Gomba Község Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2007. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról[1]

 

 

/egységes szerkezetben a 19/2008. (V.30.)., a 19/2010. (X.15.), a 27/2010. (XII.10.),  a 11/2012. (IV.13.)  és a 14/2012. (IV. 13.), a 18/2012. (VI.29.)  és a 26/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendeletekkel/

 

Hatályon kívül helyezte a 24/2014. (X. 21.) 48.§ (1) bekezdése

 

Gomba Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

 

 

 I.      fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. §      (1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gomba Község Önkormányzata

 

            (2) Az önkormányzat székhelye: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 2.

 

2. §      (1) Az önkormányzat jogi személy.

            (2) Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról, adományozásáról rendeletet alkot.

 

 

 II.      fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE

 

Az önkormányzat feladatai

 

3. §[2]     (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni

-          az egészséges ivóvízellátásról,

-          az óvodai nevelésről,

-          az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

-          az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

-          a közvilágításról,

-          a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,

-          a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról,

-          köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

            (2) Az önkormányzat az Ötv. 8. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok közül a helyi közszolgáltatások körében ellátandó feladatait az 1. sz. melléklet 1. pontja szerint határozza meg.

            (3) Az önkormányzat a (2) bekezdéssel meghatározott feladataihoz kapcsolódó - költségvetési szervei alapító okiratában nem szereplő - bevételi és kiadási előirányzatait az önkormányzat költségvetésén belül az 1. sz. melléklet 2. pontjában felsorolt szakfeladatokon tartja nyilván.

 

4. §      (1) Az önkormányzat a 3. § (1) bekezdésben meghatározott kötelező feladatain túl, az 1. számú mellékletben felsorolt feladatai közül maga határozza meg, hogy  -a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően- mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

 

5. §      (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét. Együttműködik e közösségekkel.

            (2) Az SZMSZ 1. számú függeléke határozza meg, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottságai ülésein.

 

Hatáskör - gyakorlás

6. §      (1) Az önkormányzat feladatait és hatásköreit – az Ötv-ben és jelen rendeletben megállapított szabályok szerint – a képviselő-testület gyakorolja.

            (2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

7. §      (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

            (2) A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg visszavonásáról - rendeleti formában - egyedi döntést hoz. Bizottságra ruházható a hatáskör azokban az ügyekben, amelyekben kollektív döntés indokolt, operatív kérdésekben a hatáskör a polgármesterre ruházható.

            (3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

            (4) Az átruházott hatáskör gyakorlása során hozott döntésekről a polgármesternek, a bizottság elnökének a soron következő testületi ülésen be kell számolnia.

 

 III.      fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

8. §      (1) A képviselő-testület tevékenysége a települési képviselők munkáján alapul.

            (2)[3] A képviselő-testület tagjai a polgármester és 6 települési képviselő. A képviselők nevét a  2. számú függelék tartalmazza.

 

9. §      (1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja a hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli

 

 

            (2) Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre, a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása esetén három hónapon belülre kell kitűzni. Nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében április 1-je és az általános választás napja között. Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni. 

 

 

 

 IV.      fejezet

 

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

10. §    A települési képviselő (továbbiakban: képviselő) tevékenységét Gomba község érdekében fejti ki.

 

11. §    (1) A képviselőket  az

-          Ötv. 19. és 20. §-aiban,

-          a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvényben

                   foglaltak alapján illetik a jogok, és terhelik a kötelezettségek.

            (2) A  képviselő  előre  látható  akadályoztatását  köteles  jelezni  a  polgármesternek  –távolléte esetén az alpolgármesternek vagy a jegyzőnek-,  ha a képviselő-testületi illetve bizottsági ülésen nem tud részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

            (3) A képviselő-testület az Ötv. 20. § (2) bekezdésében  kapott  felhatalmazás alapján –figyelemmel a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény előírásaira- 

-          a képviselőnek,

-          a bizottság elnökének, és

-          a bizottság tagjának.

                  külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

            (4) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

 

V.      fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

 

12. §    (1) Az önkormányzati feladatokat Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervei:

-        a polgármester,

-        a képviselő-testület bizottságai,

-        és a képviselő-testület hivatala látják el.

 

 

 

A polgármester

13. §    (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony: választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony.

            (2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

            (3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, illetményének meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület nem ruházhatja át, a jutalom megállapítására vonatkozó hatáskörét nem ruházza át szerveire.

            (5) A polgármester illetményére,jutalmára és költségtérítésére a Pénzügyi Bizottság elnöke –a bizottsági vélemény alapján–  tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

 

14. §    A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [Ötv. 7. § (1)-(2) bek.] a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

 

15. §    (1) A polgármester önkormányzati tevékenysége körében:

                  a)      Biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését. Ennek keretében gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselők munkáját, vezeti a képviselő-testület üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját.

                  b)      Képviseli az önkormányzatot, ennek keretében együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervekkel. Rendszeres kapcsolatot épít ki egyéb érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel, az önkormányzathoz bejelentett önszerveződő közösségekkel.

                  c)      A polgármester a jogszabályban megfogalmazott feladat- és hatáskörén túl ellátja azon feladat- és hatásköröket, mellyel a képviselő-testület megbízza, illetve rá átruházza. A polgármester az átruházott hatáskört nem ruházhatja tovább.

            (2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

                  a)      A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

                  b)      Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

                  c)      A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

                  d)      A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

                  e)      Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

            (3) Fogadóórát tart az önkormányzat székhelyén minden héten szerdán délután 14⁰⁰ órától 16⁰⁰ óráig.

            (4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

 

A képviselő-testület bizottságai

16. §    (1)[4]  A képviselő-testület az általa létrehozott 3 tagú állandó bizottságok összetételét oly módon alakítja ki, hogy a Pénzügyi Bizottság és a Szociális és Gyámügyi Bizottság két tagját a képviselők közül választja, további egy bizottsági tagot pedig a polgármester javaslatára jelöl ki, míg az Ügyrendi Bizottság 3 tagját a képviselők közül választja.

            (2)[5]A létrehozott bizottságok elnevezését és létszámát az alábbiak szerint állapítja meg:

a)      Pénzügyi Bizottság tagjai:                                    2 fő képviselő és

                                                                       1 fő külső tag

b)      Szociális és Gyámügyi Bizottság tagjai:                 2 fő képviselő és

                                                                          1 fő külső tag

c)      Ügyrendi Bizottság  tagjai:                                     3 fő képviselő.

            (3) Az állandó bizottságok személyi összetételét a 3. számú függelék tartalmazza.

(4) Az állandó bizottságok azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

 

17. §    (1) A képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

18. §    (1) A bizottságok önálló előterjesztést készítenek, valamint véleményezik a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket, ellenőrzik a határozatok végrehajtását. Ellenőrizhetik – feladatkörüket érintően – a polgármesteri hivatal és intézmények munkáját. Képviselő-testület mindezeken túl, eseti feladatokkal is megbízhatja a bizottságokat.

            (2)[6] A bizottságok önálló munkatervet készítenek a képviselő-testület munkaprogramja és üléstervének elfogadását követő 60 napon belül.

            (3) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a képviselő-testület a 2. számú melléklet szerint állapítja meg.

            (4) A polgármester és a települési képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos vizsgálatot az Ügyrendi Bizottság végzi az 3.sz. mellékletben meghatározottak szerint.

 

A képviselő-testület hivatala

19. §    (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

            (2) A képviselő-testület –a jegyző javaslata szerint előkészített, polgármester által benyújtott előterjesztés alapján– határozatával hagyja jóvá a polgármesteri hivatal feladat-ellátásának szervezeti kereteit és munkarendjét is meghatározó szervezeti és működési szabályzatot.

            (3)[7] A polgármesteri hivatalban az ügyfélfogadás

                                                hétfőn:            13⁰⁰ - 16⁰⁰,     

                                                szerdán:            8⁰⁰ - 12⁰⁰,   

                                                                       13⁰⁰ - 18⁰⁰,     

                                             pénteken:            8⁰⁰ - 12⁰⁰ óráig tart.

            (4)[8]  A képviselő-testület a polgármesteri hivatalban a köztisztviselők és munkavállalók szabadságának legalább két hét egybefüggő időtartamú kiadása érdekében minden év

a)             július hónapjának utolsó két teljes hetére, és

b)             december 27-től december 31-ig terjedő időszak munkanapjaira - anyakönyvi ügyelet megszervezése mellett - igazgatási szünetet rendel el.

(5)[9] A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja a hivatal működéséhez és az alapító okiratában megjelölt feladatok ellátásához szükséges előirányzatokat, meghatározza a hivatal engedélyezett létszámát.

(6)[10] A Képviselő-testület a hivatal közreműködésével látja el az önkormányzat és Gomba Község Nemzetiségi Önkormányzata között a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ával előírt és megállapodásban rögzített feladatait. A megállapodást e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

 

                       VI.      fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

 

Gazdasági program

20. §    (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

            (2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről, továbbá a képviselő testület alakuló ülését követő  6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

            (3) A jóváhagyott gazdasági programot –az elfogadást követő 15 napon belül- közzé kell tenni Gomba község hivatalos honlapján.

 

Munkaterv

21. §    (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti tárgyév január 31-ig a képviselő-testület elé, melyet a jegyző készít elő.

(3) A munkaterv tervezetére a tárgyévet megelőző év december 31-ig –a jegyző felhívására- javaslatot tehetnek a képviselők, az önkormányzat intézményének vezetője, és a gombai székhelyű önszerveződő közösségek vezetői.

 

22. §    A munkaterv rögzíti a várható önkormányzati feladatokat:

-          az ülések időpontját, helyét,

-          tervezett napirendenként

§  az előterjesztések tárgyát,

§  az előterjesztők meghatározását,

§  az előkészítés felelőseit,

§  a véleményező bizottság(ok) meghatározását.

 

23. §    (1) Az elfogadott munkatervet a jegyző megküldi a képviselőknek és a munkatervbe felvett napirendi pontok előterjesztőinek.

            (2) A jóváhagyott munkatervet –az elfogadást követő 15 napon belül- közzé kell tenni Gomba község hivatalos honlapján és az elfogadást követően megjelenő helyi újságban.

 

A képviselő-testület ülései

24. §    (1)  A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

            (2) A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább hat alkalommal rendes ülést tart.

            (3) Rendkívüli ülést kell összehívnia települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell a tárgyalandó napirendet és annak indokoltságát.

            (4) Rendkívüli ülést kell összehívni abban az esetben is, ha az összehívásra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül egyéb ok indokolja. 

           

 

A képviselő-testület ülésének összehívása

25. §    Az önkormányzati választást követő alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze, a választást követő 15 napon belül. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti a polgármester eskütételéig.

           

26. §    (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését a polgármester (tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester) hívja össze és vezeti. Mindkettőjük egyidejű, tartós akadályoztatása esetén e jog a korelnököt illeti.

            (2) A képviselő-testület üléseit lehetőleg csütörtöki napokra kell összehívni a polgármesteri hivatal tanácskozó termébe. A képviselő-testület az önkormányzat intézményeiben kihelyezett ülést is tarthat.

            (3) Indokolt esetben a polgármester rövid úton is összehívhatja a testület rendkívüli ülését. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

            (4)[11] A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a települési képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. A meghívó mellékletei az írásbeli előterjesztések, és a határozati javaslatok. Ettől eltérni csak kivételesen a polgármester engedélyével lehet.

            (5) A meghívót a polgármester vagy az (1) bekezdésben meghatározott, ülés összehívására jogosult papír alapú, nyomtatott formátumban küldi meg a képviselők részére.

            (6) Az előterjesztések kézbesítésének módját –a zárt ülés anyagának kivételével- a képviselő-testület elektronikus dokumentum formájában határozza meg a képviselő e-mail címére.

            (7) A zárt ülés napirendi pontjának előterjesztését a meghívóval együtt írásban kell kézbesíteni zárt borítékban.

 

 

 

            A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

 

27. §    (1)[12] A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)      a képviselő-testület tagjait,

b)      a jegyzőt,

c)      az előterjesztőt, az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,

d)     az országgyűlési képviselőt,

e)      a kisebbségi szószólót,

f)       az intézmények vezetőit,

g)      Gomba község díszpolgárait,

h)      a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységüket érintő napirend megtárgyalásakor,

i)        azokat a személyeket, akiknek meghívását jogszabály kötelezővé teszi,

j)        akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő és a polgármester megítélése szerint szükséges.”

 

 (2) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kézbesítésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell a meghívónak a helyi hirdetőtáblán való kifüggesztésével, a honlapon történő megjelentetéssel és a helyi kábel-tv  útján.

 

 

Előterjesztések

 

28. §    (1) A napirendek előterjesztése általában írásban történik. Szóbeli előterjesztést kivételesen a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntés alapján lehet felvenni a napirendek közé.

            (2)[13] Az írásbeli előterjesztéseket, a határozati javaslatokat legkésőbb, az ülést megelőző 10 nappal kell leadni a jegyzőnek.

            (3) A jegyző köteles a határozati javaslatokat törvényességi szempontból megvizsgálni, és ezzel kapcsolatos észrevételét az előterjesztővel közölni.

(4) Az előzetes kontroll megtörténtét a jegyző az előterjesztésen kézjegyével igazolja.

(5) Az előterjesztések elkészítésének rendjét, alaki, tartalmi és formai követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

 

Sürgősségi indítvány

 

29. §    (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben – legkésőbb az ülést megelőző második munkanap 12 óráig – a sürgősség tényének megindokolásával, döntési javaslatot is tartalmazó sürgősségi indítvány terjeszthető elő a polgármesterhez.

            (2) A sürgőségi indítványt az ügyrendi bizottság véleményezi.

            (3) Rendelet tervezet sürgősségi indítványként nem nyújtható be.

            (4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel  határoz.

 

A képviselő-testület tanácskozási rendje

 

30. §    A képviselő-testület határozatképes akkor, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést változatlan napirendekkel, 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

 

31. §    (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

            (2) A képviselő-testület:

                  a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg      visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és ál-          lásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tár-       gyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlen-          ségi, kitüntetési és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy tárgyalásakor;

                  b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat       tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

                  c) A testületi ülés előkészítése során be kell szerezni az érintett nyilatkozatát, hogy   beleegyezik-e a nyilvános tárgyalásba. Amennyiben a nyilatkozat nem áll ren-  delkezésre, az érintett legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdése          előtt tehet  –jegyzőkönyvben rögzített– hozzájáruló nyilatkozatot a nyílt ülésen          történő tárgyaláshoz.

            (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetekben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülés anyagába arra jogosulatlan személy nem tekinthet bele.

            (4) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben határozattal dönt.

            (5) A képviselő-testület zárt ülés esetén is biztosítja a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét.      

 

32. §    (1) A polgármester feladatai és jogosítványai az ülés levezetésében:

                   a) megállapítja, és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és bere-        keszti az ülést,

                  b) előterjeszti a napirendi javaslatot,

                  c)   tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről, beszámol az átru-      házott hatáskörben tett intézkedésekről,

                  d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési         javaslatokat,

                  e)   indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását,          ezekre bármely képviselő is javaslatot tehet,

                  f)   megadja, vagy megtagadja, illetve megvonja a szót a hozzászólótól,

                  g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyel-     meztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,

                  h) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény        felmerülésekor,

                  i)  biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki az ülésen méltatlan     magatartást tanúsít, ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthat-       ja, kivéve a  települési képviselőt.

 

33. §    (1) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a képviselő-testület.

            (2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

34. §    (1) Az írásbeli előterjesztés tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

            (2) A polgármester az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként a bizottságok véleményét kell meghallgatni.

            (3) A napirenddel kapcsolatban bármikor szót kérhet az előterjesztő, illetve jegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van.

 

35.§     (1) Az előterjesztőhöz, a napirenddel kapcsolatban a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek.

            (2) Az előterjesztőhöz kérdést intézhet és a vitában részt vehet az is, aki az ülésen nem tanácskozási joggal vesz részt, ha részére a képviselők a szót – egyszerű szótöbbséggel – megadják.

             (3) A napirend vitáját az előterjesztő vagy a polgármester foglalja össze, megfogalmazva a módosító javaslatokat.

 

 

A képviselő-testület döntései

36. §    (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

      (2) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek-, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

 

Határozathozatal

37. §    A polgármester a vita lezárása után elsőként a módosító javaslatokat, majd az eredeti előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

 

38. §    (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

            (2) A határozat meghozatalában – a kizárás alkalmazásának kivételével – köteles minden jelenlévő képviselő részt venni.

 

39. §    A megválasztott képviselők, több mint felének szavazata (minősített többség) szükséges az alábbiakhoz:

                  a) rendeletalkotás,

                  b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

                  c) a törvény által hatáskörbe utalt választás, kinevezés, megbízás,

                  d) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez      való csatlakozás és kiválás,

                  e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi          önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

                  f) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,

                  g) önkormányzati intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

                  h) képviselők kizárása a döntéshozatalból,

                  i) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok elidegenítése,

                  j) helyi népszavazás kiírása,

                  k) zárt ülés elrendelése,

                  l) feloszlás kimondása,

                  m) kereset benyújtása a polgármester ellen.

40. §    (1) A szavazás - a titkos szavazás esetét kivéve – kézfelemeléssel történik. A szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

            (2) A titkos szavazást bármely képviselő indítványozhatja a 31. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

 

41. §    (1) A képviselő-testület – a 9. § (1) bekezdésben rögzítetteken túl -  is elrendelhet névszerinti szavazást.

            (2) A név szerinti szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet.

            (3) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

            (4) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét a jelenléti ív szerint, s a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.

            (5) A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

 

 

42. §    (1)  A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt;

-                a napirendek meghatározásáról,

-                az ügyrendi kérdésekről,

-                a képviselői felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

            (2)  A határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

 

43. §    (1)  A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

            (2)  A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztéséről, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

            (3)  A testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozataira - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

            (4) A zárt ülésen hozott határozatot az ülést vezető hirdeti ki. Kihirdetésnek számít a határozatok felelőseinek történő megküldése is.    

            (5)  A határozatok jelölése: a határozat sorszáma arab számmal [évenként újra kezdődően]  / évszám, zárójelben az ülés dátuma (hó.nap.) számú határozat.  

                  {pl.: 1/ 2008. ( I.01.) sz. határozat}

 

A rendeletalkotás

 

44. §    (1)  Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

            (2)  Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

            (3)  Ha a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről, és felelőséről.

            (4)  A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet / javaslat / kétfordulós tárgyalását is.

            (5)  Rendelet alkotás esetében a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat.

            (6)  A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, az ügyrendi, valamint a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.

            (7)[14]     A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Gomba Község Önkormányzat Képviselő-testületének <a rendelet tárgya> -ról szóló rendelet sorszáma arab számmal [évenként újra kezdődően]  / évszám, zárójelben a kihirdetés dátuma (hó. nap.) számú önkormányzati rendelete {pl.: Gomba Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2007.(XI.27.) sz.  önkormányzati rendelete  }

            (8)  Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

 

45. §    (1) A képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

            (2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a lakosság széles körével meg kell ismertetni.

            (3) A rendelet kihirdetésének minősül a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.  Ezen kihirdetési móddal válik a rendelet hatályossá.

            (4) A kihirdetés tényét a rendeletre rá kell vezetni. A kihirdetési záradék szövegét a jegyző aláírásával hitelesíti.

 

46. §    (1) A képviselő-testület a helyben szokásos közzétételi módnak a következő eljárásokat minősíti:

a)      A helyi önkormányzati rendeletre kihirdetés a 45 § (3) bekezdés szerint.

b)     Önkormányzat internetes honlapján való közzététel,

c)      Értesítés az önkormányzat hirdetőtábláin, a helyi kábeltelevízióban az elfogadott és  kihirdetett rendelet tárgyáról, és egyidejű tájékoztatás, hogy a rendelet képviselő-testület által elfogadott szövegezése megtekinthető a polgármesteri hivatalban és az önkormányzat hivatalos internetes honlapján.

d)     Helyi újságban történő kivonatos, vagy teljes terjedelmű megjelentetés.

 

Interpelláció

47. §    (1) A képviselőt az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben, interpellációs jog illeti meg.

            (2) A képviselők az interpellációt a polgármesterhez, (alpolgármesterhez),  jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez címezhetik.

            (3) Az interpelláció a testületi-ülést megelőző nap 12 óráig írásban terjeszthető elő a polgármesternél.

            (4) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

            (5) A válasz elfogadásáról először az interpelláció előterjesztője nyilatkozik.

            (6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Írásbeli válasz elfogadásáról a következő ülésen dönt a képviselő-testület.

            (7) A képviselő-testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyet bizottság folytat le. A vizsgálatba be kell vonni az interpelláció előterjesztőjét is.

 

Kérdés

48. §    (1). A képviselők a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez, a feladatkörükbe tartozó ügyekben kérdést intézhetnek.

            (2) A kérdést az ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni.

            (3) A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni.

 

A képviselő-testületi ülés dokumentumai

49. §    (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

            (2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

            (3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

            (4)[15] A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

            (5) Az elkészült jegyzőkönyv tartalma – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – megismerhető.

            (6)[16] A jegyző –a kormányhivatalhoz történő megküldéssel egyidőben- gondoskodik az (5) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéséről.

            (7) A képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel nem selejtezhető.

 

 

VII.      fejezet

A BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE

50. §    (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollé-tében – a bizottság képviselő tagjai közül az elnök által felkért személy helyettesíti.

            (2) A polgármester indítványára, illetve ha a bizottsági tagok közül legalább 2 fő kezdeményezi, a napirend megjelölésével a bizottságot össze kell hívni.

            (3) A bizottságok munkájukba külső szakértőt vonhatnak be. Szakértői költség felmerülésekor a szakértő bevonásához a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester és a Pénzügyi Bizottság elnökének egyetértése szükséges.

            (4) A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről, a polgármestert és a jegyzőt értesíteni kell.

            (5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

            (6) A bizottsági ülésről  jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke  ír alá.

 

51. §    A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a képviselő-testületnek.

 

52. §    A polgármester felfüggesztheti a bizottság határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a következő ülésen a képviselő-testület határoz.

 

       VIII.      fejezet

AZ ALPOLGÁRMESTER

 

53.§     (1) A képviselő-testület –az Ötv. 34. §-ának megfelelően, az alakuló ülésen tagjai közül egy fő alpolgármestert választ.

         (2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el.

         (3) A képviselő-testület a társadalmi megbízású alpolgármester részére tiszteletdíjat állapít meg. A tiszteletdíj megállapítását az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti.

         (4) A képviselő-testület a tiszteletdíjat összegszerűen állapítja meg, annak módosítására az éves költségvetés tárgyalásakor a Pénzügyi Bizottság elnöke – a bizottsági vélemény alapján – tesz javaslatot.

         (5) Az alpolgármesternek tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. Az alpolgármestert -választása szerint- a számlával igazolt, szükséges költségének megtérítése helyett költségátalány illeti meg, melynek mértéke a képviselő-testület döntése alapján tiszteletdíja 20-30 %-ának megfelelő összeg.

 

         (6) Ha az alpolgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, az alpolgármestert a képviselő-testület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány (6) bekezdésben meghatározott minimális összege illeti meg.

 

 

     IX.      fejezet

A JEGYZŐ

54. §    (1) A képviselő-testület -a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott feltételeknek és képesítési követelményeknek megfelelő, a nyilvános közzététel és pályázat szabályainak megfelelően lefolytatott eljárás során – nevezi ki a jegyzőt határozatlan időre.

            (2) A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.

            (3) A jegyző helyettesítése a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint biztosított. Előreláthatóan két hónapot meghaladó távolléte esetén a képviselő-testület más település képviselő-testületével kötött megállapodás alapján gondoskodik helyettesítéséről.

 

55. §    (1) A jegyző az Ötv. 36. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakon túlmenően

               a)   törvényességi szempontból felülvizsgál minden testület elé kerülő előterjesz-        tést,

               b) gondoskodik arról, hogy a testület, a polgármesteri hivatal apparátusa a  megje-   lenő jogszabályokról rendszeres tájékoztatást kapjon,

               c)   a közigazgatási hatósági munka törvényességét kiadmányozási jogán, és belső     ellenőrzésén keresztül biztosítja,

               d) folyamatosan tájékozódik az intézmények munkájáról, biztosítja tevékenysé-       gük összhangját,

               e)   évente egy alkalommal köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a hivatal            munkájáról, annak törvényességéről,

               f)   gondoskodik a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek képzéséről, továbbkép-    zéséről,

               g) a polgármester által meghatározott körben fenntartott előzetes véleményezési      és egyetértési jog figyelembevételével gyakorolja a hivatal közszolgálati dol-      gozóival szembeni munkáltatói jogokat,

              

56. §    A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

 

 

    X.      fejezet

KÖZMEGHALLGATÁS

 

57. §    (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás  időpontját és helyét – a helyben szokásos módon – kell kihirdetni.

            (2) A közmeghallgatáson tett közérdekű indítvány vizsgálatáról, a foganatosított intézkedésekről, ezek eredményéről a lakosságot – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell.

 

 

 XI.      Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

 

58. §    A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés törvényben nem szabályozott feltételeit, rendjét, eljárási szabályait.

 

 

 

 XII.      fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJA, VAGYONA

 

59. §    (1) Az önkormányzat éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.

            (2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik, koncepcionális és rendelettervezet szintjén.

            (3) A költségvetési tartalék összegét és felhasználásának módját mindenkor a költségvetési rendeletben kell meghatározni.

 

60. §    Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet folytathat.

 

61. §    Az önkormányzat vagyonáról és azzal való gazdálkodásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

 

62. §    (l) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

            (2) Az önkormányzat a belső ellenőrzési kötelezettségének a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretén belül tesz eleget.

 

 

 

 

XIII.      TÁRSULÁS

63. §    (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az Ötv. települési önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályai szerint feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat. A képviselő-testület társulás esetén a többször módosított Ötv. és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

            (2) A társulások létrehozását, azok szervezeti és működési rendjét együttműködési megállapodások rögzítik. A hatályos társulási megállapodásokról a jegyző nyilvántartást vezet, mely jelen SZMSZ 4. számú függeléke

            (3) A polgármester a társulásban ellátott feladatokról évente egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

 

 

 

XIV.      fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

64. §    (1) A rendelet 2008. január 1-én  lép hatályba.

            (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gomba Község Önkor-mányzata képviselő-testületének a 8/2007. (III.30.) számú rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.

            (3) A rendelet mellékletei:

a)                                                                              1. melléklet:[17]            Az önkormányzat feladatai a helyi közszolgáltatás körében, a feladatellátáshoz rendelt szakfeladatok meghatározásával

b)                                                                              2. melléklet:   Az állandó bizottságok feladat és hatáskörei

c)      3. melléklet:                 A polgármesteri, a képviselői és hozzátartozóik vagyon     nyilatkozatának nyilvántartásáról, kezelésének és ellen          őrzésének szabályairól

d)     4. melléklet:                 Az előterjesztések elkészítésének rendje, tartalmi, alaki-    formai követelmények

e)      [18]5. melléklet:             Megállapodás Gomba Község Önkormányzata és Gomba Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata között

                                                           

 

 

 

            (4) A rendelet függelékei:

a)      1. függelék:                Gomba község önszerveződő közösségeinek felsorolása,

                                               melyek képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testületi és bizottsági üléseken.

b)      2. függelék                  A képviselő-testület névsora

c)      3. függelék:                 A képviselő-testület állandó bizottságainak személyi         összetétele

d)     4. függelék:                 Nyilvántartás a hatályos társulási megállapodásokról

 

            (5) A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

 

 

Gomba, 2007. november 26.

 

 

            Lehota Vilmos                                               Bárányné Billinger Erzsébet

             polgármester                                                         megbízott jegyző