Vissza az alaprendeletekhez Vissza a módosító rendeletekhez
Vissza a hatályon kívül helyezett rendeletekhez
Gomba Község Önkormányzata
Képviselő Testületének
2/2006./ III.24. / sz. r e n d e l e t e
a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról.
Hatályon kívül helyezte a 4/2008. (II.01.) 30. §-a
Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.), valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:
E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
(1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Gomba Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő:
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2)A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások
tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet hatálya kiterjed
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
b) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(4)Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra
rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
(1)Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet. A kérelmet a
Körjegyzőségi Hivatalban (a továbbiakban: hivatal) írásban kell benyújtani
A kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott dokumentumokat (igazolásokkal, nyilatkozatokkal).
(2)Ha szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint be kell
nyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak:
a)a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél egy hónap,
b)az egyéb jövedelmeknél pedig fél év.
(3)A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi
viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
(4) Ha a hatáskörrel rendelkező szerv hivatalos tudomás vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal
kapcsolatos I. fokú hatáskörét a Szociális és Gyámügyi Bizottságra ruházza.
(2) A hatáskört gyakorló szerv az egyes ellátásoknál kerül megnevezésre.
(3) A szociális ellátások megállapításáról - e rendeletben meghatározott kivételekkel
a hatáskör jogosultja határozattal jár el.
(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott I. fokú döntés ellen
fellebbezésnek van helye. A fellebbezés II. fokra történő előkészítéséért jegyző a
felelős.
(5)A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A Képviselő-testület
által átruházott hatáskörben hozott döntés ellen a Képviselő-testület II. fokú hatáskörben dönt.
(6)A képviselő-testület határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
(7) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a Szt. 18. § szerint nyilvántartást vezet.
(8)Szociális rászorultság esetén a jogosult számára 2006. december 31-ig a Szociális
és Gyámügyi Bizottság, 2007. január 1-től pedig a települési önkormányzat jegyzője a Szt.-ben meghatározott feltételek szerint:
- időskorúak járadékát,
- rendszeres szociális segélyt,
- a Szt. 41. §. (1) bekezdésében és a 43/A. §. (1) bekezdésében foglalt
ápolási díjat állapít meg.
(9) A Szociális és Gyámügyi Bizottság az Szt-ben illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
– lakásfenntartási támogatást,
– az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
– átmeneti segélyt,
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.
(1) A pénzbeli ellátások kifizetése az elrendelő határozatban megjelölt személy részére:
a) házipénztárból történő kifizetéssel,
b) címre való utalással teljesül.
(2)A természetbeni ellátásokat a megállapító határozat rendelkezései szerint a Jegyző:
a) az ellátást, szolgáltatást biztosító által - az igénybevétel alapján - kiállított számla
ellenében
b) az ellátást, szolgáltatást biztosító részére havi, vagy negyedéves utalással;
c) utólagos elszámolással harmadik személy részére házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti.
(3)A gazdálkodási csoport a munkaköri kötelezettségeknek megfelelően
a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.
(1)Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra
való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetve az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani.
(2) A felülvizsgálat lefolytatása és döntésre történő előterjesztése a jegyző feladata.
(3) A rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett ellátást vissza kell fizetni,
melynek megtérítéséről a Szt. rendelkezik.
(1)Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Szociális és Gyámügyi Bizottság, 2007. január l-től pedig a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. § (4)-(5) bekezdése szerinti nyugdíjkorhatárt - betöltött személyt, akinek:
a) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa, jövedelme alapján
számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,
b) azt az egyedülálló 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt
betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem
haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 95 %-át,
c) azt egyedülálló 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem
haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130
%-át.
(2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy:
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés
büntetését tölti, vagy
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.
c) tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül le-
járt, illetve engedélyét visszavonták
9.§.
(1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben 2006. december 31-ig Szociális és Gyámügyi Bizottság, 2007. január l-től pedig a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki aktív korú és
a./ egészségkárosodott
b./ vagy nem foglalkoztatott,
feltéve,hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított.
(2) Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak a fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át és vagyona n i n c s.
10. §
(1)A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának,
folyósításának feltételeként
a) az önkormányzattal vagy
b) a Pest megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltségével
együttműködni köteles.
(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy a nem foglalkoztatott személy
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre
kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti együttműködési kötelezettségben résztvevő szervek:
a.) helyi önkormányzat által fenntartott intézmények,
b.) Pest megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltsége által megjelölt
intézmények
(4) A nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele az e bekezdésben meghatározott beilleszkedést segítő programban való részvétel.
A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás
b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,
c) a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség elfogadására,
d) a munkaügyi központnál munkanélküliként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.
(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetének minősül ha a kötelezett
önhibájából nem kezdi meg az együttműködésben vállalt tevékenységet.
Ez esetben a kérelmet el kell utasítani, illetőleg a segély folyósítását meg
kell szüntetni.
A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) jövedelemnyilatkozatot, és vagyonnyilatkozatot,
b) a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett kérelmező esetében az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvos szakértői Intézetének
I. fokú orvosi bizottsága - a munkaképesség csökkenésének százalékos
mértékéről készült – szakvéleményét:
c) vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy
vakok személyi járadékában részesül (nem kell mellékelni az igazolást, ha a
jegyző nyilvántartásában szerepel a járadékos.);
d) nem foglalkoztatott személy esetében
d/a) a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítéséről szóló
határozatot, feltéve, hogy azt nem az önkormányzat hozta, vagy
d/b)az iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot vagy annak
hiteles másolatát.
Ha a vagyonnyilatkozat vitatott, akkor az
a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti
illetékhivataltól
b) járműre, gépi meghajtású termelő-és munkaeszközre vonatkozó becsült
forgalmi értéket, a vám- és pénzügyőrségtől a jegyző beszerzi.
Az érintettet a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, mértékéről, a kötelezettség megszegésének következményeiről, melyről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban is rendelkezni kell.
A rendszeres szociális segélyre való jogosultság
a) a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől,
b) a keresőtevékenység megszűnésétől,
c) a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől
számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
(1)Az önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének
javítása érdekében foglalkoztatást szervez.
(2)A foglalkoztatási kötelezettség az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás
biztosításával teljesíthető. Ezek:
a) a közmunka,
b) a közhasznú munka, vagy
c) a közcélú munka.
(3)A foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha a nem
foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik.
(5) Közcélú munka keretében foglalkoztatható
a) a rendszeres szociális segélyre jogosult,
b) az Sztv. 37/A. § (3) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak szerint
együttműködő,
c)a rendszeres szociális segélyre a munkanélküli járadékra való
jogosultsága miatt már nem jogosult nem foglalkoztatott személy.
16. §.
(1)Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni
a) annak a személynek, aki
aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem
éri el az egészségkárosodott személy esetében öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének a 80 %-át, a nem foglalkoztatott személy esetében
pedig annak a 70 %-át .
ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés
büntetését tölti;
b) továbbá annak a nem foglalkoztatott személynek, aki
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül
megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az
önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt,
bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély
folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is,
ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli
felmondással szüntette meg,
bc) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges
munkaviszonnyal rendelkezik,
bd) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által
szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói
könyvvel történő munkavégzést,
be) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje
szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként
keresetpótló juttatásban részesül.
(2)Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor
a) a segély összegét az önkormányzat 6 hónapig 75 %-os mértékben folyósítsa,
b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.
E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.
Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.
A jegyző a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat lefolytatása során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a segély tovább folyósításra kerül.
A nem foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha - az általános jogosultsági feltételek fennállta mellett - a vonatkozó előírásoknak megfelelően a települési önkormányzattal, illetőleg az általa kijelölt szervvel együttműködött.
(1)A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 %-ának szorzatával.
(2)Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján bemutatni a jegyzőnek.
(3)A tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének időtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenteni kell.
(1)A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt:
a) az Szt.-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak / normatív /,
b) e rendeletben a helyi lakásfenntartási támogatási feltételek szerinti
jogosultak.
(2)Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve ha a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja.
(3)A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2006. évben 425 Ft.
(4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt
lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(5)A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
(6)A Szociális és Gyámügyi Bizottság a helyi lakásfenntartási támogatást adhat annak a családnak (személynek), akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és a lakásfenntartás költsége eléri a család összjövedelmének 25 %-át.
a) Méltányosságból, szociálisan különösen rászorult esetben (vis major, súlyos, tartós betegség, mozgáskorlátozott, egyedül élő 62. éven felüli kérelmező, legalább két vagy több gyermekét egyedül nevelő szülő) kérelmező esetén a lakásnagyság mértékétől indokolt esetben a Szociális és Gyámügyi Bizottság eltérhet.
b.)a támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál,
c./ a helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költségek:
elektromos áram díja
gázfogyasztás
vízfogyasztás
csatornadíj
szemétszállítás költségei
tüzelőanyag költsége
lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztő részlet
(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(8) A lakásnagyság mértéke:
a) egyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 35 m2
b) többszemélyes háztartás esetén 35 m2, növelve az együtt lakó személyenként további 10-10 m2-el, de legfeljebb 120 m2.
(9) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni annak, akinek a lakás hasznosításából származó jövedelme van, vagy olyan ingatlan vagyonnal rendelkezik, amelynek hasznosításából jövedelme származik illetve értékesíthető.
(10) A helyi lakásfenntartási támogatás kiszámításának módja azonos a normatív lakásfenntartási támogatáséval.
(1)A lakhatással kapcsolatos költségek összegét a kérelem benyújtását megelőző
6havi számlával kell igazolni.
(2) A magánszemély tulajdonában álló lakásbérlet díját szerződéssel és a postai feladóvevénnyel, vagy a bérbeadó és bérlő személyes nyilatkozatával kell igazolni.
(3)A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a
támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.
(1)A lakásfenntartási támogatást egy évre , a fűtési idényben kért támogatást egy
fűtési idényre (október, november, december, január, február, március vagyis 6 hónapra) lehet megállapítani.
(2)A határozott idő elteltével a támogatás megszűnik. Amennyiben a lakásfenntartási,
támogatás feltételei továbbra is fennállnak, új kérelem benyújtását követően a támogatás újból megállapítható.
(3)A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható.
Ha a támogatás megállapításra kerül, az ellátás a kérelem benyújtása hónapjának elsejétől esedékes.
(1)A támogatás mértékét a csatolt igazolások figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy az havi 2. 500 forintnál kevesebb nem lehet, és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 forintra kerekített 25 %-áig terjedhet.
(2)A Szociális és Gyámügyi Bizottság kivételes méltányosságból a tartós beteg,
egyedül élő, fogyatékosság miatt mások segítéségére szoruló kérelmező javára
a) a támogatás megállapítható összegtől legfeljebb +10 %-kal,
b) a lakhatásra, fűtésre fordított költségek összegétől legfeljebb +5 , -5 %-kal
eltérhet.
(3) A fűtési támogatás nyújtható természetben is, a kérelmező igénye szerinti tüzelő lakóhelyre történő kiszállításával.
(1)A képviselő testület által átruházott hatáskörben 2006.december 31-ig a Szociális és Gyámügyi Bizottság, 2007. január l-től pedig a jegyző ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak,aki a 18. életévét betöltött tartós beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege egyedülálló esetében annak 150 %-a.
(2)A Szociális és Gyámügyi Bizottság kivételes méltánylást érdemlő esetben – a
tartósan beteg, egyedül élő, állapota miatt mások segítségére szoruló hozzátartozó részére ha annak havi jövedelme az (1) bekezdésben említett jövedelem határt + 50 %-kal meghaladja méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg.
(3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Szociális és Gyámügyi Bizottság - ha annak szükségessége felmerül, de legalább kétévente egyszer - felülvizsgálja.
(4) Az ápolási díjat megállapító szerv megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti.
(1)Nem állapítható meg ápolási díj a hozzátartozónak, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások
időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének,
illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama
átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy
a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást
végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
b./ rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
ba) a szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos
tanulója, hallgatója,
bb) aki keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő
munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
bc)a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi
gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési
támogatásban részesül.
(2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c)az ápolt személy meghalt,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének ér-
vényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt
visszavonták.
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos:
a) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós
gondozásra szorul.
(2)Az (1) pontban meghatározott dokumentumok csatolása mellett a jegyző 2007. január l-től a fokozott ápolást igénylő ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei szociális módszertani intézmény szakvéleményének birtokában dönt.
(1)Gomba Község Önkormányzat képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a Szociális és Gyámügyi Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli
élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.
(2)Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik
önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3)Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni,
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.
(4) Az átmeneti segély adható alkalmankénti és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által
nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő, illetve a már megállapított nyugdíjszerű ellátás folyósításáig jövedelempótló támogatásként is megállapítható.
Ugyanaz a személy
a) a Szociális és Gyámügyi Bizottság döntése alapján - rászorultsága szerint, egy naptári éven belül több alkalommal - részesülhet alkalmankénti átmeneti segélyben,
b) havi rendszerességgel adott átmeneti segélyt a rászoruló részére a Szociális és Gyámügyi Bizottság legfeljebb hat hónapi időtartamra állapít meg.
(2)A segély jogosultsági feltételei megegyeznek az alkalmanként adható átmeneti
segély feltételeivel.
(3)A segélyt legkésőbb a megállapítást követő legközelebbi pénztári munkanapon a jogosult részére biztosítani kell.
30.§.
(1)Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.
(2)Amennyiben a rászorultsággal, illetve a megállapított átmeneti segély megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.
(1)Az alkalmanként megállapított átmeneti segély összege esetenként 5.000.- Ft-nál kevesebb, és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több nem lehet.
(2)A rendszeresen nyújtott átmeneti segély havi összege nem lehet kevesebb
3.000.- Ft-nál, és nem lehet magasabb 6.000.-Ft-nál.
(3) A rendkívüli esetben megállapított átmeneti segély összege alkalmanként nem lehet kevesebb, mint 15.000.- Ft és nem lehet több, mint 100.000.- Ft.
(4)Átmeneti, segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni - és a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer -, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.
(5)A (4) bekezdésben foglalt természetbeni ellátást a kérelmező szükségleteihez
igazodva kell megállapítani.
(6)Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás - jogosult
számára történő - biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.
A temetési támogatás a képviselő testület 17/2003. /XI.27./ sz. rendelete alapján kerül megállapításra.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a polgármester állapítja meg, a Szociális törvény 54. § (1) bekezdése alapján.
(1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv, vagy személy döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.
(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve az intézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
( 1 )A Szociális és Gyámügyi Bizottság által megállapított természetbeni ellátások
a) közgyógyellátás,
b) lakásfenntartási támogatás,
c) tüzelő támogatás,
e) átmeneti természetbeni támogatás,
f) étkezési támogatás
(2)A Szociális és Gyámügyi Bizottság a pénzben nyújtható ellátások közül az átmeneti segélyt természetben is megállapíthatja.
(1)A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki.
(2)A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
a) járóbeteg- ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre -ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig,
b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá
c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
(1) A szociálisan rászorult személy részére, egészsége megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére a Szociális és Gyámügyi Bizottság méltányosságból közgyógyellátási igazolvány kiállítását rendelheti el.
(2)Méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesíteni elsősorban azt a személyt,
akinél
a) a családjában az egy főre eső havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülállónál a havi 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25-%-át meghaladja.
b)Méltányosságból közgyógyellátás állapítható meg annak a személynek is, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem és a rendszeres gyógyító ellátásának havi költségének különbözete nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át.
Szociális szolgáltatások
Alapellátások
38.§.
A település Képviselő-testülete a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális ellátási formákat biztosítja:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
Étkeztetés
39.§.
Az Szt. 62.§-ban meghatározott étkeztetést a képviselő-testület a melegítő konyhában / Gomba, Rákóczi u.1./ , illetve házhoz szállítás útján biztosítja.
Házi segítségnyújtás
40.§.
A Szt. 63.§-a részletesen rendelkezik a házi segítségnyújtásra való jogosultságról, a jogosultakról és a díjazásukról.
Családsegítés
41.§.
A képviselő-testület az Szt. 64-65./A §-aiban meghatározott családsegítő szolgáltatást a Monori Családgondozó és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
(1)Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)Ezen rendelet 9 §. (2) bekezdés és a 19.§(1) bekezdése 2006. április l-én
a 36. § és a 37.§. pedig 2006. július l-én lép hatályba.
- 20-
(1)A rendeletben nem szabályozott kérdésekre az 1993. évi III. törvény,
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gomba Község
Önkormányzati Képviselő-testületének a 13/2003.(X.9.) , és a 13/2005.(IX.30./ valamint a 12/2004. /VII.11./ sz. rendelete.
G o m b a, 2006. február 23.
Kis József Maczó Jánosné
polgármester körjegyző
Ezen önkormányzati rendelet 2006. március 24-től -
2006. április 8-ig, 15 napra kihirdetést nyert.
G o m b a , 2006. április 10.
Kis József Maczó Jánosné
polgármester körjegyző