Szociális rendelet 9/2012. (IV.13.)

a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés ba) és bb) pontjaiban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 132. § (4) bekezdésébe, kapott felhatalmazással élve, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Gomba község közigazgatási területén - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32/A. § (1) bekezdésével összhangban - érvényes lakcímmel rendelkező, az Szt. 3. § (1) bekezdés a) - d) pontjaiban, és az Szt. 3. § (3) bekezdésében megjelölt személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében megjelölt ellátások vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.

(3) A rendelet hatálya az aktív korúak ellátása és az önkormányzati segély kivételével azon hajléktalan személyekre terjed ki, akik tartózkodási helyként Gomba község közigazgatási területét jelölik meg az ellátás igénylésekor.

2. § A rendelet tárgyi hatálya az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki.

1. család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége

2. háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége

3. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy

5. pénzbeli ellátások: önkormányzati segély, babakelengye támogatás, kamatmentes kölcsön, önkormányzati ápolási díj, rendszeres szociális segély

6. természetbeni ellátások: adósságkezelési szolgáltatás, közgyógyellátás

7. állástalan, munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik

8. egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy

4. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor - ha az Szt. és a Korm. r. vagy e rendelet másként nem rendelkezik - az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

5. § Nem állapítható meg pénzbeli és természetbeni ellátás, ha a kérelmező vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett vagy származtatott joga fennáll.

~~6. §~~ [1](1) Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az Szt-ben meghatározott hatásköreit az e rendelet 12. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt kivétellel a polgármesterre ruházza át.

8. § [3]A pénzbeli ellátásban részesülő - a polgármester ellentétes tartalmú döntése hiányában - nem köteles elszámolni a szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatás felhasználásáról.

9. § (1) Az ellátásra irányuló kérelmet - ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Gombai Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni a Korm. r. 1. §-ában meghatározott adatokat, és a kért támogatás igénylésének indokolását.

(3) Ha az Szt.,és a Korm. r. másképpen nem rendelkezik a kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles a saját maga és a vele egy háztartásban, vagy családban élő személyek vagyoni -, jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott igazolás lehet különösen a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés.

(5)[4] Az ápolási díj kérelemhez be kell nyújtani a Korm. r. 1. mellékletével meghatározott vagyonnyilatkozatot.

(6) Állástalan, munkanélküli, vagy havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező részére ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha e rendelet 3. § 7. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és az erről szóló igazolást benyújtotta. E rendelkezés alól kivételt képez az önkormányzati ápolási díjat igénylő kérelmező, illetve ha a kérelmező igazolással alátámasztott okból - így különösen: jelentős mértékű össz–szervezeti egészségkárosodás, egyéb súlyos betegség, vagy jogszabályi rendelkezés erejénél fogva – nem tud megfelelni a 3. § 7. pontjában meghatározott követelménynek.

10. § (1) A szociális ellátás iránti kérelemhez - jogszabályban előírtakon kívül - csatolni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt igazolásokat.

(2) Tizennyolcadik életévét betöltött gyermek tanulói jogviszonyát iskolalátogatási lappal kell igazolni.

(3) A jogosultság megállapítására az Szt. 10. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó szociális rászorultságtól függő ellátások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni.

(5) A vállalkozó jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes állami adóhatóság igazolása szükséges. A vállalkozási tevékenység az Szt. 10. § (5) bekezdésében foglalt esetben tekinthető megszűntnek.

(6) A gyermektartásdíjat - amennyiben az rendelkezésre áll - a megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti vagy eredetivel megegyező hiteles másolatával kell igazolni.

11. § Mellőzhető a környezettanulmány felvétele, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem következett be változás.

12. § (1) Önkormányzati segély nyújtható pénzbeli vagy természetbeni ellátásként a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy és családja részére az e rendeletben meghatározott célok és feltételek alapján.

a) élelmiszer vásárlása céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

b) igazolással alátámasztott, nem várt többletkiadás keletkezése, vagy rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén, így különösen betegséghez, illetőleg gyógyszerek beszerzéséhez, elemi kár elhárításához, vagy káresemény bekövetkezéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

c) fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át nem haladja meg.

d) gyermekhez, illetőleg a gyermek neveléséhez kapcsolódó célból, így különösen a gyermek iskoláztatásához, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

e) [5]halálesethez, illetőleg temetéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

f) az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg,

g) természetbeni támogatásként a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás biztosításával az egy évet betöltött, de két éves kort még el nem ért gyermekek szülei részére, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg,

h) [6]természetbeni támogatásként a méhnyakrák elleni - kettő részletből álló - védőoltás második részoltása költségének átvállalásával a gombai lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező 13-14 éves leánygyermekek számára, amennyiben az önkormányzat részére a szülő/törvényes képviselő igazolja az első részoltás térítési díjának befizetését, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg,

i) kamatmentes kölcsön formájában az e rendelet 17-20. §-aiban meghatározott részletszabályok szerint.

13. § (1) Az élelmiszer vásárlása céljából megállapított önkormányzati segély megállapítható összege alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 25 %-a lehet. Az önkormányzati segély élelmiszer vásárlása céljából - figyelemmel a 14. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre – egy naptári évben maximálisan négy alkalommal állapítható meg.

(2) Az igazolással alátámasztott rendkívüli élethelyzet bekövetkezése, vagy nem várt többletkiadás keletkezése okán megállapított önkormányzati segély egy naptári évben - figyelemmel a 14. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre – maximálisan két alkalommal állapítható meg, továbbá az alkalmanként adható összeg maximum az igazolt költségek összege, de legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a lehet.

(3)[7] A fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából nyújtott önkormányzati segély - figyelemmel a 14. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre – egy naptári évben egy alkalommal állapítható meg, összege maximálisan az öregségi nyugdíjminimum 50 %-a lehet. A fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából kérelmezhető önkormányzati segély – figyelemmel a fűtési időszakra – október 1. napjától március 31. napjáig igényelhető.

(4) A gyermekhez, illetőleg neveléséhez kapcsolódó célból megállapított önkormányzati segély egy naptári évben - gyermekenként - legfeljebb két alkalommal állapítható meg, összege gyermekenként és alkalmanként - figyelemmel a 14. § (2) bekezdésében foglaltakra – maximum az öregségi nyugdíjminimum 25 %-a lehet.

(5) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított önkormányzati segély összege 30.000,- Ft.

(6) A halálesettel, illetőleg temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából megállapított önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíjminimum 60 %-a lehet

14. § (1) A 12. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott célokból megállapított segélyek együttes összege egy naptári éven belül nem haladhatja meg családonként az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

(2) A 12. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott célokból adható önkormányzati segélyek egy naptári éven belül megállapítható együttes összege nem haladhatja meg családonként az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át.

(3) A halálesettel, illetőleg temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából megállapítandó önkormányzati segély iránti kérelmet a temetési számla keltétől számított 60 napon belül kell benyújtani, mely jogvesztő határidő. A kérelem kedvező elbírálása esetén, az önkormányzati segély megállapításának tényét és összegét a temetési számlán rögzíteni kell.

(4) A 12. § (2) bekezdés e)-h) pontja alapján benyújtott önkormányzati segély iránti kérelmeket az egyéb célból benyújtott kérelmektől függetlenül kell elbírálni.

(5) A megállapított önkormányzati segélyt a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, de legkésőbb 15 napon belül kell folyósítani.

15. § (1) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított önkormányzati segélyre jogosultak a gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők, amennyiben legalább az egyik szülő - a gyermek születésekor, és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban - megszakítás nélkül gombai állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított önkormányzati segélyt a szülő a gyermek születését követő 6 hónapon belül igényelheti. A határidő elmulasztása jogvesztő.

b) a szülő/törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásban neveli,

(4) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából megállapított önkormányzati segélyt elsősorban pénzbeli támogatásként kell megállapítani. Amennyiben a szülő(k) életvitele indokolja, a védőnő javaslata alapján természetbeni támogatásként is megállapítható.

16. § A 12. § (2) bekezdés g) és h) pontjaival biztosított védőoltásokhoz a vakcina beszerzéséről és felhasználásának megszervezéséről, valamint a szükséges nyilvántartás vezetéséről az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő gondoskodik

17. § (1) Kamatmentes kölcsön nyújtható a mindenkori költségvetésben biztosított előirányzat terhére

a) rendkívüli élethelyzet bekövetkezésekor, így különösen: baleset, súlyos betegség, közeli hozzátartozó halála, elemi kár esetén,

b) közüzemi díjhátralék, vagy adó- és adók módjára behajtható köztartozás rendezéséhez,

c) közművesítési hozzájárulás megfizetéséhez, amennyiben a hozzájárulás megfizetése a talajterhelési díjfizetési kötelezettség megszüntetését eredményezi.

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, de nem éri el egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át és

b) vagyoni körülményeinek mérlegelése alapján a kölcsön visszafizetése előre láthatóan biztosított, és

c) olyan készfizető kezest állít, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, vagy a tulajdonában lévő ingatlanra vállalja az önálló zálogjogot alapító szerződés aláírását és a zálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzési és törlési költségeinek megfizetését.

(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetése kizárólag akkor tekinthető biztosítottnak, ha a havi törlesztő összeg nem haladja meg a családnak a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett, összes bevételének és igazolt havi kiadásai különbözetének 50 %-át.

(4) A (3) bekezdés szempontjából havi kiadásnak minősülnek különösen az alábbiak:

(5) A kamatmentes kölcsön megállapításának feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző havi, a (4) bekezdés a) – g) pontok szerinti kiadásait igazolja, a h) pont szerinti kiadásokról írásbeli nyilatkozatot tegyen.

(6) Amennyiben a mindenkori költségvetésben rendelkezésre álló előirányzat nem biztosít fedezetet kamatmentes kölcsönre, a kérelmet el kell utasítani.

18. § (1) A kamatmentes kölcsön felső határa 300.000,- Ft. Kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a felső határ további maximum 100.000,- Ft-tal növelhető.

(2) A kamatmentes kölcsön - szerződésben rögzített feltételek mellett - legfeljebb 2 évi időtartamra adható.

(3) A törlesztés időtartamát a kérelmező jövedelmi viszonyaitól függően kell megállapítani.

(4) A kamatmentes kölcsön folyósításáról a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell gondoskodni.

(5) A 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott kölcsönösszeget közvetlenül a hátralékot nyilvántartó szervnek kell átutalni.

19. § A kamatmentes kölcsön visszafizetésére biztosított időtartam alatt a kölcsönben részesülő és családjának más tagja részére újabb kamatmentes kölcsön nem állapítható meg.

20. § (1) Amennyiben a kamatmentes kölcsönben részesülő felszólítás ellenére sem tesz eleget a kölcsönszerződésben rögzített részletfizetési kötelezettségének, úgy a kamatmentes kölcsönből még fennálló tartozás a fizetési felszólításban meghatározott napon egy összegben esedékessé válik.

(2) A kamatmentes kölcsön folyósítója az (1) bekezdés alapján egy összegben esedékessé vált tartozás behajtása érdekében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései szerint jár el.

(3) A kölcsön folyósítása és visszafizetése közötti időben az igénylő önhibáján kívül bekövetkező, méltánylást érdemlő ok miatt a kölcsön visszafizetésére - a részletfizetési határidő előtt benyújtott kérelem esetén - legfeljebb 6 havi halasztás adható. A részletfizetési határidő eredménytelen elteltét követően halasztási kérelem nem nyújtható be, halasztás nem engedélyezhető.

21. § (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, vagy rendszeres szociális segélyre válik jogosulttá, az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gyomtalanítása

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására,

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotról az aktív korúak ellátása iránti kérelemmel egyidejűleg a lakókörnyezete rendezettségéről nyilatkozni, majd a megfelelő állapotot, a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. A nyilatkozat a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A jogosultság feltételeként e rendeletben foglalt szabályok betartását a jegyző ellenőrizheti.

22. § (1) A Képviselő-testület a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként az aktív korúak ellátására jogosult személy részére az Szt. 37/A. §-ában rögzített együttműködési kötelezettség teljesítésére a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (a továbbiakban: Szolgálat) jelöli ki.

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy a Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, írásban megállapodik a beilleszkedést segítő programról, valamint teljesíti az abban foglaltakat.

a) egyéni készség-, és képességfejlesztő foglalkozás (Munkatanácsadás),

(3) A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy a Szolgálattal történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:

a) meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül a Szolgálat családgondozójánál,

b) részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését segítő program kidolgozásában,

c) megállapodást kell kötnie a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül,

d) eleget kell tennie a beilleszkedését segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak,

(4) A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a) nem jelenik meg az (3) bekezdés a) pontjában előírt határidőben a Szolgálatnál,

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Szolgálat az alábbiak szerint jár el:

a) az (4) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt esetekben három munkanapon belül megkeresi a jogosultat, és megvizsgálja a mulasztás okát. Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy

aa) önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének – melyet az akadályoztatás megszűnését követő nyolc napon belül igazolni köteles – akkor megkezdi, illetve folytatja az együttműködést;

ab) önhibájából nem tett eleget kötelezettségének, nyolc napon belül jelzi a jogosultságot megállapító szervnek az együttműködés létrejöttének elmaradását, illetve megszegését.

23. § (1) Az a kérelmező, aki lakásfenntartási támogatásra válik jogosulttá, az Szt. 38. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gyomtalanítása

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotról a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemmel egyidejűleg a lakókörnyezete rendezettségéről nyilatkozni, majd a megfelelő állapotot, a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. A nyilatkozatot a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A jogosultság feltételeként e rendeletben foglalt szabályok betartását a jegyző ellenőrizheti.

24. § (1) Ápolási díj állapítható meg annak a nagykorú személynek, aki:

a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg Ptk. 685. § b) pont szerinti hozzátartozójának gondozását végzi, és

d) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és

e) az ápoló és családja nem rendelkezik a Szt.-ben meghatározott vagyonnal.

(2) Ápolási díjat igénylő a kérelemmel egyidőben az ápolásra való alkalmasságáról a Hivatalnak háziorvosi igazolást nyújt be.

a) ha az ápolást végző személy az Szt. 41. § (1) bekezdése, vagy 43/A. § (1) bekezdése alapján válik ápolási díjra jogosulttá, vagy

b) az Szt. 42. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, különösen, ha az ápoló önhibájából nem biztosítja az ápolt személy szükséges felügyeletét, vagy az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásával elhanyagolja gondozását, ápolását.

(4) Az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak minősül különösen:

c) az ápolt állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása,

d) ha az ápoló az ápoltnak az orvos által előírt kezeléseken való megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, az ápolt mielőbbi felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem biztosítja,

e) az ápoló az orvos által az ápolt részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, vagy az ápolt megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik,

f) az ápoló az ápolt orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy azt akadályozza, vagy

(5) Az ápolást végző személyt kötelezettségeinek teljesítésében a jegyző ellenőrzi. A jegyző az ellenőrzés során jogosult a családdal rendszeresen kapcsolatot tartani, mely alkalmával meggyőződik az állandó felügyelet biztosításáról, annak módjáról, az ápolási és gondozási tevékenység teljesítésének mikéntjéről.

(6) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(7) Az ápolási díjat a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.

25. § Az Szt. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítése alól - kérelemre - teljes mértékben mentesíti a 18 év alatti eltemetésre köteles személyt.

26. § (1) Méltányossági alapon közgyógyellátási jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek

a) a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élő esetében a 210 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

b) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem és a rendszeres gyógyító ellátása havi költségének különbözete nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közgyógyellátási jogosultság megállapítására irányuló kérelmeket a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a polgármester határozatban bírálja el.

27. § (1) A tanyagondnoki szolgálat - melynek fenntartója a GTÜ Gomba Község Településüzemeltető, Településfejlesztő és Szociális Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft) - közreműködik a településen az étkeztetés biztosításában.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása érdekében együttműködési megállapodásban rögzíti a GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft-vel a tanyagondnoki feladat, mint átadott önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét.

(3) Amennyiben a tanyagondnoki szolgálat által ellátott területen élő lakosok részére az étkeztetés megállapításra kerül, részükre a GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft alkalmazásában álló tanyagondnok szállítja ki az ebédet.

28. § (1)[8] Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmeket a szociális alapszolgáltatás fenntartójának képviselője bírálja el.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásra vonatkozóan az ellátottal Szt. 94/C. § (3) bekezdésében rögzített adattartalommal megállapodást kell kötni.

29. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

f) annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

30. § (1) Az étkeztetés biztosítása esetén szociálisan rászorultnak tekintendő:

a) egyedül élő és egészségi állapota miatt önmaga ellátására tartósan vagy átmenetileg nem képes, vagy

f) 12 hónapnál régebben nyilvántartott együttműködő álláskereső, vagy

h) az a) pontban meghatározott életkort el nem ért rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban részesül, vagy

31. § (1) Az étkeztetés iránti kérelem benyújtása során a rászorultság igazolására alábbi dokumentumokat kell csatolni:

d) szenvedélybetegség fennállásáról házi- vagy szakorvosi igazolás, vagy

e) illetékes munkaügyi központ kirendeltségének az álláskeresőkénti nyilvántartásra vonatkozó igazolása, vagy

f) a rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást a megállapító nyugdíjfolyósító szerv határozata ,igazolása,

a) az étkeztetésre való jogosultság megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig szólt és a határozott idő vagy a feltétel bekövetkezett,

b) az ellátott az étkeztetést előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az étkeztetést lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését a részére tértivevényes levélként megküldött figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne,

33. § [10] Az étkeztetés megszüntetéséről a szociális alapszolgáltatás fenntartójának képviselője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt, vagy hozzátartozóját.

34. § (1) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj összege - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - megegyezik az intézményi térítési díj összegével.

(2) Az étkeztetés igénybe vételéért térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott térítési díj fizetésére kötelezett köteles fizetni.

(3) A fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelemnek a 30 %-át.

(4) A térítési díj fizetésére kötelezett - az GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft által rendelkezésre bocsátott befizetési utalványon, vagy átutalással - havonta előre, tárgyhó 15. napjáig egy összegben köteles megfizetni a térítési díjat.

a) 147,- Ft + ÁFA, amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át,

b) 186,- Ft + ÁFA, amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg annak 300 %-át,

c) 245,- Ft + ÁFA, amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A fizetendő személyi térítési díjat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet szabályaira figyelemmel kell megállapítani.

35/A §[12] Gomba Község közigazgatási területén a házi-segítségnyújtás során alkalmazásra kerülő óradíjat - az ellátó intézmény fenntartójaként - Monor Város Önkormányzata állapítja meg.

36. § (1) A Képviselő-testület szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(3)[13] A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl:

e) a Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója által delegált személy.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2012. (IV. 13.) önkormányzati rendelete, valamint a gyermekvédelmi támogatásokról szóló 5/2009. (III. 27.) önkormányzati rendelete.

(3) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően indult eljárásokra az eljárás megindulásakor hatályos önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.

[1] Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

[2]

[3] Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

[4] Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

[5] Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

[6] A 12. § (2) bekezdés h) pontját a 22/2014. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 2014. október 25. napjától módosította, majd ugyanezen rendelet 2. § (2) bekezdése a h) pontot 2014. december 31. napjától hatályon kívül helyezte.

[7] Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

[8] Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

[9] Hatályon kívül helyezte a 25/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése

[10]Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

[11] Kiegészítette a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

[12] Kiegészítette a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

[13] Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

29/2013. (XII. 17..) önkormányzati rendelethez

NYILATKOZAT

Az aktív korúak ellátását vagy lakásfenntartási támogatást igénylő lakókörnyezetéről

Alulírott:

Név: …………………………………………………………………………………………….

Születési idő: ……………………………………………………………………………………

Anyja neve: ……………………………………………………………………………………..

Lakcím: …………………………………………………………………………………………

szám alatti lakos, mint aktív korúak ellátását/lakásfenntartási támogatást[2] igénylő büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam lakott ingatlan lakókörnyezetének rendezettsége megfelel a …………………….. önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek az alábbiak szerint:

a) az általam lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata megvalósul,

b) a lakáshoz tartozó udvart, kertet rendben tartom, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kertet rendeltetésszerű használom, művelem, gyomtalanítom,

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről gondoskodom, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására,

e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint valósul meg:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartásáról, takarításáról gondoskodom,

eb) vizes helyiség és illemhelyet rendeltetésszerű használom, rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről gondoskodom,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről gondoskodom,

g) az állattartásra vonatkozó szabályokat betartom

Nyilatkozom, hogy a kötelező szemétszállítási szolgáltatást igénybe veszem, és a díjat megfizetem.

Tudomásul veszem, hogy a nyilatkozatomban foglaltakat a jegyző ellenőrizheti. Amennyiben az ellenőrzés során a lakókörnyezetemet ellenőrzés során nem a nyilatkozatomban foglaltak szerinti rendben találja, és a kiadott felszólításra határidőre lakókörnyezetemet nem teszem rendbe, a szociális ellátás megszüntetésre kerül.

Gomba, 20…. év. ………………………hó……..nap

……………………………………

igénylő aláírása

[1] A 12.§ (2) bekezdés h) pontját a 22/2014. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 2014. október 25. napjától módosította, majd ugyanezen rendelet 2.§ (2) bekezdése a h) pontot 2014. december 31. napjától hatályon kívü helyezéséről rendelkezik.

[2] A megfelelő ellátási jogcím aláhúzandó!