalanítása, virágosítása, azok ápolása.
- az önkormányzat, intézményei és a lakosság kapcsolattartásban való
közreműködés, így értesítések, levelek lakossághoz történő
eljuttatása,
/2/ A közcélú munkát a felajánlástól számított 5 munkanapon belül meg kell kezdeni.
Amennyiben az igényjogosult neki fel nem róható akadály miatt a munkát megkezdeni, vagy a már megkezdett munkát folytatni nem tudja, azt háziorvosi igazolással, illetve egyéb hitelt érdemlő módon igazolnia kell.
/3/ Az igényjogosult az akadály elhárulását követő 3 napon belül köteles a polgármesteri hivatalnál jelentkezni és - egyeztetés után - a még le nem dolgozott munkanapokon munkát végezni.
/4/ Amennyiben az igényjogosult a közcélú munkát önhibájából nem kezdi meg, vagy nem folytatja, úgy együttműködést nem vállalónak minősül. Ez esetben a kérelmet el kell utasítani, illetőleg a segély folyósítását meg kell szüntetni.
/5/ Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a támogatás megállapításának feltétele, hogy kérelmező a kérelem benyújtásával egyidőleg a Pest Megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltségével együttműködjön a maga és családja önfenntartó képességének szintentartása és fejlesztése érdekében.
10.§.
/1/ Ha a jogosult az Sztv. 37/D §. /2/ bek. szerint nem működik együtt, a támogatást meg kell szüntetni.
/2/ A segélyt megállapító határozatban, vagy a felülvizsgálatról szóló határozatban rendelkezni kell a Munkaügyi Központtal történő együttműködésre kötelezettségről és annak elmulasztása esetén járó szankciókról.
/3/ A munkaügyi központtal való együttműködés szabályait külön megállapodás tartalmazza.
A jogosultat e vonatkozásban érintő kérdésekről a határozatban részletesen tájékoztatni kell.A segély megállapításáról és az együttműködési kötelezettségről a határozat egy példányát a munkaügyi központnak meg kell küldeni. A munkaügyi központtal együttműködésre kötelezett segélyezett a határozat átvételétől számított 8 napon belül köteles jelentkezni a munkaügyi központnál Erről a határozatban a segélyezettet tájékoztatni kell.
/4/ Az Sztv. 37/D §. /2/ bek. d./ pontjának megsértése esetén a munkaügyi központ jelzése alapján a támogatás folyósítása legfeljebb 3 hónapig felfüggeszthető. Ezen együttműködési kötelezettség ismételt megszegése esetén a támogatást meg kell szüntetni. E jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségére a jogosult figyelmét a megállapító határozatban fel kell hívni.
/5/ A munkaügyi központ által megjelölt időpontokban és foglalkozásokon a támogatott köteles megjelenni és azon résztvenni. Akadályoztatása esetén ennek tényét köteles rövid úton jelezni. Amennyiben ez nem lehetséges, az akadályoztatás megszűnése után 3 napon belül köteles / az erről rendelkezésre álló igazolásokkal együtt / tájékoztatást adni.
11.§.
Lakásfenntartási /adósságkezelési / támogatás
/1/ A lakásfenntartási támogatásra az Sztv. vonatkozó rendelkezéseit ( 38. §. - 39.§. ) és a R. szabályait /9.§./ kell alkalmazni.
/2/ A támogatás
a./ egy évre szólóan a lakás általános jellegű fenntartásához,
b./ a fűtési szezonra / október 1-től - március 31-ig / szólóan pedig kizárólag a
lakás fűtéséhez járul hozzá.
/3/ Gomba község területén elismert minimális lakásnagyság legfeljebb négy tagú háztartás esetén 80 m2. Minden további - a háztartásban élő - személy esetében e lakásméret további 10 m2-el növekszik.
/4/ A lakásméretet építési, vagy használatbavételi engedéllyel, adás-vételi szerződéssel, vagy egyéb hitelt érdemlő módon kell igazolni. Kivéve ez alól ha a kérelmező az Sztv. 38.§.(1) bekezdése szerinti nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben lakik.
/5/ Egyéb bizonyítási eszköz hiányában a körjegyzőség a helyszínen méri fel az ingatlan nagyságát - kivéve ha a kérelem benyújtásakor kétséges kizáróan megállapítható, hogy azt el kell utasítani.
/6/ Nem adható támogatás annak, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedül élő esetében pedig a 200 %-át.
/7/ Nem adható támogatás akkor sem, ha a háztartás havi összjövedelméhez képest a lakásfenntartás havi költsége
a./ az éves támogatás esetében nem éri el / /2/bek a./ pont / 35 %-ot,
b./ fűtési támogatás esetén / /2/ bek. b./ pont / 20 %-ot.
A költségekbe beszámítandó
éves támogatás esetén
a./ lakbér,
b./ lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztő részlet,
c./ csatorna használati díj,
d./ vízfogyasztás költsége,
e./ gázfogyasztás költsége,
f./ tüzelőanyag költsége,
g./ szemétszállítás költsége,
Fűtési támogatás esetében pedig teljes összegében kell számítani a fűtési szezonra vonatkozóan felmerült fűtési költséget.
/8/ A kérelemhez csatolandó iratokat és a költségeket igazoló számlákat olyan időszakra vonatkozóan kell benyújtani, mint amekkora időszakra a támogatás jár. A havi költségeket vélelmezni lehet ha a kérelmező az igényelt időszak legalább felére vonatkozóan tud számlát csatolni. Fűtési támogatás iránti kérelem esetén az adott fűtési szezonra 3 havi számla alapján is vélelmezhető a fűtés havi költsége.
/9/ A költségekre vonatkozó számlának a kérelmező nevére kell szólnia.
/10/ A támogatás legkisebb összege havi 3.000.-Ft, a legmagasabb összeg pedig a havi költség 50 %-a.
/11/ Az ingatlanban tartózkodás jogszerűségét adás-vételi szerződéssel, bérleti szerződéssel, szívességi lakáshasználat esetén a lakással rendelkezni jogosult két tanú előtt tett írásbeli hozzájárulásával, vagy egyéb hitelt érdemlő módon kell igazolni.
Nem adható támogatás annak, aki nem jogszabályon, szerződésen, vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulásán alapuló jogcímen van az ingatlan birtokában / önkényes lakásfoglaló /.
/12/ Az éves támogatás bármikor, fűtési támogatás iránti kérelem pedig csak a fűtési szezonban terjeszthető elő.
/13/ Ugyanazon személy és család nem kaphatja egyszerre a /2/ bek. a./ pont szerinti, illetve a b./ pont szerinti támogatást.
/14/ A támogatás iránti kérelmet csak olyan személy terjesztheti elő, aki életvitelszerűen a lakásban tartózkodik.
/15/ Egyedi fűtésű / szén, fa / lakás esetén a támogatás jogszerű felhasználásáról a jogosult legkésőbb a fűtési szezont követő hónap 15. napjáig számlákkal köteles elszámolni. Ennek hiányában az adott támogatás az Sztv. 17.§.-a szerint visszakövetelhető. Ezt a határozatban fel kell tüntetni.
12.§.
Ápolási díj
Az ápolási díj megállapítására az Sztv. vonatkozó rendelkezéseit ( 40.§. - 44 §. ), az R. szabályait / 5.§. - 9/B §. / és az Fr. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150 %-a.
13.§.
Az alábbi feltételek együttes fennállása esetén méltányossági ápolási díj állapítható meg annak a személynek aki
- nagykorú
- 18. életévét betöltött tartós beteg / Sztv. 41.§. /3/ bek.b./ pont /
hozzátartozójának a gondozását végzi,
- az ápolttal életvitelszerűen közös háztartásba él,
- az ápoló családjában az egy főre számított havi jövedelem nem
haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a 150 %-át.
- az ápoló legalább 6 hónapja folyamatos munkaviszonyát az ápolás
miatt szüntette meg,
- az ápoló és családja nem rendelkezik vagyonnal
/ Sztv. 4.§. /1/ bek.b./pont /
/2/ hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, valamint a testvér.
Továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
/3/ A méltányossági ápolási díj összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
14.§.
Átmeneti segély
/1/Az átmeneti segély megállapítására a Sztv. 45.§-a szerinti szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a támogatásba az részesülhet, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedül élő esetében pedig a 200 %-át és a háztartásban élők nem rendelkeznek / az Sztv. 4.§. /1/ bek.b./ pontja szerinti vagyonnal/
/2/ Különösen indokolt egyedi esetben kivételes méltányosságból a támogatásra való jogosultság elbírálása során a /2/ bekezdés szerinti jövedelemhatároktól az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 50 %-val eltérhet.
/3/ A segélyt megállapító határozatban utólagos elszámolási kötelezettség és határidő állapítható meg. Ennek a segélyezett - figyelemmel a Sztv. 17.§. /1/ bek. a./ pontjára - köteles eleget tenni.
/4/ Indokolt esetben a segély a jogosult kihagyásával közvetlenül utalható olyan intézményhez, szervhez, gazdálkodó szervezethez, akivel a jogosult kapcsolatban áll, vagy szándékozik állni és e kapcsolat a rászorultságával összefüggésben áll / közüzemi szolgáltató, nevelési - oktatási intézmény, gyógyszertár/, valamint a támogatás felvételére - záros elszámolási határidő kitűzésével - felhatalmazható olyan személy, aki a támogatottal szociális, vagy egészségügyi kapcsolatban áll / családgondozó, orvos, védőnő /. Ezekről a határozatban konkrétan rendelkezni kell.
/5/ A támogatás formái
- egyszeri segély,
- időszakos támogatás,
- szociális kölcsön
/6/ A kérelemből egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a kérelmező időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, vagy a létfenntartást veszélyeztető konkrét élethelyzetbe került.
A létfenntartást veszélyeztető helyzetnek valósnak és a kérelmező létfenntartásával közvetlenül kapcsolatosnak kell lennie.Ezt a kérelemben pontosan meg kell jelölni és csatolni kell az ezt alátámasztó iratokat és bizonyítékokat.
15.§.
/1/ Az egyszeri segély összege alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 - 50 %-a között lehet. Ennél magasabb összegű egyszeri segély megállapítására kivételes méltányosságból kerülhet sor.
/2/ Egy háztartás egy naptári évben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-ig, de legfeljebb három alkalommal részesülhet egyszeri segélyben.
/3/ Gyógyszerre vonatkozó egyszeri segélykérelem esetén csak 30 napnál nem régebbi, névre szóló gyógyszerszámla fogadható el.
/4/ Ha a körülmények súlyossága a szociális helyzet jogszabály szerinti vizsgálatára nem ad időt, vagy lehetőséget, de feltételezve a szociális rászorultság feltételeinek fennálltát a megállapító határozatban rendelkezni kell arról, hogy a segélyezett a határozat átvételétől számított - legfeljebb 30 napon belül - a szükséges iratokkal köteles bizonyítani a kapott átmeneti segélyt megalapozó rászorultságát, azzal, hogy ennek elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett ellátás esetére szóló jogkövetkezmények / Sztv. 17.§. / alkalmazandók.
16.§.
/1/ A havi rendszerességgel folyósított időszaki támogatás legfeljebb hat hónapig tarthat.
Összege havonta nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át és nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-nál.
A döntés szólhat úgy is, hogy - a kérelmező valós igényeinek megfelelően - havonta más-más összegű támogatást állapít meg.
/2/ Az időszaki támogatás egy összegben nem fizethető ki, folyósítása havonta történhet.
17.§.
/1/ Átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában / szociális kölcsön / is nyújtható.
/2/ Házasságban együtt élők esetén a szociális kölcsön iránti kérelmet mindkét házastársnak együtt kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írni.
A kölcsön folyósításáról szóló szerződésben a házastársat, illetve az élettársat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.
/3/ A kölcsön mértéke nem haladhatja meg a kérelmező által igényelt összeget, illetve az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át. Ennél magasabb összegű kölcsön csak kivételes méltányosságból olyan esetben adható, ha az élet- és a testi épség veszélyeztetve van.
/4/ A kölcsönt legalább három ,de legfeljebb tizenkét hónapra lehet nyújtani.
/5/ A kölcsönt havi egyenlő részletekben történő törlesztési feltétellel lehet nyújtani. A kérelmező más ütemezést is kérhet és a megállapított havi törlesztőrészletnél magasabbat is törleszthet.
/6/ A kölcsön visszafizetését a folyósítást követő harmadik hónap első napjától kell megkezdeni. A törlesztőrészletek a tárgyhónap 15. napján esedékesek. A határozatba rendelkezni kell a visszafizetés határidejéről és a törlesztés összegeiről.
A törlesztőrészletek nyilvántartása, beszedése az azzal megbízott gazdálkodási előadó feladata.
/7/ A kölcsön ismételt igénybevételének feltétele az előző kölcsön visszafizetése.
/8/ A kölcsönszerződést a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. /ptk/ vonatkozó rendelkezései / 523, 527 §./ és e rendeletben foglaltak szerint kell megkötni.
/9/ A kölcsön visszafizetésének időszaka alatt a fizetési hátralékkal nem rendelkező adós egyszer különleges méltányosságból legfeljebb két hónapos fizetési halasztást kaphat.E kérdésben a kölcsönt megállapító szerv jogosult dönteni.
18.§.
Köztemetés
A köztemetésre a Sztv. 48.§-át kell alkalmazni.
19.§.
Méltányossági közgyógyellátás
/1/ Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak, akinek a családjában a havi átlagos jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át - egyedülálló esetén a 200 %-át nem haladja meg - és az indokolt gyógyszerköltsége az egy főre jutó havi jövedelem 15 %-át meghaladja.
/2/ Méltányosságból közgyógyellátás állapítható meg annak a személynek is, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem és az igazolt gyógyszerköltség különbözete nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének a 150 %-át.
/3/ Különösen indokolt a közgyógyellátási igazolvány azoknak a személyeknek, akiknek a gyógyszerköltsége havi szinten megközelíti a közgyógyellátási igazolvány után fizetett térítés mértékét.
/4/ Nem állapítható meg támogatás annak, aki vagy akinek a családjában élő személy vagyonnal / Sztv. 4.§. /1/ bek. b./ pont / rendelkezik.
/5/ A kérelemhez csatolni kell a gyógyszertár / külön jogszabály szerinti / igazolását a gyógyszerfogyasztás havi költségéről.
20.§.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására a szociális törvény vonatkozó rendelkezéseit / 54. §. / és a R. szabályait / 11.§. / kell alkalmazni.
21.§.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátás
/1/ Az önkormányzat személyes gondoskodás keretében
- étkeztetést
- házi segítségnyújtást biztosít.
/2/ Az étkeztetés és házi segítségnyújtás ügyében a kérelmet a körjegyzőségnél kell benyújtani.
/3/ Nem nyújtható személyes gondoskodás annak a felnőttnek, akinek ellátása családon belül megoldható, aki kereső foglalkozást folytat.
/4/ A személyes gondoskodás igénybevételéért térítési díjat kell fizetni, amely azonban nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.A gondozás igénybevételéért járó térítési díj összege óránként 500.-Ft.
/5/ Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodni.
/6/ Az étkeztetést az önkormányzat a gombai központi konyháról biztosítja. Az igénylők részére házhoz szállítják az ebédet, melyhez az igénylők 2 db. ételhordót kötelesek biztosítani.
/7/ Az ellátásért térítési díjat az alábbiak szerint kell fizetni
- nem kell térítési díjat fizetni annak, akinek a jövedelme
a mindenkori legkisebb összegű öregségi nyugdíjat nem haladja
meg,
- 50 %-os térítési díjat kell fizetni annak az igénylőnek, akinek
a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg,
/8/ Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk más nem gondoskodik.
/9/ A házi segítségnyújtás iránti kérelemhez csatolni kell az egészségi állapotról szóló orvosi igazolást.
/10/ A családsegítő szolgáltatásba nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.
/11/ A családsegítő szolgáltatás általános és speciális feladatait Gomba község Önkormányzata az Üllői Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kötött megállapodás alapján látja el. Ez a szolgáltatás segítséget nyújt Gomba község területén élő szociális és mentálhigiénés problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személyeknek, családoknak. Az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
22.§.
Intézményi térítési díj kedvezmény
/1/ Intézményi térítési díj kedvezmény állapítható meg ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
/2/ A kedvezmény lehet a térítési díjnak a teljes, vagy részbeni átvállalása az önkormányzat részéről.
23.§.
Záró rendelkezések
/1/A megállapított ellátásokról - mint átruházott hatáskörről - a Képviselő-testületet a legközelebbi ülésen tájékoztatni kell.
/2/ E rendelet 2003. október 1.-vel lép hatályba.
/3/A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/1997. /IV.25./,
6/1998./III.27./ 3/2000./II.11./ ,9/2000./V.26. sz. önkormányzati rendelet.
/4/ A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyi újságba történő közzététellel, valamint a hirdetőtáblán elhelyezett értesítéssel
- mely tartalmazza, hogy ügyfélfogadási időben a rendelet a körjegyző irodájában megtekinthető - gondoskodik.
/5/ A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
G o m b a , 2003. október 8.
Kis József Maczó Jánosné
polgármester körjegyző
Ezen önkormányzati rendelelet 2003. október 9- től -
2003. október 24-ig - 15 napra - kihirdetést nyert.
G o m b a , 2003. október 27.
Kis József Maczó Jánosné
polgármester körjegyző