hatályon kívül helyezett rendelet

Hatályon kívül helyezte az 5/2009. (III.27.) sz. rendelet 23. § (2) bekezdése

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban Gyvt.) kapott felhatalmazása alapján – figyelemmel a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) szabályaira - a pénzbeli és természetben gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

(1) E rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel- a Gomba község területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint- ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik- a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, valamint a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire.

(3) Gomba község közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is kiterjed, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(1) E rendelet alkalmazásában a Gyvt. és a Gyer. fogalom meghatározásait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat eljárására a Gyvt., a Gyer és e rendelet mellett a közigazgatási hatósági

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (Ket) rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(3) E rendelet által nem szabályozott kérdésekben a Gyvt. valamint a Gyer. Rendelkezései az irányadók.

(4) A Gyvt. által a képviselő testület hatáskörébe adott feladat – és hatásköröket e rendeletben meghatározottak szerint az Ötv. 9.§ (3) bekezdése alapján - átadott hatáskörben – a szociális és gyámügyi bizottság gyakorolja.

(4)Ha jogszabály másként nem rendelkezik e rendeletben foglalt eljárási szabályokat kell

alkalmazni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására

A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(1) A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének jólétének a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése illetve a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése.

(2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

A gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat az Monor és Térsége Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat valamint az önkormányzat által fenntartott óvoda, és általános iskolai napközi ( a továbbiakban: intézmény) közreműködésével biztosítja.

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás

(1)A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését.

(2) A gyermekjóléti szolgálat nevelési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a Gyvt-ben meghatározottak alapján együttműködve a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézménnyel, szervezetekkel, és személyekkel.

(1) Az ellátások iránti kérelmet személyesen a Polgármesteri Hivatalban vagy póstai úton

A Gyvt. 18. §. (4) bekezdés szerinti személyek a gyermekvédelmi ellátások megállapítását a Polgármesteri Hivatalban kezdeményezhetik. Ilyen kezdeményezés alapján a Hivatal veszi fel a kapcsolatot az ügyféllel.

(2) A kérelmet kizárólag a Polgármesteri Hivatal által megszerkesztett kérőlapon lehet előterjeszteni. Ettől eltérő esetben a kérelmezőt – az Ket. vonatkozó szabályai szerint, postai úton beérkezett kérelem esetében a megfelelő kérőlap egyidejű megküldésével – hiánypótlásra kell felszólítani. A kérőlapoknak olyan adattartalmúnak kell lenniük, amelyek alapján biztosítható a Gyvt. 138. §. (1) bekezdése szerinti nyilvántartás teljes körű vezetése.

(3) A Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni arról, hogy a kérőlapok folyamatosan rendelkezésre álljanak.

(4) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzattal a szociális helyzetének feltárásában.

(5) A Gyvt. 129. §. (2) bekezdése alapján az ellátást igénylő kérelmező az ellátásra való

jogosultsága elbírálásához kötelezhető arra, hogy családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, illetve azokat igazolja.

(6) Munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem igazolása csak a munkáltató (foglalkoztató) által kiállított igazolással lehetséges. Egyéb jövedelmek igazolása csak okirattal, két tanú aláírásával ellátott magánokirattal vagy az önkormányzat nyilvántartásában fellelhető adat alapján fogadható el. Magánszemélyek vállalkozási tevékenységéből (egyéni és társas vállalkozás) származó jövedelemként az APEH által igazolt jövedelmet kell irányadónak tekinteni. Az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.

(7) A jövedelem számításánál a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetében három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig egy évet kell figyelembe venni.

(8) A gyermekvédelmi ellátást igénylő kérelmező vagyoni helyzete az eljárás során a Gyvt.

130. §. és a Gyer. 9. §-a alapján környezettanulmány felvételével is vizsgálható, a Ket. szemlére vonatkozó szabályai szerint. A kérelmező a környezettanulmány felvételében köteles együttműködni.

(9) Ha az elvégzett környezettanulmány megállapítása vagy a hivatalos tudomás szerint a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a kérelmező által szolgáltatott adatoknak, a kérelmező kötelezhető arra, hogy a Gyvt. 129. § (2) bekezdése alapján az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló – 6 hónapi időtartamra terjedő számla - dokumentumokat benyújtsa. Ha ez alapján a fenntartási költségek meghaladják a nyilatkozott jövedelmet és a kérelmező a többletkiadások forrására elfogadható magyarázatot nem tud szolgáltatni, a kérelem elutasítható.

(10) Amennyiben a kérelmező nem csatolja a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelméhez, vagy a környezettanulmány felvételét indokolatlanul akadályozza (pl. az ügyintézőt nem engedi be az ingatlanára, a feltett kérdésre nem ,vagy nem megfelelő teljességgel válaszol ), vagy a környezettanulmány időpontjáról szóló előzetes értesítés átvétele ellenére nem tartózkodik otthon és nem menti ki magát), vagy a szociális helyzetére vonatkozóan a tényállás tisztázását más módon akadályozza, úgy a kérelmét a Ket.. 51. § (1) bekezdése alapján kell elbírálni.

(11) Hiánypótlási kötelezettség elmulasztása esetén a kérelmet a döntésre jogosult érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(12) Az ellátások kifizetése a jogerős vagy előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a gazdálkodási csoport feladata, aki az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet.

bd.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként természetbeni születési támogatás

(1) A születési támogatás a gyermek születésekor, a gyermek neveléséhez nyújtott egyösszegű hozzájárulás.

(2) Születési támogatásra jogosultak a 2008. december 31. napja után született gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők, amennyiben

a) legalább az egyik szülő - a gyermek születésekor, és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban - megszakítás nélkül gombai állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és

b) a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, a gyermeket egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének négyszeresét, és

c) a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a Gyvt. 19. § (7) bekezdése által meghatározott értéket.

(3) A születési támogatást a szülő a gyermek születését követő 6 hónapon belül igényelheti. A határidő elmulasztása jogvesztő.

b) a szülő/törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásban neveli,

c) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát

(1) A születési támogatás tárgy év január 1-től december 31-ig alkalmazandó összegét Gomba Község Önkormányzatának mindenkori költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) A születési támogatásra való jogosultságról a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

(3) A születési támogatás összegét a Polgármesteri Hivatal a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül utalja át a szülők által meghatározott bankszámlára. Bankszámla hiányában a kifizetés postai úton történik.

(4) A születési támogatás összegének megállapítására a gyermek születésének napja az irányadó. Akkor is a születés napján érvényes születési támogatás összegét kell megállapítani, ha a jogosultságot megállapító határozat a születést követő évben emelkedett jogerőre.

(5) A születési támogatásban részesültekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(6) A születési támogatás elsősorban a 7. § aa) pontjában meghatározott pénzbeli támogatásként, de a védőnő javaslata alapján a 7. § bd) pontjában jelölt természetbeni támogatásként is megállapítható a (2) bekezdésben foglalt értékhatárnak megfelelően, amennyiben a szülők életvitele ezt indokolja.

(1) A gyermekvédelmi támogatás megállapítására a Gyvt. 21. §-a szerinti szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a támogatásban az a gyermek vagy – a gyermek védelmére tekintettel – a gyermeket gondozó család részesíthető, ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 százalékát, illetve a Gyvt.19.§. (2) bek. a) pontban foglalt esetekben a 160 százalékát és a család nem rendelkezik a (Gyvt. 19.§ (7) bekezdése szerinti) vagyonnal.

(2) A jövedelemszámításnál család alatt az egy lakásban élő hozzátartozókat kell érteni.

(3) A kérelemből – mint a támogatás indoka - egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a család

(időszakosan vagy tartósan) létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető konkrét élethelyzetbe került. A létfenntartást veszélyeztető helyzetnek valósnak és a család létfenntartásával közvetlenül kapcsolatosnak kell lennie. Ezt a kérelemben pontosan meg kell jelölni és csatolni kell az ezt alátámasztó iratokat és bizonyítékokat.

(4)Az (l) bekezdésben foglalt jövedelemhatáron belüli nem időszaki támogatásokról a Képviselő Testület dönt.

(5)A Képviselő Testület különösen indokolt egyedi esetben, kivételes méltányosságból a támogatásra való jogosultság elbírálása során, az (1) bekezdés szerinti jövedelemhatároktól a legfeljebb 50 százalékkal eltérhet.

(6)Egy család, egy naptári évben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100 százalékáig, de legfeljebb 3 alkalommal részesülhet támogatásban.

(7) A támogatás a gyermek törvényes képviselőjének fizetendő ki. A felvett támogatásról a kérelmezőt kötelezni lehet az elszámolásra, melyet a folyósítástól számított 30 napon belülre kell meghatározni. Erről a határozatban rendelkezni kell. E kötelezettsége elmulasztása esetén az elszámolás maradéktalan teljesítéséig - életveszély vagy súlyos veszélyhelyzet elhárításának esetét kivéve - újabb támogatás nem állapítható meg a családnak vagy a gyereknek.

(8) A támogatás – záros elszámolási határidő tűzésével - indokolt esetben – külön kérésre közvetlenül az ellátást biztosító intézménynek, illetve a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának is kifizethető. Erről valamint az elszámolás módjáról és határidejéről a határozatban rendelkezni kell.

(l) A havi rendszerességgel folyósított időszaki pénzbeli támogatás legfeljebb 6 hónapig tarthat. Összege havonta nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 százalékát, és nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 százalékánál. A képviselő testület dönthet úgy is, hogy – a kérelmező valós igényeinek megfelelően – havonta más-más összegű támogatást állapít meg.

(2) Az időszaki pénzbeli támogatás egy összegben nem fizethető ki, folyósítása havonként történik.

(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás – annak formájának pontos és végrehajtható határozati megállapításával - a Gyvt. 28. §-a szerint természetben is nyújtható elsősorban akkor, amikor a kérelem természetben is megállapítható támogatásra irányul vagy alaposan feltételezhető, hogy a törvényes képviselő a pénzbeli támogatást nem a gyermek érdekeinek megfelelően használná fel.

(2) A kérelmező igénye e vonatkozásban a hatáskörrel rendelkező szervet nem köti.

(3) A támogatás természetbeli megállapítását követően az ellátásnak a jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(l) A képviselő-testület a helyi általános iskolában, valamint a közép és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók részére, beiskolázási támogatást nyújt, melynek összegét évente állapítja meg.

(2) A beiskolázási támogatáshoz a közép és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulóktól iskolalátogatási igazolást kell bekérni.

(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult gyermek részére menzatérítés állapítható meg az oktatási-nevelési évre vonatkozóan, ha óvodában illetve közoktatási intézményben, nappali rendszerű oktatásban és étkeztetésben részesül.

a.) Az 50 százalékos normatív kedvezményben részesülő gyermek étkezése után a kedvezménnyel nem fedezett étkezési díj egésze lehet.

b.) Normatív kedvezményben nem részesülő gyermek esetében a támogatás a teljes étkezési díj térítéséig terjedhet.

(4) A menzatérítés kifizetése közvetlenül az intézménynek történik, a gyerek tényleges étkezéséről utólagosan kibocsátott számla alapján.

(5) A menzatérítés megállapításakor a normatív kedvezményekre vonatkozóan a szülőtől nyilatkozat kérhető.

(1) E rendelet alapján természetben nyújtott támogatásként az önkormányzat a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás támogatását biztosítja az 1-2 éves korosztály számára.

(2) A támogatást az egy évet betöltött, de két éves kort még el nem ért gyermekek szülei/törvényes képviselői igényelhetik az erre rendszeresített nyomtatványon.

(3) A támogatás a (2) bekezdés szerinti megfelelés esetén önkéntes alapon történik.

(4) A támogatási jogosultság megállapításáról - a képviselő-testület által átruházott hatáskörben -a polgármester határozatban dönt.

(5) A vakcina beszerzéséről és felhasználásának megszervezéséről, valamint a szükséges nyilvántartás vezetéséről az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő gondoskodik.”

(1) A Szociális és Gyámügyi Bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a

(2)E rendelet kihirdetését követően lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben meghatározott módon gondoskodik.

[1] Módosította a 2/2009. (II.6.) sz. rendelet.

[2] Módosította a 2/2009. (II.6.) sz. rendelet 1. §-a Hatályos: 2009. január 1-től

[3] Kiegészítette a 2/2009. (II.6.) sz. rendelet 1. §-a Hatályos 2009. január 1-től

[4] Kiegészítette a 2/2009. (II.6.) sz. rendelet 1. §-a Hatályos 2009. január 1-től

[5] Módosította a 2/2009. (II.6.) sz. rendelet. Hatályos: 2009. január 1-től